Nem  tudni, hogy Kertész Ákos cikkében a felsorolt állítások memória
zavar, történelmi tájékozatlanság, vagy tudatos magyar gyalázás okán
íródott-e?

Minden esetre, érdemes Kertész úrnak a figyelmébe ajánlani néhány
apróságot, amelyet az általa disznóknak nevezett magyarok elkövettek.
Megpróbálok a teljesség igénye nélkül a legjobb tudásom szerint
néhányat felsorolni.

Mindenek előtt, német nyomásra készültek el a zsidótörvények, amelyek
végrehajtásában a magyar kormány, ahogyan csak lehetett késleltetett. A
II Világháborút nem Magyarország indította, csak Kassa máig
tisztázatlan körülmények közötti bombázása után lépett hadiállapotba.

Miután 1944. március. 19-én a németek megszállták Magyarországot, és
német nyomásra megkezdődtek a deportálások, Magyarország államközi
szerződést kötött a Vatikánnal hogy Budapesten 9, 000 zsidónak legyen
egy biztonságos helye. Angelo Rotta pápai nuncius a felügyelettel
Barinski Tibor magyar kispapot bízta meg, aki sikeresen végezte
feladatát, többek között visszafordított egy deportáló vonatot
Győrből. Nem volt könnyű dolga, amikor a gestapó embere ezt a számot
3, 000-re csökkentette, de a titkos élelmiszer eljuttatásokból tudta, hogy
a "disznó" magyarok az életük kockáztatása árán, és az
élelmiszer-jegyrendszer mellett is ellátnak ennél sokkal több embert.

Kertész úr elfelejti, vagy nem is tudja, hogy a katolikus papok hány
keresztlevelet adtak ki.

Kertész úr és családja a náci vészkorszakot nem tudni hol élte át,
akkoriban ő kora tizenéves volt, tehát emlékezhetne rá.

Kertész úr írásából nem lehet tudni, hogy milyen felekezeti iskolában
végezte a tanulmányait, de feltételezhető, hogy az állami ingyenesben,
ahol a "disznó" magyarok tanítottak magyarul.

Teller Ede szerint, - aki magyar testvéreim-mell, kezdte egykori
beszédét-, ha Ő nem a magyar nyelvbe született volna, akkor csak egy
közönséges fizika tanár lehetett volna. De nem véletlen, hogy Bernard
Show is kijelentette, hogy ha magyar lett volna az anyanyelve, akkor
sokkal jobb író lett volna. Kertész úr esetében, az írói készségét,
kifejezésmódját nem éppen a magyar nyelvnek köszönheti-e.

Más kérdés, de idetartozik, hogy ha ennyire lenézi, utálja a
magyarokat, akkor miért ír magyarul magyaroknak, a magyar könyvpiacra?
Miért használ magyar nevet, még valaki azt hiheti, hogy a nevénél
fogva ő is a "moslékot zabálókhoz" tartozik. Vagy netán szégyenli a
családja ősi nevét, amellyel egykori ősét, mint bevándorlót befogadta
Magyarország?

Viszont a saját állítása szerint: "De megmutatták és megtanították (a
németek) az egész világnak, hogy a náci ideológia bűnös és kártékony.
Hogy egy népet a többinél alacsonyabb rendűnek tartani, megbélyegezni,
gúnyolni és megvetni nemcsak aljas ás alantas, hanem a náci
totaltarizmus előszobája.” Kertész Ákos szerint a "magyar nép genetikailag alattvaló."  A
gyűlölettől hemzsegő írásában teljesen azonosul az általa elítélt náci
ideológiával.

Mondhatnánk azt is, hogy ez az ő véleménye, öreg, szenilis, ne
foglalkozzunk vele. Hiba lenne, mert ő nemcsak egy Kertész Ákos, hanem
Kossuth díjas, József Attila díjas, Budapest díszpolgára, stb., tehát
egy ilyen ember véleménye súlyos, és főleg, mert egy Amerikában
megjelenő újságban publikálta, tehát nem zárt körben hangzott el. Aki
nem ismeri a valóságot, az ebből ítéli meg Magyarországot, hiszen egy
Kossuth díjas, és Budapest díszpolgára biztosan jól ismeri a
környezetét.

És ide kapcsolódik a további probléma. Hol maradt el a MAZSIHISZ és a
zsidó rabbik tiltakozása, elhatárolódása, valamint a zsidó
értelmiségek közös elítélő nyilatkozata, akik más ennél sokkal
halványabb jobboldali megnyilatkozásokra gyorsan közös
állásfoglalással nyilatkoztak, és aláírásokat gyűjtöttek. Mért hallgat
a Magyar írószövetség? Miért nem határolódik el, és netán miért nem
zárja ki Kertész Ákost a soraiból?  Miért nem határolódnak el a
közigazgatásban résztvevő zsidó származásúak, főleg a parlamenti
képviselők? A hallgatás beleegyezés uraim és hölgyeim. A válaszukat
várjuk, vagy a hallgatásukkal tudomásul vesszük a véleményüket,
azonosságukat Kertész Ákossal.

Elismert tény az is, hogy Magyarország volt az utolsó kapu a
menekülésre az európai, főleg lengyel zsidók számára. Ezért Hitler
zsidó bérencnek nevezte Horthyt. Hitler kérésére, hogy adja ki a
menekült lengyeleket, a válasza:"a történelmi múltunkra való
tekintettel ilyet egy magyar ember nem tehet". Horthy parancsot adott
ki a lengyel-magyar határ kinyitására.

Az Amerikai Népszava szerkesztőjének a véleménye is nagyon átlátszó,
hogy a szabad véleménynyilvánítás jogán jelentette meg Kertész Ákos
cikkét, de sietett kijelenteni, hogy nagyon egyetért vele. Kérdésem
hozzá, hogy ha ez a cikk valaki mástól a zsidókra vonatkoztatva került
volna hozzá, lehozta volna-e a szabad véleménynyilvánítás alapján?
Azt hiszem, hogy akkor versengve nyilatkoznának elhatárolódásukról a ma
mélyen hallgató személyiségek, és szalagcímek alatt közölnék a
világlapok a magyarokat elmarasztaló véleményüket.

Kertész Ákos provokál, gyűlöletkeltést okoz, de ne ugorjunk be, ne
általánosítsunk. Ez az ő beteg véleménye, és azoké, akik nem
határolódnak el tőle.

Kíváncsian várom, hogy a Parlament a sarkalatos törvények között hoz-e
olyan törvényt, amely lehetővé teszi azok büntetését, -tekintet nélkül
a nemzetiségi, vagy vallási hovatartozásukra-, akik Magyarország jó
hírnevének ártanak csúsztatott, elferdített, vagy nyíltan rossz
szándékú téves, igaztalan állításaikkal. Ma is vallom, hogy aki nem
tiszteli a magyar nemzeti hagyományokat, a nemzeti ereklyéket, aki a
magyar nemzet érdekei ellen nyilatkozik, vagy cselekszik, az nem
érdemli meg a magyar állampolgárságot
Forrás:
1. United States of America, Congressional Record, Proceedings and
debates of 91st congress First session, Wasshington, July 30, 1969
Vol.115, No. 128
2. A Vatikán Apostroli Nuncius Angelo Rotta megbízó levele, a Pápai
követség védelme alatt állók ügyeinek intézésére, a Bp. V ker. u.n.
Nemzetközi negyedben. 1944 dec. 21

Vinczer S. Péter