Boris Vanessza alkotása

Géza

 

Még saját magának sem meri bevallani, mennyire tetszik neki a sudár fiatalasszony, szívesen beszélget vele, még ha hivatalból is. Talán férjével együtt ők az egyetlenek az ifjú páron és a nagyszülőkön kívül, akik gyermeki naivitással vigyázzák az eseményeket, észre sem véve a felszín alatti mozgásokat, a lefojtott indulatokat, amelyek legyenek bármilyen mélyen, egyszer csak váratlanul felszínre hozza őket akár csak egy ártatlan megjegyzés, s akkor bizony elszabadul a pokol.

-Hol találom a kávét?

-Ott, a konyhaszekrényben, legfelül, a kávés dobozban.

A második házasságában is szeretett kávét főzni, beleszippantani a frissen készült kávé illatába, kiönteni a kínai papírvékony porcelán csészékbe és a dohányzóasztalnál ülve, feleségével kettesben, elfogyasztani. Ez már az öregedés jele, hogy egyre többet foglalkozik a múlttal, mint a jelennel, a jövő pedig hiányzik a szótárából.

Felesége halála óta, öt éve, nem volt szabadságon, csak néha, egy hosszú hétvégére, elment Gusztival horgászni. Szülei meghaltak, gyermeke nincs. Meg életkedve sincs.

Miért jut most ez az egész az eszébe?

-Megtalálta a kávét?

-Persze, már az első adagot feltettem.

-Ugye, maga a Guszti barátja?

-Fogalmazhatjuk így is. És magácska mindenkit ismer, akik itt vannak?

-Á, dehogy ismerek. Áttörlöm a csészéket, mert Mamóka elmosogatta ugyan, de poros lehet már álltában. Tehát, magát sem ismerem, meg a Vera osztrák barátait sem, és a férjével is csak most találkoztam, de nagyon szimpatikus. Ahogyan tud bánni a gyerekekkel! Dorina barátnőit és barátait látásból ismerem, tudja, amióta összeházasodtunk Ignáccal, külön élünk. Ismerem azonban anyu kollégáját, a szívtipró hírében álló Szaniszalyt, s végre találkozhattam a feleségével is. Eddig azt hitte mindenki róla, hogy nőtlen és csak hazudott magának egy feleséget. Ignác professzorát hamarabb ismertem, mint a férjem, sokáig tanítványa voltam, utána meg üzleti kapcsolatban álltunk. Még diákkoromban összehoztunk egy fordító irodát, és ha különleges nyelvről kellett fordítani, Sárdi professzor úrra hagyatkoztunk. Kit hagytam ki? Ja, igen, Vendel édesapjával sem találkoztam korábban. Meglepően ügyes ember lehet, ha meg tudott hódítani egy fiatal cicababát.

-Dalma, drága, annak a cicababának nem hódítás kell, hanem a pénz.

-Lehet, hogy igaza van.

A kávéfőző folyamatosan dolgozik, már három adag lejött. Géza bekészíti az utolsó adagot.

-Jó lehet egy olyan családban élni, mint a maguké. Nagy társadalmi élet… jönnek-mennek a vendégek.

-Nehogy azt higgye… Apu még csak elutazgat a munkája miatt, de Anyu sokat ügyel a kórházban. Alig lehet olyan időpontot találni, amikor mindenki ráér, és együtt lehet teljes létszámmal a család.

-És hová utazgat az édesapja, ahová nem viheti a családját?

-Hivatalos ügyeket intéz a cégtársával, ha jól emlékszem, mister Hamiltonnal, s ha már teljesen kivan, elmegy a barátjával, Borostával amolyan férfias kedvtelésnek hódolni…

-Ismeri ezeket az urakat?

-Nem, de senki sem ismeri a családból. Igaz, Borosta néha küld anyámnak ajándékokat.

-Csak beszélgetünk, s azt sem tudom, mivel foglalkozik az édesapja?

-Befektetési tanácsadó cége van.

Végszóra berobban Ignác és Guszti, nyomukban a gyerekekkel.

-Anya, gyere gyorsan, most visszük a tortákat, meg sütiket, Apa is segít, meg Guszta bácsi is…

-Guszti bácsi, kisfiam..

-Á, hagyja csak Dalma, rendesen már nem is érteném..

-…szóval Apa és Pali bácsi szor….mit csináltok, Apa?

