Egy kis segítség a felszabadultabb élethez...

           

Egy idő után

 

Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeladás között,  És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel és a társaság a biztonsággal, És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét és a bók nem esküszó, És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget, a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével, És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez. Egy idő után kitapasztalod, hogy a napsugár is éget, ha túl sokáig ér. Műveld hát saját kertecskédet: magad ékesíted fel lelkedet, nem mástól várod, hogy virágot hozzon neked. És megtanulod, hogy valóban sokat kibírsz…

Hogy valóban erős vagy. És valóban értékes.

Veronica A.Shoffstall

 

A kommunikáció nélkülözhetetlen. Az üzleti tárgyaláson ügyfeleinkkel, egy értékelő beszélgetésen vezetőként, vagy beosztottként, a folyosón, munkatársainkkal informálisan. Van, amikor csak hallgatunk, és azt hisszük, hogy éppen az aktív hallgatást valósítjuk meg, pedig partnerünk szemében ez a versenyző hallgató képe, aki küzdelemnek fogja fel a párbeszédet, miközben ellenfele gyenge pontjait térképezi fel.  

De honnan tudhatja? Gondolatolvasó? Vagy csak érzékeli a keresztezéseket? Figyel azokra a jelzésekre, amelyek a felnőtt tranzakcióit irányító szülőiből megsemmisítik? Menjünk sorban. Mik ezek a kifejezések? Miért nem lehet valamit pszichológiai szakzsargon nélkül megfogalmazni?   Azért, mert viselkedésünk elemzésére, értelmezésére olyan elméletek, irányzatok, módszerek születtek, amely kifejezések – ha ismertek az interakcióban résztvevők számára –, használatuk megkönnyíti, hatékonyabbá teszi egymás és saját magunk megértését, a sérülések elkerülését, a közös nyelv kialakítását.   Ilyen többek között az asszertivitás.

A szó jelentése olyan partneri viselkedést jelent, ahol mindkét fél elismeri a másik jogait, egyenrangú partnerként kezelik egymást, senki nem hoz, és nem tartat be szabályokat beszélgető társával, és mindezeket saját maga számára is érvényesnek tartja. A helyzet azonban ennél árnyaltabb, vagy inkább izgalmasabb. Az eredeti, mára tranzakcióanalitikus irányzattá és iskolákká fejlődött – eredetileg Eric Berne-féle – elmélet, talán az egyik legeredményesebben használható módszer a munkahelyi kommunikációs helyzetek értelmezésére.  

Ha ismerjük a módszert, nem ér meglepetésként, hogy partnerünk miért tér el folyton a tárgytól, mi az a bizalmi elem, ún. énállapot, amit kapni szeretne tőlünk anélkül, hogy ő saját magának meg tudná ezt fogalmazni.   Sok esetben okoz nehézséget számunkra partneri szintre kerülni a mi szemünkkel nézve túlzottan irányító, ítélkező, erőteljes, de saját magát is folyamatosan leértékelő közvetlen munkatárssal.

Érdemes felkészülni azokra a helyzetekre, ahol ismétlődően vesztesként kerülünk ki a szituációból, sérül az énképünk, pedig eredetileg tőlünk kértek segítséget.   Mindezen szituációk kezelése, az asszertivitás módszereinek ismerete és tudatos, de természetes használata belső ügyfeleinknél, munkatársainknál a személyes érvényesülést, együttműködést, érdekérvényesítést és saját hatékonyságunkat támogatja, külső ügyfelek esetén pedig elengedhetetlen a bizalom és az elégedettség kialakítására és megtartására.

 

1) kommunikációs alapismeretek

2) kommunikációs csapdák, szabályok és alapelvek

3) a testbeszéd szerepe és jelentősége az érzelmek kifejezésében

4) én állapotok típusai és jellemzői

5) tranzakcióelmélet

6) párhuzamos és keresztezett mintázatok

7) az asszertivitás fajtái, előnyei, módszerei

8) a társas interakciók szintjei

9) játszmaelmélet felismerése, kezelés

 

Az első  3 pontot már előzőleg tárgyaltuk, csak a felsorolás kedvéért írtam le őket

Folytassuk az én állapotokkal, tranzakciókkal, játszmákkal.

