Három történet2012.07.06. 09:16, Vinczer S. Péter Kanadából
---Figyelő Kanadából*-Vinczer S. Péter
HÁROM TÖRTÉNET
Talán Ignéczy Andrással kezdeném, Őt nem lehet megtalálni a lexikonokban, de az élte korkép is lehet. Hatodmagával lett háborús árva az első világégés következtében. Az édesanyja fontosnak tartotta a lehető legjobb megélhetést biztosító szakmákra adni a gyermekeket. Így lett csendőr a bátyja, ő maga pedig a Gömbös zsoldos hadseregébe került. Amikor a zsoldos hadsereget felszámolták, választhatott a posta, és a MÁV között. Ignéczy bácsi letette a kötelező helyismeretből a vizsgát, ami szerint minden falut tudni kellett, hogy hol van, a levelet merre irányítsák. Ignéczy bácsi a MÁV-nál a postát intézte. Akkoriban Bécs felé a rendszeres járattal ment a pakli kocsi is, amelyben a zsákokban szortírozva országok szerint indultak nyugat felé a levelek. A paklikocsit nagyon tüzetesen nézték át az ÁVÓ-sok, de amikor már rutinossá váltak az ellenőrzések, ők is lazítottak. A főnök, akinek a jelenlétében voltak az ellenőrzések, majd a kocsi lepecsételése. A helyzet adta az ötletet, hogy a főnök tudtával, elrejtőzködik a zsákok között, amikor laza ellenőrzés várható. Nem lehet tudni, hogy miért, a főnököt lecserélték, és ellenőrzéskor megtalálták a szökevényt. Tiltott határátlépési kisérlet ... elrettentő példaként sokévi börtön. Kezdetben, még a régi őrök vigyázták a rabokat, akikkel lehetett beszélgetni. Ignéczi bácsinak séta közben feltűnt, hogy négy rabbi is sétál.
- Ezek miért vannak itt?
- Elárulták a listát, hogy kik fogadták el a keresztleveleket... majd megkapják a nyakkendőt...
Ignáczy bácsi 56 ban felkereste falun a bátyját, hogy együtt szökjenek, de Ő azt válaszolta, hogy a csendőrsége miatt leült három évet, a forradalomban nem vett részt, marad.. felakasztották.. a temetőben, amikor a lánya virágot vitt a sírjára, a lovas rendőr rászólt: menjen innen, mert letapostatom! Gyilkosok!! - kiáltott vissza leány,akit ezért elvittek...
Mosdóssy Imre professzor, Imre von Mosdóssy egy sokoldalú művész volt, megtalálható az interneten, sokszor látogattuk, atyai jó barátom volt.
Ismert bélyegtervező volt már otthon is a Horthy időben, miniatúrákat festett elefántcsont lemezre, tanított az Iparművészetiben, dolgozott
a Budapesti kiállításon, és menekült a családjával nyugat felé a sokasággal. Szálasinak a fülébe került, hogy a menekülőkkel van, tehát megrendelt tőle, a következő ezer évre a dandó kitüntetést. Akkor már Sopron körül voltak, úgyis unatkozott, a pénz is kellett, elvállalta, és megtervezte a kitüntetést. Nem is titkolta, amikor az amerikai tisztnek el kellett mondani a múltat, az nevetett rajta, és legyintett. Kolumbiába emigrált feleségével, és egyetlen leányával.
Sikeres festő volt, vele festették meg Bolivár életnagyságú lovas képét, melynek színeit 5oo évre kellett garantálnia... vicces... No de ő tervezte meg Kolumbia Nemzeti kiállítását, az összes munkálatokat vezette, a Bélyegnyomdát építettek a tervei alapján, mert a bélyegtervezés a specialitása volt. Már Kanadában élt, amikor egy bélyegszépség világversenyen 16o,ooo bélyeg között elvitte a Columbia világszépe bélyege a pálmát.
No de lépjünk vissza az időbe, amikor a szövetségesek megkezdték Magyarország bombázását, a légvédelem felhívta a lakosságot, hogy aki
teheti, költözzön vidékre. Így tehát béreltek lakást Szentendrén. Ugyan abban a házban egy zsidó család is bérelt, és amikor már várható volt,
hogy elviszik őket, a háziaknak megőrzésre kínáltak egy köcsög arany ékszert. A házi úr nem fogadta el, azonban azt mondta, hogy a telek
végében van egy rakás kőműves törmelék, ássák el az alá, ott majdan megtalálják. Meg is találták, amikor szerencsésen visszatértek. A
hátrahagyott ruhaneműt a háziak kimosva átadták, de egy kis hálórékli valahogy a mosásban elkeveredett, és azzal nem tudtak elszámolni.
A kinőtt hálórékli miatt a háziak az Andrássy út 6o-ban kötöttek ki....
Pédery Hunt Dóra neves szobrászművész volt, főleg az érmeiről volt nevezetes. A régebbi kanadai fémpénzeken az Elizabeth királynő az Ő
alkotása. Magam is dolgoztam neki, többek között II János Pál pápa amerikai látogatására az emlékérmet én készítettem az Ő kisplasztikája
alapján.
