.

 

NYÁRI OLIMPIA 2O12

Ma véget ér az izgalom, az örömkönnyeket hozó  eredmények, melyek nekünk, otthon, és a világon szétszóródott magyaroknak okozott.  Ám, tanúságot is hozott  ez az Olimpia,  mi normális emberek érthetetlenül álltunk, és állunk azon nyilatkozatok előtt, melyek egyike két pofonnal törölte volna le az örömkönnyeket, vagy a másik, aki a plusz tíz méterre már vesztesnek örülte volna a magyar versenyzőt.

Mielőtt felsorolom a II Világháború utáni olimpiák eredményeit az éremtáblázatokban, engedjétek meg, hogy elmondjak egy magammal megtörtént sport helyzetet.

Tényleges katonai szolgálaton voltam a Jugoszláv néphadseregben 1958-196O ban. Egy egyhetes hadgyakorlatnak lett vége azon a hétvégén, azt hiszem 1959-ben lehetett, amikor áprilisban Magyar –Jugoszláv focimérkőzés volt Budapesten. Vasárnap  délután, mindenki a rádiós tanteremben a hangszóró alá gyülekezett, hogy a közvetítést hallgassa.  Én a tanterem hátsó asztalán látszólag érdeklődésmentesen levelet írtam. A Jugók bevágták az első góljukat... hatalmas üdvrivalgás, aztán mindenkinek a tekintete ráragadt a hangszóróra, a magyarok egyenlítettek.  Nagy csend… hamarosan újabb magyar gól,  2:1, aztán a Jugók egyenlítettek, 2:2... újabb magyar siker, 3:2 ekkor a sapkák padlóra csapkodása közben az egyik tizedesnek  feltűntem, hogy szó nélkül magányosan írok. Megszólal: Vinczer! Neked nem esik rosszul, hogy gólt kaptunk??? – A labda kerek és gurul, aki jobb az győz… de ekkor éppen a magyarok berúgták a negyedik góljukat, és én már nem bírtam az örömömet leplezni, azt mondtam, hogy úgy tűnik, a mieink elmehetnének Budapestre  futballt tanulni!!!

De ekkor már mindenki felém rohant, én meg  az ablakon keresztül menekültem egyenesen a kovácsműhelybe, ahol két magyar volt a mester.

Másnap reggel raportra jelentkeznem kellett a kapitányom irodájában.

- Vinczer! Te elmentél a háborúban puska nélkül!

- Igenis,  a háborús parancsnokom parancsára.

- Megtagadtad a parancsomat, hogy őrségre vissza gyere az alakulatodhoz.

- A gyakorlat idején az én felettesem nem Ön volt, hanem az, akinek az alakulatához be lettem osztva.

- Te a magyaroknak drukkoltál tegnap!

- Ez sport, aki jobb az győz...

- Igen, de háború esetén én nem állíthatok őrt melléd, hogy mint rádiós, elvégzed-e a feladatot!

- Akkor engem ellenségnek tekint, tartóztasson le!

- Azt nem mondtam!

- Én úgy értettem.

- Ezután telefonista leszel, vonalfektető!

- Megértettem!! A nép javára!!

Ennek tükrében, az én kapitányom logikája alapján, mi mit várhatunk azoktól, akik nem őrültek, sőt cinikusan mocskolódtak a magyar sikereken? Mit várhatunk békében, és mit várhatnánk egy közelkeleti  konfliktusban, melyben ne adj Isten Magyarország is részt venne?

No de térjünk vissza az Olimpiára. Sajnos a görög olimpiák szelleme nem települt át az újkoriakra, akkor régen még a hadban álló felek is letették a fegyvert, és az Olimpiára gyülekeztek.  A két világháború alatt nem követték ezt a példát, sőt még bojkottok is voltak. Tudjátok melyeken.

Az éremtáblázatokból  1948-tól kezdve kiírtam Hazánk szereplését, és közben feltűnt, hogy sokáig Kína nem szerepelt az érmes nemzetek között. Valószínűleg ez a Kultúrális Mao forradalmának a következménye. Kína először 1984-ben jelenik meg, és a negyedik helyen végez, 15 Au,(arany) 8 Ag, ezüst, és 9 Br. Bronz össz. 32 éremmel.

Ettől kezdve a következő képen ível Kína szereplése: 1988, 11 Au,11 Ag,12 Br  Össz.28 érem.