Forrás:http://www.actcontroll.hu/asszertivkommunikacio1.html

 

ÉN ÁLLAPOTOK ÉS TRANZAKCIÓK

Az emberi interakciók tranzakciókból állnak. Minden tranzakciónak két része van: az inger és a válasz. Az egyes tranzakciók általában egy nagyobb készletbe tartoznak. Néhány ezek közül a tranzakcionális sorozatok vagy készletek közül lehet direkt, produktív és egészséges, de lehet indirekt, destruktív és egészségtelen is.

Az emberek három, specifikus agyi központtal rendelkező én állapotban -Szülői, Gyermeki vagy Felnőtt- léphetnek interakcióba egymással. Minden én állapotra sajátos gondolkodás, érzések és viselkedés jellemző. Cselekvéseink mindig e három én állapot valamelyikében történnek.

 

A GYERMEKI

 Amikor gyermeki én állapotban vagyunk, úgy viselkedünk, mint az a gyermek, aki egykor voltunk. Nem csak úgy cselekszünk, de úgy érzünk, hallunk, látunk és reagálunk, mint egy öt- vagy nyolcéves gyerek. Az én állapotok nem csupán szerepek, hanem teljesen átélt létállapotok is. Amikor a Gyermek gyűlöl, szeret, impulzív, spontán vagy játékos, Természetes Gyermekinek nevezzük. Ha gondolkodó, kreatív, fantáziadús, akkor Kis Professzornak hívjuk. Az Alkalmazkodó Gyermek félős, bűntudatos és szégyenlős. A Gyermekiben megvan minden érzelem, így a szeretet, félelem, harag, öröm, szomorúság, szégyen stb. A Gyermekit gyakran tartják a problémák forrásának én-központúsága, emocionalitása, ereje miatt, s mert elutasítja a felnőttséggel járó korlátozásokat.

A tranzakció analízis szerint a Gyermekiből származik a kreativitás, a rekreáció és az alkotás, az életben ezt tartja a megújulás egyetlen forrásának. A Gyermeki hosszabb időn keresztül tetten érhető gyermekekben, illetve felnőtteknél is, amikor engedélyt kapnak Gyermekijük kiengedésére, sporteseményeken vagy házibulikon. A Gyermeki rövid időre egyáltalán nem kívánatos helyzetekben is megjelenhet, például testületi üléseken, osztálytermekben, vagy fontos megbeszéléseken. A legkevésbé kívánatos formájában egy ember életét teljes egészében meghatározza, mint a súlyos érzelmi problémákkal küzdőknél, azoknál, akik zavartak, depressziósoknál, elmebetegeknél vagy a szenvedélybetegeknél.

A Gyermeki én valódi destrukcióba, kontroll nélküli viselkedésbe hajszolja ezeket az embereket. Depressziósoknál, vagy ha valaki levert, a Gyermeki én hosszabb ideig jelen van, csakúgy, mint amikor valakit jelentős veszteség ér.

 

A SZÜLŐI

 A Szülői olyan, mint egy magnetofon. Ez az életvezetésre vonatkozó előre rögzített és meghatározott szabályok gyűjteménye. Ha valaki Szülői én állapotban van, úgy érez, gondolkodik, cselekszik, mint szülei, vagy szülőfigurái.  A Szülői mérlegelés nélkül dönti el, hogyan kell reagálni egy helyzetben, mi helyes vagy helytelen, hogyan kellene élni az embereknek. A Szülői bírálhat valamit pozitívan vagy negatívan, lehet ellenőrző vagy támogató. Amikor a Szülői elítélő, Kritikus Szülőinek hívjuk. A Gondoskodó Szülői támogató.

Előfordul, hogy egy én állapot ural egy személyt, kizárva a másik két én állapotot. Egyik példája ennek a kizárólagosan Támogató vagy kizárólagosan Kritikus Szülői, mely nem hagyja érvényesülni a Gyermeki valamint a Felnőtt én állapotot. Számára ez nagy hátrányt jelent, mert ahhoz, hogy megfelelően működő emberi lény legyen, a különböző én állapotoknak szükség esetén hozzáférhetőknek kell lenniük.

Ha a Szülői kizárja a Gyermeki és a Felnőtt én állapotot, azok haszna nélkül kell élnie, elveszítve emberi potenciáljának kétharmadát.

