Caesar kép

Döbbenten olvastam a mai tallózásom során, hogy büntetnék azokat a cukorbetegeket, akik megfeledkezve magukról nem tartják be a rájuk vonatkozó étkezési szabályokat. A címet olvasva, azt hittem eltévedtem és egy vicclapot nyitottam meg.

Az első sokk után azonban magamhoz térve olvastam tovább…

Hm… Nem is tudom mit, gondoljak. Szerencsére ez a betegség eddig elkerült, de ismerve magam, valószínű hamar a vétkesek között találnám magam, mert kirúgnék a hámból egy franciakrémest megpillantva.

Nem értem az egész gyógyszerkassza mizériát, vagy csak félreértem?

„A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent miniszteri rendelet szerint félmillió magyar cukorbeteget regulázna meg az egészségügyi kormányzat - írja hétfői számában a Népszabadság. Figyelemmel kísérnék a beteg cukorfogyasztását és aki egy éven belül kétszer is rossz eredményt produkál, az büntetésre számíthat. A gyógyszerkasszát érintő legújabb intézkedés a Széll Kálmán Terv része.”

forrás: http://www.mok.hu/hirek.aspx?nid=23517#23517

***

Tovább gondolkodtam egy másik példán, anomálián…

Vannak betegségek –nem is kevés-, amelyeknél súlyos károkat okozhat ez új deform  (nem h.írási hiba, tudatosan írtam).

Példának említeném a mellékvesevelő daganat esetét. Hazánkban, ha nem tévedek, mindössze 1-2 speciális gyógyszer van forgalomban a magas vérnyomásos –akut életveszélyes- krízis megelőzésére.

A gyógyszerköltség kiszámításnál nem az alapbetegséget, hanem a magas vérnyomást veszik figyelembe.

Hogy jobban érthető legyek. Az alapbetegségnél arra a bizonyos gyógyszerre kellene reflektálni a gyógyszerköltség megállapításának.

Ezzel szemben, a következményre fókuszálva a magas vérnyomásnál a legolcsóbb hatóanyag árát veszik figyelembe a megállapításnál.

El sem tudom képzelni, kik állítják össze a keretet. Egyáltalán gondolnak a kölcsönhatásokra, a kontra indikációkra? Aligha.

Hol vannak az orvosok, szakorvosok az ilyen – a szó szoros értelmében vett- életbe vágó, szakvéleményeket igénylő törvények szabályok megalkotásakor? Nem hiszem, hogy akadna közöttük esküjét komolyan vevő szakember, aki ehhez névjegyével ellátva javaslatot tenne!

Rajtuk, rajtunk betegeken akarnak spórolni? Ugyan mennyit?!

Egészséghez való alkotmányos jogról beszélhetünk-e, ha rendeletekkel, szabályokkal, etetik a betegekkel azokat a ható-, vivő-, és kötőanyagokat, amik nem gyógyítanak, hanem rombolnak?

A betegeknek a szépen hangzó Széll Kálmán terv szerint mihez van joguk? Élni vagy meghalni?