1992-ben a negyedikek, 16Au, 22Ag, 16Br = 54

1996: a negyedikek, 16A, 22 Ag, 12 Br. = 5O

2OOO:  a harmadikak, 28Au, 16 Ag, és 14 Br. = 58

2OO4: a másodikak,  32 Arany, 17 ezüst, és 14 bronz = 63

2OO8: Pekingi olimpia, 51 arany, 21 ezüst, és 28 Bronz éremmel az első helyen végeztek!!

2O12:  az USA mögött a második helyen végeztek, 38 arany, 27 ezüst, 22 bronz = 87 érem.

Az USA az első, 45 arany, 29 ezüst, és 29 bronz = 1O3 éremmel.

 Magyarország a 9. helyen végzett, 8 arany, 4 ezüst, és 5 bronz =17 éremmel.

A lakossági arányokhoz nincs adatom, de sejthető, hogy a mi 1O milliónkkal az USA vagy húsz szoros lakosságához képest, Kína lakosságához képest meg  már magasan az elsők vagyunk.

Érdekes megfigyelni Oroszország helyzetét, ha a 78 érmükhöz hozzáadjuk a Szovjetúnióból kivált országok érmeit, akkor összesen 135 éremmel az első helyet foglalnák el a táblázaton.

Remélem nem lesz unalmas áttekinteni Hazánk szereplését  1948-tól kezdve.

1948:  4.   1O Au.5 Ag, 12 Br. = 27

1952:  3.   16 Au, 1O Ag, 16 Br. = 42. Helsinki,  foci arany Puskásék...

1956:   4.    9 Au, 1O Ag, 7 Br. = 26

196O:  7.    6 Au, 8 Ag, 7 Br = 21

1964:  6.    1O Au, 7 Ag, 5 BR, = 22

1968:  4.    1O Au, 1O Ag, 12 Br. = 32

1972:  6.    6 Au, 13 Ag,  16 Br. =35

1976:  1O.  4 Au, 5 Ag, 13 Br. = 22

198O:  6.    7 Au,  5 Ag,15 Br, = 32

1984  Magyarország a Szovjetúnióval bojkottálta  az Olimpiát, és ezzel csak a sportolókat büntették a politikusok.  Kína itt jelenik meg először az éremlistán.

1988:   6.  11 Au, 6 Ag, 6 Br. = 23

1992:   8.  11 Au, 12 Ag, 7 Br. = 3O

1996:  12. 7 Au, 4 Ag, 1O Br. = 21

2OOO:  13. Hely, 8 Au, 6 Ag, 3 Br. = 17

2OO4:  13. 8 Au, 6 Ag, 3 Br. = 17

2OO8  Magyarország a 21. Helyre csúszott,  3 arany, 5 ezüst,2 bronz összesen 1O éremmel  a leg gyengébb szerepléssel, meglátszik, hogy ki volt akkor a sport miniszter, és  a miniszterelnök, a „Tanuljunk meg kicsik lenni” felfogású kovácsokat jól tükrözi az eredmény. No meg a Köztársasági elnök...

2O12 –bem Magyarország az éremlistán a nyolcadik, 8 arany, 4 ezüst, és 5 bronz.

Mindaz mellett, hogy kifosztott országot örökölt meg a Fidesz-KDNP, az Olimpiai bajnok Köztársasági elnök, és a focista Miniszterelnök, megtették a helyes irányú lépéseket a sport, a testnevelés, az egészséges testben egészséges lélek alapján, hiába ágálnak az új tantervben  foglalt megemelt testnevelési óraszámok miatt a fiatalokat elkorcsosítani szándékozók.

Aki ennél részletesebb adatokra kíváncsi szíveskedjen az évszám után beírni  OLIMPIA ÉREMTÁBLÁZAT, és rengeteg információt kap.

Tévedtem abban, hogy Kína fogja a legtöbb érmet aratni, bár közel  van ahhoz, de abban nem tévedek, hogy a kapitalista országok eredményei nem tükrözik  az ország  képességeit, mert a sportolók nem képviselik az egész ország lakosságát. A szegények gyerekei, táplálékban sem biztos, hogy megkapják a legjobbat, sokuk soha sem nyer alkalmat, hogy a tehetségét kipróbálja, és ha eddig eljut, a család képtelen fizetni a klubtagsági díját, a felszerelést, a jó edzőt. A klubok havi tagsági díja 2-3OO dollár...

Sejtésem szerint Kínában nincsenek ilyen gondjai a tehetséges sportolóknak.

Bizakodva nézek a 2O16-os Olimpia elé, remélem  addig, és tovább is jobban felkarolják a gyermekeket a sportegyesületek, hogy ne számítógépek előtt megpúposodott fiatalok nevelődjenek.

Viczer S. Péter

Vissza a bloghoz

Új hozzászólás Frissítés