Az alucsajdengi hun aranykincs egyik jelvénye a székely írás ma(gas) és jó jelével; együtt a kőkori Jóma isten nevét alkotják, amely a magyar ima szóban maradt ránk (vö. finn jumala "isten!)

Az eltelt évszázadok során (az első évezred első felében) ugyanis a valódi hunok elvándoroltak nyugatra, maguk után hagyva a segédnépeiket, akik - hun, vagy nem hun uraik vezetésével - átvették a területet és fenntartották a hun adminisztrációt és államot, azonban egyre inkább mongol alapnépesség felett. Ezt a mongollá váló államot írták le a kínai krónikák hunokként, ami a modern történetírás seregnyi tévedését okozta.

Kétezer évvel ezelőtt volt egy jelentős andronovói összetevő a mai mongol területeken a hunok között; amely mára eltűnt. Eközben a hunok nyugatra vándolásáról maradtak fenn adataink. És megjelennek Európában az andronovói jellegű, magukat a hunok utódainak tartó magyarok. Mindebből az következik, hogy a hunok nem mongolok, hanem andronovóiak voltak, mi pedig a hunok leszármazottai vagyunk.

Ha a magyar akadémikus áltudomány foglalkozna a hunokkal, akkor a nemzetközi tudósvilágot megóvhatta volna a most nyilvánvalóvá vált vargabetűtől. Hiszen a középkori krónikák még jól tudták itthon is, meg külföldön is; hogy a hunok utódai a magyarok. Most - úgy tűnik - újra eljuthatunk ugyanehhez a felismeréshez az antropológia segítségével.

A végső lépés hátra van, mert a magyar nyelvre még nem mutattak rá a tudósok. E befejező lépést azonban nehezen teszi meg helyettünk más nemzet a magyar tudósvilág tiltakozása, vagy némasága ellenében.

Azaz a munkánk kettős: egyrészt be kell kapcsolódni a nemzetközi hun kutatásba (olyan szakemberekkel, akik odafigyelnek a székely írás előfordulásaira is); másrészt ki kell takarítani a hazugokat a hazai akadémikus tudomány meghatározó posztjairól (lakása magányában bátran hazudozhat továbbra bárki, azonban ehhez ne adjunk túl sok közpénzt).

A finnugrista blöff száz éven át azt próbálta letuszkolni a torkunkon, hogy nem a hunok utódai vagyunk. Ezért nem foglalkoztak az akadémikus áltudomány képviselői a hunok székely jelekkel írt nyelvemlékeivel (a Magyar Nemzeti Múzeumban talán ezért csiszolták le barbár módon a budapesti hun jelvényt ).

Aki figyel a hun régészeti emlékeken található jelekre, az tudja, hogy a hunok a legnagyobb valószínűség szerint magyarul beszéltek. Ezt most alátámasztani látszik egy antropológiai felismerés.

Emlékeztetünk azonban arra, hogy az antropológia és a nyelv nem járnak mindig kézenfogva. A nyelvi és az antropológiai alkat eltérhet egymástól. A mai Magyarország cigány és zsidó lakossága eredetileg nem volt magyar anyanyelvű, de a történelem során azzá vált. Hasonló nyelvváltásra többször is sor kerülhetett - ezt azonban kivételes fordulatnak kell tartanunk. Az általánosan érvényesülő tendencia az, hogy a gyermekek a szüleiktől tanulják a nyelvüket - azaz a népek antropológiai állapota az esetek többségében párhuzamosan fejlődik a nyelvi állapotukkal.

Ha most az ázsiai hunokról az derül ki, hogy europid (turáni) alkatúak voltak, mint a magyarságnak mintegy a fele, akkor könnyeb hitelt adni a régészeti leleteiken megtalálható székely jelekkel írt magyar szövegeknek.

A Múlt-kor történelmi portál így számol be egy hun-konferencia eredményeiről :

Teljesen új eredményt mutattak be az antropológusok is. A felszólaló kutatók mindegyike egyetértett abban, hogy a hunok a sírokban talált leletek alapján etnikailag nem voltak egységesek, hanem többféle embertípushoz tartoztak. Ahogyan A. I. Burajev, burját antropológus elmondta, a burjátiai hun sírokban talált leletek között sem voltak tiszta mongoloidok, hanem ugyanúgy találtak europidokat (andronovói típust), köztes típusokat, valamint tunguz típusokat (evenkiket) is.

D. Tümen antropológus a nemrégiben elvégzett nagy nemzetközi antropológiai vizsgálat eredményeit ismertette: kutatócsoportja a volt Mongol Birodalom területén vizsgálta meg az emberi csontokat a neolitikumtól egészen a középkorig, amelyből kiderült, hogy kaukazoid típusúakat főleg Közép-Ázsiában, az Altajban, Dél-Szibériában, valamint Nyugat-Mongóliában találtak, mongoloidokat pedig a Bajkál-Amur térségben, az orosz Távol-Keleten, Belső-Mongóliában és Mongólia középső-északi tájain. Tümen kitért a hun sírokban talált csontok elemzésére. Egyetértett Burajevvel, mert ő is legalább hatféle embertípust különböztetett meg. Tehát Tümen szerint a hunok antropológiailag nagyon hetegorének voltak. Megdőlt tehát az a nézet, hogy (a hunok - VG) tisztán mongoloid jelleget viseltek volna magukon.

Hozzátehetjük: a hunok jórészt europid (andronovói) jellege eddig is nyilvánvaló volt a számunkra a székely rovásírás emlékei alapján, amely a magyarsághoz és rokonaihoz kötődik elsősorban.

Egy sztyeppi lovasnomád népről egyébként sem lehet azt feltételezni, hogy antropológiailag egynemű. Az állandó harcok közepette a hadifoglyok családba fogadása rendszeres keveredéshez vezet (ezért egy népet nem egyetlen antropológiai alkattal, hanem csak az antropológiai kevertségük szerkezetével, arányaival lehet jól jellemezni). A kutatók csak azért voltak képesek a most megcáfolt téves álláspont kidolgozására, mert nem ismerik a hunok által használt székely jeleket, a székely jelekkel írt elolvasható írásemlékeket.

Ezek alapján nyilvánvaló, hogy az igazi hunok andronovói alkatúak voltak és magyarul beszéltek (azonban korán és folyamatosan csatlakozhattak hozzájuk különböző segédnépek). Az időszámításunk első századaiban a valódi hunok elvonultak Kína vidékéről a Volga, a Turáni-alföld és a Kaukázus tájára. Mongóliában elsősorban az egykori segédnépeik: türk és mongol csoportok maradtak és azon a tájon ők játszották tovább a hunok szerepét. A kínai krónikák őket írták le hunokként s ez okozta Ucsiraltu és mások tévedését.

Varga Géza írásrténész

Ucsiraltu: A hun nyelv szavai

http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=46468

***

A kínai írás magyar szemmel


Hogyan maradhatunk tudatlanok a hun-magyar kapcsolat kérdésében?


A hun kapcsolat


Du Yaxiong a hun nyelvről


Du Yaxiong a hun írásról


Kozmács István a finnugrizmus legfontosabb célkitűzéséről


A finnugrista jelforma-azonosítás a székely jelek esetében valamiért nem működik


eredeti forrás: Rovó rovata (rovo.virtus.hu)

1

1