A Szülői régi „felvételeket” használ a problémák megoldásához, ezért azok általában huszonöt évvel ezelőtti normákat tartalmaznak (de lehetnek 250 vagy akár 2500 évvel ezelőttiek is), melyek akkor hasznosak, ha a Felnőtt számára nincs elérhető információ, vagy ha a Felnőttnek nincsen elég ideje a mérlegelésre. Másrészt a Gyermeki intuíción alapuló, újszerű megoldásokat hozhat létre, melyek esetleg nem annyira megbízhatóak, mint a Felnőtt tényeken alapuló döntései.

 

A FELNŐTT

A Felnőtt én állapotban lévő személy humán számítógéphez hasonlóan működik. Adatokkal dolgozik, gyűjti, tárolja, használja azokat, logikai alapú program szerint hoz döntéseket. Amikor valaki a Felnőtt  én állapotban logikai gondolkodást használ probléma-megoldáshoz, biztos abban, hogy Gyermeki vagy  Szülői én állapotai nem szennyezik be a folyamatot. Ebből az a következtetés adódhat, hogy az érzelmek nem fontosak, pedig ez csak annyit jelent, hogy ha racionálisak, és logikusak akarunk lenni, érzelmeinket ilyen esetben el kell határolnunk magunktól. Ez nem jelenti azt, hogy mindig a legjobb racionálisnak és érzelemmentesnek lenni. Valójában, ahogy a kizárólagosan Szülői hiányosan működő emberi lényt hoz létre, a kizárólagosan Felnőttnek is hasonló gyengítő hatása van az emberekre. Érett embernek vagy felnőttnek lenni nem ugyanaz, mint a Felnőtt én állapotban lenni. Kisgyerekek is lehetnek Felnőtt én állapotban és megfelelően felnevelt felnőttek is használják Szülői és Gyermeki én állapotaikat.

A Felnőtt alkalmazza az összes beletáplált tényt. Ha ezek a tények a kornak megfelelőek, akkor a Felnőtt válaszai időszerűek és hatásosabbak lesznek, mint a Szülői megoldásai. Ha a tények helytelenek, akkor a Felnőtt számítógép hibás válaszokat fog adni. A Felnőtt nagyon fontos szerepe, hogy megjósolja a kimeneteleket, hogy biztosítsa az emberi célelérő viselkedés hatékonyságának tényeken alapuló kritikáját. Ez a tényeken alapuló kritikai funkció különbözik az értékelésen alapuló Kritikus Szülői funkciótól.

Néha a Felnőtt felhasznál olyan, akár téves információkat is, melyek a Gyermekitől vagy a Szülőitől erednek. Ez hívjuk kontaminációnak (szennyeződésnek). A Szülőitől kapott információt hívjuk előítéletnek. Például ha azt mondjuk, hogy a nők saját döntések hozatalánál jobban szeretik, ha férfiak irányítják őket, ez egy olyan, a Szülőitől a Felnőtthöz  érkező kontamináció, mely tényként kezel ellenőrizetlen információkat.

Ugyanez, vagyis az információ ellenőrizetlen elfogadása fordul elő, amikor az információ a Gyermekitől ered, ezt téves ítéletnek nevezzük. A tévedés általában a Gyermeki félelmén, reményén alapul, melyet a Felnőtt valóságként fogad el. Például amikor valaki azt képzeli, hogy a kormány megmérgezi, ez sokkal inkább gyermeki félelmen alapul, mint objektív tényeken, s ezt a Felnőtt realitásként fogadja el. A tranzakció analízisben különösen fontos feladat a Felnőtt kontaminációjának megszűntetése.