-Szortírozunk Dani….

-…szóval azt csinálják a süteménnyel.

-Tudod mit jelent a szó, szortírozni, kisfiam?

Dani csak a fejét rázza.

-Valamilyen módszer szerint válogatni és csoportosítani.

-Azért, hogy mindenütt legyen csokis süti?

-Igen, például.

- Dalma, nem baj, hogy Danival megettük az összes csokis sütit?

-No de Daniella, mutasd csak az orrod! Puha. Hazudsz. Abból a csokisból én is ettem.- ugratja Guszti a kislányt,

-Igaz, Guszta bácsi…

-Ejnye, már te is így hívsz? Várj, csak, ezért ha a kezembe kaplak…

De a kislány már ott sincs, nyomában a kisfiúval elviharzik a nyári konyhába, ahol Pali vár rájuk a süteményekkel és a tortákkal. Dalma is utánuk megy Ignáccal együtt, kettesben marad a két férfi.

-Okosabb lettél?

-Teljesen.

-Hogyan mondjuk meg Dénesnek?

-Te, Guszti, sehogyan.

-Mégiscsak a nászuram, úgy illene, hogy tőlem tudja meg.

-Téged először is agyonver a Vámos Árpi, s ha marad belőled valami, azt majd befejezi a nászurad, a sikeres árverés miatt.

-Géza barátom, szeretnél verekedni az esküvőm napján?

-Szeretni nem szeretnék, de nem biztos, hogy nem fogok.

Visszatér Dani, pofiján csokoládémázzal.

-Bácsi, beszélnem kell Guszta bácsival. Súghatok neki valamit?

Gézának annyira kellene röhögnie, hogy szinte fuldoklik, ezért inkább kimegy. Guszti felkapja a kisfiút, aki átkarolja a nyakát és a fülébe súgja:

-Tessék jönni azonnal, mert meg kell vágni a tortát. A dobost tettük oda, azt is nagyon szeretem.

Erre már csak egy válasz lehet, elindul a gyerekkel együtt az asztalukhoz.

Az elfogyasztott italok hatására már nagyon jó hangulatú az egész társaság Valamennyi asztalra torta kerül, megvágásra készen. Vera előtt valóban ott a dobos, Mamókáéknál a tiramisu.

Guszti elérkezettnek érzi az időt arra, hogy átnyújtsák az ajándékot Vendelnek. Karján Danival. Ahogyan az illik. Odasúg valamit Vera fülébe, de Dani nem érti, pedig nagyon érdekelné, aztán hármasban átballagnak az ifjú párhoz, akik azonnal felpattannak.

-Engedjétek meg, gyerekek, hogy átnyújtsuk közös ajándékunkat, s kívánjunk nektek nagyon boldog, hosszú házaséletet, fogadjátok el a férjemmel közös ajándékunkat – ad át Vera egy közönséges borítékot Vendelnek.

A fiatalok nagyon meglepődnek, megköszönik, puszik csattannak, még Danitól is kapnak.

-Gyere, asszony, menjünk a helyünkre, mert ha nem tetszik a gyerekeknek, ne legyünk kéznél.

Vera már a tortát szeleteli, Dani Guszta bácsi ölében ülve várja az első szeletét, amikor Dorina felkiált:

- Hiszen ez egy lakáskulcs! Meg egy tulajdoni lap.

Az ünneplők tapsolnak, kurjongatnak, általános az öröm, de két férfi homlokán összefutnak a ráncok.

Vámos Árpi elvörösödik, micsoda beszéd az, hogy a Vera új férje segítse a fiát. Megragadja az asztal szélét, elfehérednek kezén a bütykök, rátámaszkodik, s úgy áll fel, mint a lassított felvételen tenné , majd nekiiramodik és Gusztiig meg sem áll. Emeli az öklét, hogy hátulról tarkón üsse, amikor kicsúszik lába alól a talaj és hanyatt vágódik.

-Ha most azonnal nem szedi a sátorfáját, magam dobom ki. Két perce van.

Ignác szeme szikrázik.

Hirtelen csend lesz.

Vámos Árpi értetlenül ül másodpercekig a földön, csodálkozik. hogy vele ilyen megeshet, s aki leütötte, az a vékonydongájú fiatalember, aki ott áll mellette, mint cövek. Nem fél. Nem reszket. Elküldi. Hogyan merészeli? Feltápászkodik.

