.

Inas koromban az első napon a Segéd Úr megmutogatta szerszámokat, és
szigorúan figyelmeztetett,  hogy minden  szerszámot arra kell használni, amire csinálták: az ollóval nem szabad acéldrótot elvágni... és sorolhatnám .
A Titanic esetében nem ez történt. A Marconi féle szikratávírót elsősorban biztonsági célokra építették be, a navigációt, és más a közlekedés irányítása céljait teljesíteni.  A lehetőség, a táviratküldés egyfajta luxus volt, és nem utolsó sorban a gazdagok dicsekedésévé vált oly annyira, hogy a két rádiós, Jack Philips, és Harold Bride egész éjjel a táviratok küldésével voltak elfoglalva. A
mindössze 30 kilométernyire lévő California távírásza is szórakozott, Ő sem akart lemaradni, és jeleivel megzavarta, feltartóztatta  a Titanic távírászait, olyannyira, hogy Philipsz mérgesen visszaküldött egy táviratot: ''Shut up'' magyarán hallgass el!
Erre a California távírásza elzárta a készülékét, és lefeküdt aludni.
Később, amikor a Titanic az SOS jeleit sugározta, a közelben lévő
California távírásza ezt nem hallhatta, így nem is tudtak a katasztrófáról abban az időben, amikor megmenthették volna akár az összes utasát a Titanicnak.
A táviratok küldése is jó üzlet volt, 50 dollárt csak a gazdagok engedhettek meg maguknak, de ugye ez is olyan, mint a nyaralásból a képeslapküldés. A képeslapon is sokszor csak azért van, hogy ''Sokat
gondolunk rátok....'' hogy tudja meg a címzett, hogy mi most itt, vagy
ott nyaralunk... A Titanicról küldött sürgönyök is hasonlóak lehettek, csak azért küldték, hogy majd mondhassák, hogy a Titanicról küldtünk, kaptunk táviratot. Én rádiós voltam a katonaságnál, és a legnagyobb vétségnek számított zenét hallgatni az dó-vevőn. Háborúba ilyesmiért főbelövés jár.
Tehát a gazdagok szórakoztak, lekötötték, sőt túlterhelték a telegrafistákat, és az helyett, hogy kapcsolatot tartottak volna a közeli, vagy távoli hajókkal küldözték a sznobok fontos üzeneteit.
A California a katasztrófa pillanatában cca. egyórányira volt a Titanictól.

A másik közeli hajó,a titokzatos fényével, egy csempészhajó volt fókabőr rakományával. A kapitány látta a fehér rakétákat, de azt hitte, hogy a fináncok szólítják fel magállásra. Ezért inkább menekült, mintsem a Titanic felé fordult volna. Neki fénnyel is lehetett volna küldeni az SOS jelet, amely három hosszabb három rövid, és három hosszú villanásból áll, feltéve, ha akkoriban a kapitányok
ismerték a  Morse ABC-t. Reggel a kikötőbe érve tudta meg, hogy a Titanic elsüllyedt, és ő nem sietett oda menteni.  Ha tudta volna, hogy mi történik, inkább kidobáltatta volna a fókabőröket... Alkoholista lett, örökké a kocsmában kereste a feledést.
És itt adódik a másik felfedhető ok: nem volt a hajón piros vészjelző rakéta! Állítólag azért, mert az elsüllyedhetetlen hajón minek? Az elemzők egyértelműen a Titanic  kapitányát okolják a katasztrófáért, mert mint öreg tengeri medve, nem lassította le a jéghegyek között a sebességet a figyelmeztetések ellenére, hanem vakon követte a gazdái utasításait, hogy rekordot teljesítsen.  Ez volt a nyugalomba vonulása előtt az utolsó útja, és egyben a végzetes.
A harmadosztály utasai be voltak zárva, ők még a vízbe sem ugrálhattak.
Kik lehettek Ők? Talán kivándorlók? Nem hinném, hogy akkoriban turisztikai utasok lehettek. Onnan a gyerekeket sem mentették, azok rokonaitól nem kellett félni, hogy pert indítanak.
Egyértelmű, hogy a szikratávíró megmenthette volna az összes utasokat, ha már akkor kötelező lett volna a vétel ügyelet, és nem szórakoznak vele.  Érdemes megjegyezni, hogy a szikratávírót nem Marconi fedezte fel, hanem Nikola Tesla, aki pert nyert  Marconi ellen, de tovább nem firtatta, Ő a találmányaival csak segíteni akart az embereken.  Ismerős nekünk az ilyen eset Jedlik Ányos dinamójával kapcsolatban.
 

Vinczer S. Péter