 

BELSŐ HANGOK

Ahogy fent említettük, a Szülői én állapot olyan, mint egy magnetofon tele előre eldöntött dolgokkal, előítéletekkel, előre beprogramozott kijelentésekkel. Ezek a rögzített állítások aktiválódhatnak,  ha Felnőtt vagy Gyermeki én állapotban vagyunk, mint valódi hangokat halljuk őket. A Szülői felvételek attól függően lehetnek jók vagy rosszak, hogy milyen szülő készítette őket. Más személyiség elméletekben a bántó Kritikus Szülői hangok a nyers Szuperegónak felelnek meg, megint más elméletekben mint negatív én-beszéd, kognitív csapda, alacsony önértékelés, bűntető protektor, vagy végzetes elvárás. A Kritikus Szülői megalázó kijelentéseket tehet. „Te buta, rossz, ronda, bolond, beteg vagy, röviden kudarcra vagy ítélve, nem vagy OK”. A Gondoskodó Szülői feltételek nélkül szereti a Gyermekit, és ilyeneket mond: „Szeretlek.” „Győztes vagy.” „Szép vagy.” „Királylány vagy.” Vagy „Gyönyörű vagy.”

A Kritikus Szülői irányítása alatt néha megfosztja a Gyermekit az ok-ság érzésétől. Amikor a Gyermekinek szeretetre van szüksége a Kritikus Szülői azt mondja: „Nem érdemled meg.” Ha a Gyermeki szeretetet akar adni, akkor a Kritikus Szülői azt mondhatja: „Nincs szükség rá.” Mikor a Gyermeki mérges, mert munkáját nem jutalmazzák, azt mondhatja: „Ez a legtöbb, ami tőled telik, mert buta vagy.” Ha a Gyermeki új ötlettel áll elő, ami ellentétes a régi véleménnyel, a Kritikus Szülői erre azt felelheti: „Biztosan bolond vagy, ha ezt gondolod.” A Kritikus Szülői miatt érezhetik az emberek, hogy nem OK-k, ez az én állapot erőlteti, hogy olyan dolgokat tegyünk, amiket nem akarunk. Az emberek megtanulhatják megfékezni a bennük lévő Kritikus Szülőit, ha kifejlesztik magukban a Támogató Szülőit, a Felnőttet vagy a Természetes Gyermekit.

Az egogram segítségével bármikor megmutathatjuk egy személy én állapotainak relatív erejét. A változás folyamatában az embereknek sokat segíthet a diagram, különösen abban, hogy lássák, hogyan csökken bennük a Kritikus Szülői és erősödik a Támogató Szülői, a Felnőtt vagy Gyermeki.

 

KIEGÉSZÍTŐ, KERESZTEZETT  ÉS  REJTETT TRANZAKCIÓK

 Ha valaki kapcsolatba kerül egy másik emberrel, tranzakció történik. Minden tranzakció egy ingerből és egy válaszból áll, tranzakciót kezdhet a Szülői, a Felnőtt, a Gyermeki más Szülőijével, Felnőttjével vagy Gyermekijével.

Kiegészítő és keresztezett tranzakciók. A kiegészítő tranzakció mindegyik résztvevő egy én állapotát foglalja magában. A keresztezett tranzakcióban az ingert küldő és a válaszoló személy más én állapotban  van. A kommunikáció mindaddig folyhat két ember között, amíg a tranzakció kiegészítő. A keresztezett tranzakció nagyon fontos, mivel megbontja a kommunikációt. A terapeutának ezt fontos tudni, mert segíti annak megértésében, hogyan és miért szakadt meg a kommunikáció. A szabály a következő: ha megszakad a kommunikáció, azt egy keresztezett tranzakció okozta. Az egyik nagyon fontos keresztezett tranzakció fajta a diszkont tranzakció. Ez esetben a válaszoló negligálja üzenetében a tranzakcionális ingert. A diszkont tranzakció nem mindig szembetűnő, de mindig zavart  kelt  a vevőben, ha ismétlődik,  nagyon bántó is lehet.

Rejtett tranzakciók. Rejtett tranzakció akkor fordul elő, ha valaki mást mond, mint amit gondol. A rejtett tranzakció képezi a játszma alapját, és különösen érdekes, mert félrevezető. Van egy társadalmi (nyílt) és egy pszichológiai (rejtett) szintje.

Fontos a társadalmi és a rejtett szint eltérésének felismerése, mivel ha meg akarjuk érteni, vagy jósolni valaki viselkedését, a rejtett szintet hasznosabban tudjuk használni, mint a nyíltat. Annak, hogy mást mondunk, mint amit gondolunk jelentős oka az, hogy általában szégyelljük Gyermekink vagy Szülőink vágyait, érzéseit. Mégis követjük ezeket a vágyainkat, kifejezzük ezeket az érzéseinket, miközben úgy teszünk, mintha az ellenkezőjét csinálnánk. Például inkább gúnyosan mosolygunk, mint hogy nyíltan kifejeznénk haragunkat, vagy ha féltünkben inkább ellentámadásba lendülünk, mint hogy bevallanánk félelmünket.