Tőle hallottam, hogy a nagybátyja egy bőrgyárost a családjával együtt befalaztatott az egyik fürdőszobájukba, egy kis nyíláson adták be az
ételt, a bútorok átrendezésével takarták a rejteket. Amikor "felszabadult"Budapest, kifalazták a családot. Ennek ellenére, vagy ezért, a nagybácsit elvitték az Andrássy út hatvanba, nem azért, hogy megdicsérjék...
Dóra egy körlevelet őrzött, melyet már itt kapott egy zsidó emigránstól, aki nem volt hajlandó azt tenni, amit a levélben kértek. A levél szerint, ha valakit a magyarok bújtattak, azt jelentsék fel, hogy nyoma ne maradjon annak, mert ezért nem szabad hálásnak lenni. Ha ezt képtelen valaki megtenni, akkor jelentse be a rabiátusnak, és azok intézkednek.
A mai magyargyűlölet igazolni látszik ezeket, ezért van az érthetetlen magyarellenes kampány, hogy nehogy kitudódjon az, hogy sok zsidót mentettek meg keresztény magyarok, akik életük kockáztatásával rejtegettek.
A fentieket a legjobb tudásom szerint írtam, de ha valaki másként tudja, szívesen veszem az információt. Ezt el kell hallgatni, és akit csak lehet, megvádolnak náci kollaborálással.
Wallenberget dicsőítik, de a magyar Barinyszkit elhallgatják, csoda, hogy Angelo Rotta pápai nuncius emléktábláját nem festékezik. XII Pius pápát is a fentiek miatt nevezik náci kollaboránsnak, és nem különben nem örvend elismerésnek a zsidó körökben David G. Dalin rabbi és történész, aki a valóságot feltárta műveiben a zsidómentő XII Piusról. Persze az hangosabb, hogy a Katolikus Egyház szemet hunyt a deportálásokra. De akkor miért vitték Mindszentyt a németek Sopronkőhidára? Ha valaki másként tudja, szóljon hozzá, hogy nézeteimet korrigálhassam.
Vinczer S. Péter
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
A szabadkai Auro-Metal aranyműves osztályának a művezetője voltam, így sűrűn megfordultam az igazgatónknál. Egy alkalommal ott találtam a barátnőjét, aki a rákos feleségének hordta haláláig a morfiumot naponta. Cilike a Földes Olga gyermekorvosi rendelőjében dolgozott.
-Péter, miért hordják maguk a fiukat az Olgához?
-Azért mert őt tartja mindenki a legjobb gyermekorvosnak, mi is protekció által tudtunk hozzá kerülni.
-Akkor tudja meg, ez nem igaz. Az igazság az, hogy bosszút áll a magyar gyermekeken, mert ő elveszítette az egész családját. Nem vették észre, hogy a fiuknak aztmás rohamaira, az alergiára a legegyszerűbb kögögés enyhítő szirupot írja fel?
-Cilike nagyon köszönöm a figyelmeztetést, ami nagyon meglep, hiszen a magyar gyermekek nem tehetnek arról, ami a doktornő családjával történt, hiszen akkor még nem is éltek...Mit tehetek, mit ajánl ,kihez vigyük a fiamat?
-Vigyék a Rózenfeld Verához!
- A Kovacsity Vojó feleségéhez? Aki a járási gyermek diszpanzerek főorvosa? De hiszen Ő nem rendel..
-Próbálja meg...
Kovacsity Vojó, az Iparkamara elnöke volt, sűrűn megfordult nálunk az üzemben, így volt alakalmam meg kérdezni:
-Volyó, volna –e lehetőség a kedves feleségedhez vinni a fiamat?
-El van intézve.. holnap menjetek be az irodájába.
A feleségemmel mentek el, és kivételesen kezelte. Egy angol nyugató inekciót adott neki szinte hetente, és összeszedte az egész járás patikáiból a fiam asztmatikus rohamait csillapítani tudó inyekciót. Minden évben beutalta a fiamat feleségemmel együtt a tenerre egy hónapra levegőváltozásra.
Nem múlt el hét, hogy nem tért be hozzánk a hivatálába menet, vagy jövet, érdeklődve, hogy hogy van a fiunk.. Egy alkalommal időben hazatértem a munkából, és ott találtam a Doktornőt. Beszélgettünk kávézás közben, és egyszercsak váratlanul felém fordult, egyenesen a szemebe nézett, láttam, hogy könny folyik az orcájára és megszólalt:
-Tudja Vinczer úr, én megteszek mindent a gyerekekért, mert én mindenkimet elvesztettem Auschwitzben...Folytak a könnyei Dr Rózenfeld Verának, és nekünk is. Látva a felnőtteket sírni, a fiunk is csatlakozott.
Amikor a fiam egészsége miatt leköltöztünk a tengerre,-ahogy ígértem , ha ott neki jó lesz- ezüstből cizelláltam meg a szabadkai városházát, és egy diófa talapzatra helyeztem és egy ezütlapra rávéstem:
Hálából egy kis betege Isten nyugoszalaja haló poraiban.
( Cilke merte mondani a fenntieket, mert a báttya UBA-s volt, detektív. Én meg ritkán tértem haza időben, mert naponta levezettem minkaután a munkalapokon az arany útját, és hazatérőben előbb megbeszéltük az igazgatónkkal a napot.)