Április 14-étől Titanic hét kezdődött és  fő időben foglalkoztak a TV állomások a katasztrófával. A National Geography  adását egésznap és este követtük, mert  magam is érdekelve vagyok minden fellelhető részletre figyelni, mert tíz éve készítettem emlékérmet a Titanicról, és most természetesen felújítjuk a megemlékezést egy újabb érmével.
Akkor inkább csak a képanyag után kutattam, és csak azt láttam, hogy a Carpatia egy játékhajó a hatalmas Titanic mellett az összehasonlító képen. Gondoltam a mi magyar hajóinknak mindig ott kellett lenni ahol nagyon szükség volt, mert ugye a hajó neve azt hitette velem, hogy az akkor még hatalmas kereskedelmi flottánk egyike a Carpatia... Szégyen, vagy nem, most kellett megtudnom, hogy a Carpatia bizony csak nevében magyar, de mégis nem kevés közünk van hozzá.
Mint a leírások ismertetik, a Carpatia Fiume, és New York között ingázott, vitte a magyarokat rabszolgának egy ördögi Habsburg terv szerint, és erős a gyanúm, hogy a hajónak erre a célra lett a név adva, hogy  bizalommal arra váltsanak jegyet az ellehetetlenített sorsú magyarok.  A kiegyezés után, a századfordulóra, Magyarország már jelentős iparral rendelkezett, szabadalmaival világelső lett a technikai fejlődésben. Nem örültek ennek az osztrákok, Magyarországot le kellett gyengíteni, és mivel Amerikának szüksége volt a dolgos és szívós munkásokra, megegyeztek, hogy hány millió magyar mehet. Remélem, nem csal az emlékezetem, ilyesmit olvastam valaha.  Ekkor már Fiume ki volt építve magyar pénzen, ami akkoriban aranyból volt, éspedig 21,300 kiló fedezte.

( DDr. Juba Ferenc tengerész kapitány v hajóorvos történész, Trianon forrásai I, 30 oldal) Készen volt a Budapest-Fiume vasút, tehát nem ütközött nehézségbe az elszaporodott magyarság kiszállítása.
A magyarok jó munkaerőnek bizonyultak az amerikai szénbányákban, és másutt, akkor még senki nem gondolt arra, hogy hamarosan hiányozni fognak a háborúból, miközben éppen a saját testvéreiket fogják ölni a fronton az amerikai hadianyaggal.
No de nézzük mi is történt a Titanic-kal, és mi közünk van hozzá. Dr. Lengyel Árpád angol nyelvtudásának köszönhetően lett szerződtetve hajóorvosnak a Carpatián. Rajta kívül még két angol orvos szolgált a hajón, és nem véletlen, hogy komoly gyógyszer készlettel rendelkeztek.
Szegény embereket szállítottak, akik esetleg nehezen viselték a tengeri utat. Dr. Lengyel mentőorvosként is dolgozott, feltehetően sejtette, hogy ahova kerülnek a magyarok, nem lesz különösebb egészségügyi ellátás. Talán ezért szervezett rendszeresen elsősegély, és mentési gyakorlatokat.
Amikor a Titanic SOS jeleit felfogta az álmatlan telegrafista, azonnal megfordította a kapitány a hajóját a szerencsétlenség színhelye felé, és a megengedett sebességet átlépve teljes gőzzel siettek a segítségre, magukat is kitéve a jéghegyek között  a veszélyre. E közben dr. Lengyel vezetésével folyt a mentésre való felkészülés. Teát, kávét főztek, és pokrócokat melegítettek.  A nagyjából 100 kilométert, ha jól számolok, két és fél óra alatt tehették meg, tehát akkor már a TITANIC a tengerfenéken hevert.  Csak a mentőcsónakokat találták meg, és a vízben halálra fagyott szerencsétleneket.  A vízbeugrók, akiket nem vettek fel a csónakokba rövid időn belül meghaltak a fagyos vízben.

Dr. Lengyel a hajó oldalajtójánál volt, és irányította a mentést. Embersége annyira kimagaslott a  személyzetből, hogy a túlélők később aranyéremmel jutalmazták. New Yorkban hősként ünnepelték dr. Lengyel Árpádot, és Fiuméban József főherceg látta vendégül és tüntette ki.
Figyeltem a megemlékezést, és reméltem, hogy megemlítik a mi hősünket, de az első nap hiába lestem. Előszedtek mindenféle tollseprűt, de a magyar elveszett a feledés homályában, vagy talán másban. Nem divat manapság a magyarságról jó szót említeni a médiában.

Így hát véletlenülkészakarva inkább elfelejtenek mindent, ami jó, mert most a magyarság slimfelése a módi.
Nem csodálkozok, hogy elhagyta a Carpatiát, a megmenekült emberek traumáját kezelni, és átélni a sok gyermek, és özvegy tragédiáját, örökre lehűtötte a kalandvágyát. Ő embereket látott a Carpatia rakományában, sorsokat és nyomorúságot, míg a kupecok cargót, amely jó üzletnek mutatkozott még akkor is, ha relatív jól ellátták az utasokat. Sok féle magyarázat létezik, hogy mi vezetett a Titanic tragédiájához.
Egy variációt, a leg kézenfekvőbbet nem említik: a haszon, a pénz iránti kapzsiság.
A Titanic valójában másodszülöttje volt a hajógyárnak, az Olimpiát kezdték előbb építeni, de a vízre bocsájtás után ütközött, és komoly sérüléseket szenvedett. A javítása több időbe tellett volna, mint a Titanicot befejezni, ezért átrámolták a parancsnoki hidat, a műszereket, bútorokat és a Titanic indult. A cég idő rekordra törekedett, hogy elnyerje a Kékszalagot, ami a legrövidebb időn  az Óceánt átszelő hajónak járt.
Ennek érdekében a jéghegyek térségében nem csökkentette a kaptány a hajó sebességét, mert azzal  a tervezettnél két nappal később érkeztek volna meg New Yorkba. Az elemzések szerint, ha 10 csomóval lassabban haladtak volna ki tudták volna kerülni a jéghegyet. No de akkor nem is
találkoztak volna.
A jéghegy lesodorta a szegecsek fejeit, és öt kamra meg tellett vízzel. Akkoriban nem hegesztették, hanem szegecselték a vaslemezeket izzó szegecsekkel.
Akkor sem számított az élet, a biztonság elé helyezték az üzleti haszonszerzés érdekeit.
A beképzelt ember megtanulhatta, amit Petőfi évtizedekkel előbb már tudott: ''Ha bár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az úr!''

Vinczer S. Péter