Fogadjátok szeretettel

Mi másról, és Ki másról is szólhatna 

Rólatok! ISTEN csodálatos teremtményei. Rólatok, hozzátok írtam annak idején.

 

 

Az asszonyi szeretet

 

 

Mikor aludni térsz, s várod álmaid

Vonatára ülve sodornak vágyaid.

Utazol hová még soha nem jutottál

Hiába akartad, lótottál-futottál

Lágyan rád hajolva, arcod simogatva

Búcsúcsókot lehel gyűrött homlokodra.

 

Ajkait érezve valami ott benned

Édes nyugalommal körül veszi tested

Veled marad, vigyáz , ágyad szélén ülve

Még lelked kóborol, messzeségbe tűnve

Sötét árnyként követ keserű magányod.

Pedig ott van ő is, csak valahogy nem látod

 

Hogyan is láthatnád, hisz nem  kell szem hozzá

Ki ilyet érezni tud, ezt csak az tudhatná

Miért követ tégedet nyomodba szegődve

Őrző angyalodként, mindenre figyelve

Lábad előtt hever köntösének selyme

Ne zúzd össze magad, földön hemperegve

 

Szeretete rajtad, Szenteknek kötése

Felfogja esésed Szűzanya köténye

Nézel az ég felé, mintha arra vélnéd

Talán hinni kezded áldott létezését

Láthatatlan kézként sorsod irányítója

Paizsként csapást hárít iszonyúat kongva!

 

Annyit fogsz föl csupán, abból ami történt

Fogy az út alattad, s  menni tudsz ismét.

Vajon kitől, mitől? Ugyan az maradtál.

Nem veszett el  hited, hogy tovább haladjál.

Mert vannak még csodák, mi is lehetne más

Tested-lelked óvó, féltő gondoskodás.

 

Ha erőd elhagy, megállsz, bizonytalankodva

Gyöngéden átölel reád mosolyogva.

Mert még akkor is tud, s benne még maradt!

Mi benned csak annyi, nehogy sírva fakadj

Remél, hisz, mert imád, s fel nem adna soha!

Utolsóként tenné, hogy érted zokogna.

 

Nincs az a gazdagság, mely felérne azzal

Mit beléd önteni tud, lágy puha szavakkal

Mitől lángra kapva izzani tudsz újra

Délibábot penget benső lantod húrja

Szférák zenéjére táncát érted járja

A legdrágább néked, életednek párja.

 

admin fotó

 

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.