Vendel a segítségére siet.

-Kelj fel, Apa, gyere, segítek.

Szabó doktor felpattan és megfogja a karját.

-Jöjjön, jobb lesz így.

Olyan hangsúllyal mondja Géza ezt a rövid mondatot, hogy Vámosnak eszébe sem jut ellentmondani. A három férfi távolabb megy a társaságtól.

Dénes arcszíne szürkére vált, majd pirosra, feláll és indulna a férfiak után, de Dalma visszatartja.

-Apa, kérlek…elintézik nélküled. Gyere, inkább hozzunk ki egy magnót, hátha táncolnak a fiatalok…és az idősebbek is.

- Jövök én is, segítek – ajánlkozik Guszti, gyors puszit lehel felesége homlokára, s felpattan az asztaltól.

Vera visszatartja.

- Nem tartom jó ötletnek, drágám. Inkább tölts nekünk egy italt. Szerintem Gerda is szomjas.

Dénest továbbra is a lánya győzködi:

-Hozzunk ki lámpákat is…- javasolja Dorina – és megkeressük meg Papókát is...

Az asztaltársaság felbolydul, Kinga, Vera és Cilike leszedik az asztalról a szennyes tányérokat, és elkezdik behordani a konyhába.

Pali Robival, Szamurájjal is Szilviával az ételeket helyezi biztonságba, amelyek közülük már kihűltek, egyenesen a hűtőszekrénybe teszik. Szamurájnak támad egy ötlete, készítsenek koktélokat, alkohollal és alkohol nélkül, teleszórják jégkockával, s két nagy keverő tálban kiviszik az asztal közepére. Nagy sikert arat az ötlet.

Szilvia és Dorina előkerítik a fényforrásokat és a két gyerek asszisztálása mellett, kihordják s kertbe. Ignác és Smidt úr lelkesen felszerelik.

Dénes és Dalma megtalálják a magnót és a kazettákat. Robi ajánlkozik Dalmánál a diszkós szerepére. Kivezetik a hosszabbítót és pár perc múlva felhangzik a zene a kertben.

A gyerekek felébresztik Papókát és arra biztatják, hogy táncoljon velük. Az öreg visszavezeti a csiripiszliket a társasághoz, néhány szót vált a professzorral és a távolabb álló, beszélgető férfiak közelébe sétál.

-Apa, nem értem, miért borulsz ki ennyire. Elváltatok, mind a ketten szabadok vagytok, s azt tesztek, amit akartok. Én sem kérdezlek meg, hogy miért velem egyidős barátnőt választottál.

- Ezt te nem érted.

- Magyarázd meg és megértem.

- Azzal, hogy az anyád hozzáment feleségül, te még nem lettél a fia.

- Tudja azt Guszti.

- Mi jogon vesz neked lakást? Hogy fitogtassa, mennyi pénze van?

- Nem hiszem, Apa, Anyával közösen vették.

- De nagyon véded azt a stricit.

- Nem strici, Apa. És valóban kedvelem, Gusztit.

- Maga meg mit keres itt? Érdekes kihallgatni a fiammal folytatott beszélgetésemet?

Papóka közelebb lép, átfogja Géza vállát?

-Tud ultizni, Szabó úr?

-Természetesen. Ha találunk egy harmadik társat…

- Árpád, maga is ismeri a játékot?

- Már hogyne ismerném. A lakótelepi versenyen a második lettem.

- Akkor uraim, javaslom, játsszunk néhány partit, közben iszunk egy pohár bort. Te, pedig Vendel, keresd csak meg a menyasszonyodat, mielőtt valaki megvigasztalja helyetted. Csak előbb keríts nekünk egy pakli kártyát.

Mialatt visszaballagnak, Géza sas szemmel végignézi az asztalnál ülőket és szemügyre veszi a táncolókat is. Dénes és Guszti kivételével mindenki ott van.

-Papóka, nagy baj lenne, ha szereznék magam helyett valakit kártyázni? Szívesebben táncolnék.

- Menjen csak, szerintem a prof tud ultizni.

Nem téved az öreg, de el kell viselniük mindhármuknak asszonyaik rosszallását.

Éppen egy andalító, régi szám következik a magnón, s Géza egyenesen a magányosan üldögélő Kingához tart, hogy felkérje. Ám Kinga éppen feláll, és a férfi megtorpan. Megvárja, hogy hová indul.

 

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.