REPÜL, A KŐ KI TUDJA HOL ÁLL MEG!

Pars Krisztián tudta, hogy 8O méteren felül! Igen Ő a mi Toldink, mert az, amit Ő a kalapáccsal művel, az már Toldi erejét igényli.  Nem hiszem, hogy sok embernek van fogalma, hogy milyen súllyá válik a kalapács a centrifugális erő hatására.

Nagybátyám, Böröcz Sándor kalapácsvető volt a Jugoszláv válogatottban, a negyvenes évek végén. Mint levente atléta, rengeteg versenyt nyert meg Újvidéken, futás, gerelyvetés, súlylökés, fel sem tudom sorolni, a sok érmét, amit gyermekkoromban nagyanyáméknál nézegettem.

A háborúban magyar pilóta volt,1944-ben benzin helyett vízzel teli benzines hordók érkeztek, és az ideiglenes repülőtéren bulgár fogságba került. A fogolytábor parancsnoka megkedvelte a vidám embert, és megsúgta neki, hogy szökjenek meg, mert másnap az oroszok átveszik a foglyokat. Sikeresen megérkeztek hozzánk egy barátjával, átszöktek Szegedre, onnan vissza élelemért, amíg laza volt a határ.

Ahogy leálltak a gyilkolások, hazament Martonosra, onnan behívták a Jugoszláv hadseregbe. Természetesen sportolt, és a hadsereg bajnokságán már kalapácsvetőként nyert bajnokságot. Felkínálták neki a sportállást, kapott egy írnoki tiszti rangot, és mint „amatőr” atléta volt a Jugoszláv atlétikai válogatott tagja. Akkoriban csak amatőrök vehettek részt az olimpián is.  Ketten voltak a válogatottban a tőle egy fejjel magasabb szlovén Gubiján Ivánnal.  Így nem csoda, ha a Gubiján sokszor többet tudott dobni. A Londoni Olimpiára 1948-ban a Gubijánt küldték, ott Németh Imre 56.7 méterrel arany érmes, Gubiján 54.27 méterrel ezüstérmes lett. Tudomásom szerint, Sanyi bátyám nem vett részt az olimpián, pedig Ő  54.6 métert dobott. Valószínűleg, egy ex magyar pilóta nem volt megfelelő...

A Helsszinki-i Olimpián Csernák József  6O,34 m aranyérmes, Karl Storc 58,86 m ezüstérmes, és Németh Imre 57.74 m eredménnyel bronzérmes lett.

Tehát a bűvös 6O métert Csernák dobta túl.  Zsivótzky Gyula ezt is túlszárnyalta, 1965-ben az addig elképzelhetetlen 73.74 méteres eredményével világrekordot állított, és ezt az eredményét 1968-ban  kettő centiméterrel javította, 73.76 m lett az új világrekord. Az  oroszok vitték tovább a rekordot, 1976-ban Jurij Szedih 77.52, és négy évvel később 81.8 m-re javított.   1988-ban Szergej Litminov 84.8 méterrel lett aranyérmes, 1996-ban Kiss Balázs 81.24 méterrel aranyérmes.  2OO4-ben a japán Murofusi nyert 82.91-el, 2OO8-ban a szlovén Primoz Kozmos 82.O2-vel aranyérmes.

2O12-ben Murofusi 78.71 méterrel  bronz. Primozs Kozmus 79.36 méterrel, ezüst, és Pars Krisztián 8O.59 méterrel nyerte meg az olimpiai aranyat. Krisztián 82 métert akart dobni, és képes erre, de legyünk boldogok az eredménnyel, fő, hogy megnyerte az aranyat, és jövőre a világbajnokságon lesz alkalma javítani  az eredményén.

Szívből gratulálunk kedves Krisztián, szurkolni fogunk a további versenyeiden, otthon, és a nagyvilágban, ahol magyar szív dobban.

Nyomon követhettük a rekordok alakulását, és most is kérdezhetjük, hogy meddig lehet fokozni, hol a határ. Minden esetre, a termet, az izmos testsúly előnyt jelent, de a technika, a forgás gyorsasága, és nem utolsó sorban a kieresztés szöge határozzák meg az eredményt.

Emlékszem, amikor a Sanyi nagybátyám  Martonoson szabizott, a házuk előtti téren  edzett, és oda ólálkodott néhány tagbaszakadt paraszt legény, és az egyik gondolta, hogy majd ő megmutatja.  Megforgatta a kalapácsot, és amikor elengedte, a golyó alig repült el, de a hőst úgy odavágta, hogy szusszanni alig bírt.

Vinczer S. Péter