Kép: Google képek sorozatból

Ezt a vitát egy véletlen találkozás közterületen váltotta ki. Semmi más. Figyeljék csak:

Frédi: Kedves uram, ön kicsoda?

Poly Titusz: Én politikus vagyok, nevem Poly Titusz.

Frédi: Bocsásson meg, ön akkor egy  élősködő, azaz parazita?

Poly Titusz: Tiltakozom, én igenis hasznos tagja vagyok a társadalomnak.

Frédi: És még minek tagja, a saját pártjának?

Poly Titusz: Igen párttag vagyok, mert tudja az én pártom a legerősebb, a leghatékonyabb, a legidealistább és a legmeghatározottabban fellépő párt...

Frédi: Elég. Ön túl messzire ment.

Poly Titusz:? Én? de kérem, ez tévedés, ugyanis ön kérdezett.

Frédi: Kérdeztem volna? Ja, igen, csak annyit kérdeztem, hogy  mindamellett, hogy azt állítja, "ön egy hasznos tagja a társadalomnak",  amellett még micsoda, kicsoda? De azt nem kérdeztem, hogy melyik párt a legerősebb, ezért joggal állítom, hogy ön túl messzire ment.

Poly Titusz: - Valóbban? No majd én bebizonyítom.

Frédi: Ne bizonyítson be semmit, mert enyhén szólva nem érdekel.

Poly Titusz: Pedig érdekelnie kell, mert mi vezetjük az országot, amelyben ön is él.

Frédi: vezessék, csak engem hagyjanak békén.

Poly Titusz: de hát az nem úgy működik.

Frédi: Mindegy hogyan működik, hagyjon már békén, ne molesztáljon a pártjával!

Poly Titusz: Kicsoda? Én molesztálom? Miközben ön engem is beleértve, minden politikust élősködőnek nevez?

Frédi : Állítólag létezik egy szólás szabadság.

Poly Titusz: Látja, ha  mi nem lennénk, nem volna  szólásszabadság sem.

Frédi: Hát én el is hiszem, hisz, ha önök nem kavarnának, akkor már nem is lenne szükség szólásszabadságra.

Poly Titusz: Hanem mire?

Frédi: Önrendelkezésre.

Poly Titusz: Miért éppen önrendelkezésre?

Frédi : Azért mert a politika éppen ezt iktatja ki.

Poly Titusz: Maga szerint, hogyan?

Frédi: Úgy, hogy azt hirdeti a nép dönt mindenben, na de kérem mikor jut itt szóhoz a nép, hisz mindenhol önök rendelkeznek mindennel.

Poly Titusz: Nem gondolja, hogy az káoszt okozna? Gondoljon bele, ha mindenki saját elgondolása szerint viselkedne...Hú, még belegondolni is borzasztó.

Frédi: de gondoljon bele ön is abba, hogy ön holnaptól már nem politikus. És kap egy nagy listát, melybe majd  leírják a pártok önnek, mikor egyen, mikor igyon, mikor menjen vásárolni, mennyit dolgozhat, és mennyi szabadságot vehet ki, vagy hány vasárnapja legyen szabad, hány szombatja munkanap, stb...? Jó lenne az önnek?

Poly Titusz: Hát, az igazat megvallva, nos kedves Frédi, valójában ez a kérdés, így, ebben a formában sérti pártom érdekeit, kérem vonja vissza állításait.

Frédi: Micsodát?

Poly Titusz: ön könnyen ítélkezik, kérem vonja vissza.

Frédi: Ja. Visszavonom, s kimondom, hogy önök nem írnak elő senkinek semmit. Rá sem bagóznak arra, hogy ki mikor esik el az utcán, ki mikor hal éhen, vagy kinek veszik el a vagyonkáját, önök annyira elfoglaltak, hogy nincs idejük ilyen esetekben előírni, hogy hol a határ.

Poly Titusz: Márt hogy mondhat ilyent? Hisz éppen ezeken az ügyeken dolgozunk.

Frédi : Tudjuk, méghozzá a rendszerváltás óta, ami ugye húszévnél is több. Gondoljon bele, van olyan akit kisemmiztek 15 évvel ezelőtt és a szerencsétlen még mindig az önök döntésére vár.

Poly Titusz: Na látja, mert ez nem is olyan egyszerű kérdés, s még azt mondja nincs szükség politikusokra, mert azok élősködnek? Tudja mit, ha mi nem lennénk, az aki 15 éve van mire várjon, egyszerűen nem lenne mire várnia és meghalna az utolsó reménye is. Frédi, Frédi! Ennyire kegyetlen hogy lehet?!

Frédi: nevetnem kell, már ne is haragudjon, de ha önök eltűnnének, mindenkinek lenne saját kikötése, és fittyet hányhatna, egy egész osztályt súlytó, elnyomó paragrafusra, De mivelhogy önök léteznek - sajnos, a létet lebénító paragrafusok is elszaporodnak.

Poly Titusz: Tiltakozom, ön Frédi haladás ellenes, nem nem is jól mondtam. Ön demokrácia ellenes, igen Frédi, önnel nem érdemes tárgyalni, Viszlát.