Kedves Asszonyom!

Remélem nem veszi zokon ha azt mondom, a gyerekek és a részegek mindig igazat mondanak..

Én gyerekfejjel 3 apát próbáltam ki, a 3. nevelt fel, az első volt a vér szerinti . Nem véletlen, hogy nem édesapát mondtam..Anyám 3. férje nevelt fel igazi "édesapaként".Tisztelet érte.  Ettől függetlenül volt konfliktusunk egymásal hisz a kamaszévek nem kímélik a szülőket akkor sem ha jól végzik a dolgukat.

Önnél az a kérdés, hogy milyen kapcsolata van a lányával, mennnyire tud vele beszélgetni, és mennyire fogadják el egymás egyéni zónáját. Egy 8 éves gyerek már sok mindent megért...ha akar. Szerintem azon kéne dolgoznia, hogy minél több időt töltsön a lányával és valamilyen közös kompromisszumot kitalálni ami mindkettőjüknek jó.

Én csak egy-két gondolatot próbáltam megosztani, ami  a sorai nyomán felmerültek bennem.Kívánom, hogy megtalálja élete párját és a kislánya is békés összhangra találjanak.

Kedves levélíró!

Főoldalszerkesztés miatt elszállt az első véleményem, így kénytelen vagyok ismételni.

Elsősorban kissé provokatívnak érzem a jeligés levelét. Azért igyekszünk megbírkozni vele.

Párkapcsolati kudarcáért kislányát teszi felelőssé a féltékenysége miatt. A gyermeküket egyedül nevelő szülőknek a féltékenységgel  szembesülni kell, mikor oldalukon megjelenik egy pár.

Abban az esetben ez nem szokott sokáig tartani, ha igyekeznek éreztetni a gyerekkel, hogy az anyai gondoskodásból, odafigyelésből és szeretetből nem jut neki kevesebb. Amennyiben gyermekével együtt vállalja fel az élettárs, harmóniában élhetnek.

Nem gondolja, hogy az élettársi kapcsolataiban a gyerek kudarcai vezettek a féltékenységre? Ez feléleszthet egy félelmet, ha idegen férfit lát az anyja mellett.

Amit végképp nem értek, miért kellene egy anyának a gyerekéről lemondani, ha boldog akar lenni? A megfelelő társat kell megtalálni, aki mellett a kislány is biztonságot, gondoskodást, szeretet érez, és a kialakítani olyan légkört, ahol mindhárman megélhetik a remélt boldogságot.