Amikor vágyunk rá, nehezen adunk és kapunk figyelmet vagy szeretetet, gyakran inkább közönyt tettetünk. Valójában, mivel életünkben hozzászoktunk a féligazságokhoz és  a  félre vezetésekhez, előfordulhat, hogy már azt sem tudjuk, mit akar Gyermekink. Mivel a többieket sem tartjuk teljesen őszintének, azt sem tudhatjuk, vajon bízhatunk-e abban, amit mond. A terapeuták arra bíztatják az embereket, hogy inkább legyenek egymással és önmagukkal őszinték, igényeiket és érzéseiket illetően, mint őszintétlenek vagy rejtegessék őket. Ha az emberek ezt teszik, megtalálhatják, mit akarnak, hogyan kérjék azt, és ha lehet, hogyan szerezzék meg.

 

SZTRÓKOK

A sztrók (simogatás) az az elismerés, amit az egyik ember ad a másiknak. A sztrókok alapvetően szükségesek az emberi élethez. Nélkülük, ahogy Berne mondja „a gerincvelő kiszáradna”. Kimutatták, hogy a csecsemőknek az életben maradáshoz szükséges a valódi fizikai simogatás. A felnőttek beérik némi fizikai simogatással, mivel megtanultunk szóbeli sztrókokat cserélni. A pozitív sztrók a dicséret vagy az elismerés kifejezése, a negatív sztrók az elmarasztaló ítélet és a szidás. Ezért a legfontosabb dolog amit az emberek mindennapi életük során megtanulnak, az a sztrókok cseréje.

 

JÁTSZMÁK

 A játszmák alapvető jellegzetessége, hogy bennük a sztrókok cseréje rejtett, kerülő úton történik. A játszma a tranzakciók visszatérő sorozata, van kezdete, közepe vége, és van haszna. A játszmák haszna az a rejtett nyereség, mely motiválja a játékosokat a részvételre. A tranzakcióanalízis a hatvanas években országszerte divatos lett E. Berne besztszellerének, az Emberi játszmáknak köszönhetően. Ebben a könyvben olyan találó nevekkel illette a különböző játszmákat, mint a  „Most rajtacsíptelek te gazember”, „Én csak segíteni próbálok rajtad”, „Rúgj belém”. Az  „És miért nem? Hát igen, de” nevű játszmában Jane tanácsot kér a többiektől, de minden javaslatot visszautasít, amivel elkeseríti a segíteni akarókat. Ez a fajta beszélgetés, újra meg újra megjelenik, főleg terápiás csoportokban. Ez a tranzakció indirekt és rejtett. Társadalmi szinten úgy tűnik, mintha egy Felnőtt énállapotban lévő személy kérne segítséget több ember Felnőttjétől. Ami ezt játszmává teszi, az az, hogy egyik javaslatot sem fogadja el a kérdező. Az ok a jóval többet mondó pszichológiai szinten fedezhető fel: lehet, hogy Jane-nek tanácsra is szüksége van, de sokkal inkább sztrókokra. Mivel ezek a sztrókok kerülőúton érkeznek, nem annyira kielégítőek, mint amilyenek a közvetlen simogatások lennének. Ezért van az, hogy a játszmák a depresszió és a frusztráció jegyében végződnek.

 Forrás:http://www.claudesteiner.com/corehun.htm

                     Konfliktuskezelés

Egy példa:

 

All staff év végi meeting. Végre. Jókedvű vagyok, nyugodt. A nyugati régió célkitűzései teljesültek. Három éve vezetem ezt a területet. Két új munkatársat vettem fel. István beváltotta a reményeket. Ambiciózus, dinamikus, ügyfélközpontú, képzett, jó humorú, becsületes Key Account Manager. Az ő területe lett a legjobb. A célkitűzés 140%-án. Ilyet még senki nem tudott. Megkértem, hogy prezentáljon. Best practise-ek. Örült neki, büszke magára. Rengeteg energiám van benne, de megérte.   Igaz, voltak hibák. Egy komoly ügyfél megsértődött, elvesztettünk. István szerint nem értette a viccet. Nagy botrány lett belőle. De átbeszéltük, belátta a hibát. Iszom még egy kávét. Lassan mindenki itt van. Közel százhúszan. A vezér kezd. Általános áttekintés az évről. Események, sikerek, kudarcok. Türelmetlen vagyok. Három sikeres kolléga kapott lehetőséget a tapasztalatai megosztására. István kezdi. Végre. Az elején egy ábra. Felütés. Ezt nem hiszem el. Egy vicc. Ha nem sikerül, ne is folytassa. Zavarba jön. Elrontja a poént. Feszült csend a teremben. Egy kellemes hang töri meg. Biztosra megy. Nem kiabál. Csak az első két sor hallja. Vezetők. „Kicsit sokba kerülnek a vicceid István..” mondja vállalaton belüli riválisom. Zoltán a keleti régió vezetője. Több vitánk volt már. Nem értjük egymást. A tervszámai nem teljesültek. Az okok összetettek. Nem hisz a motivációban. A kollégái félnek tőle, de senki nem mondja ki. Rend van. Régi motoros. Nem lehet megvezetni. Kiválóan felkészült, ismeri a piacot.   A megjegyzés hallatán néhányan kuncognak, van, aki hangosan felnevet. István prezentációjának vége. Pedig még el sem kezdte. A területemet támadás érte. Pont év végén. Amikor olyan jól alakult minden. Már nem hallok senkit, csak látom a zajt. Lüktet a torkom. Legszívesebben..   Mit tegyünk legszívesebben? Mi lehet a konfliktus tárgya? Mi az oka? Mi a forrása? Milyen kimenetek várhatók? Mi lehet a hatása? Mennyire erős a konfliktus? Hogyan érdemes kezelni? Azonnal, félhangosan? Később, négyszemközt? Mik a kockázatok? Melyik módszertant érdemes alkalmazni? Erről szól a konfliktuskezelés tréning. Sok gyakorlással.

 

 

                     Befolyásolás technika:

 

 

A befolyásolás célja általában véve a csoport, vagy az interakcióban résztvevő munkatárs bizonyos reakciójának, válaszának kiváltása. Többféle célunk lehet. Beszélhetünk attitűd befolyásolásáról, munkatársak motivációjának mélyítéséről, álláspont megkérdőjelezésről, de mások véleményének megváltoztatásáról is. Külső ügyfelekkel folytatott megbeszéléseink során szükséges lehet a nyújtott szolgáltatásunk elfogadtatása, vagy akár új meggyőződés kialakítása.   A válasz azonnali, közvetlenül a befolyásolás akciója váltja ki, tekinthető tehát úgy is, mint magára a befolyásolásra adott reakció. A reakciót elemezzük, megvizsgáljuk, hogy az eredeti célunkat milyen mértékben értük el, milyen korrekciós lépések állnak rendelkezésre. Az eszközrendszernek illeszkedni kell a partner, vagy a csoport gondolkodásmódjához, érzelmi illetve képi világához, felkészültségéhez, érdekeihez, értékrendjéhez, motiváltságának jellegéhez és mértékéhez.   Pontosan tudnunk kell, hogy a példánk használata mennyire ismert, sikerült-e növelni általa a szemléletességet, nem volt-e feleslegesen hosszú, vagy elvont, nehezen érthető. Előfordulhat, hogy nem engedtünk teret a partner, vagy a csoporttag ellentétes érvelésének, pedig felkészülhettünk volna rá.   Szükségünk lett volna egy olyan eszközre, melynek stilisztikai szerepe az erősítés, a nyomatékosítás, a téma több oldalról való megvilágítása, vagy az élénkítés és a feszültségkeltés.   Használtunk-e olyan struktúrákat, amely a váratlanság, a megismerés izgalmát nyújtja, a felismerés örömét segíti, és a partner, vagy a csoport meggyőzéséhez vezethet. Ezeknek az eszközöknek az elsajátításában segít a befolyásolás technika tréning.

Forrás:http://www.actcontroll.hu/asszertivkommunikacio1.html

 

 

 

 

 

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.