Mezsgyén túl - az új élet küszöbén 38.-2023.05.30. 10:02, Lélek Sándorné Gizella - Ekpafat
A küszöb őre...
Gondolatpókjaim egy perc nyugtot sem hagyva, szővik új életem hálóját csillogó ezüst szálakból szüntelen.
Készülök az ismeretlen kalandra, melyet végállomásnak hívnak. Új élethelyzetek, új emberek. Egyedüllétemben sem vagyok magányos, minden napnak vannak az örömpercei, órái, amit ajándékban kapok, s amiből erőt meríthetek. Nincs időm pótcselekvéseket keresni, magamat sajnálni, sajnáltatni. Egészséges lélekkel, erőmben meggyengülten, indulni kell. Az időt szükséges most jól meglovagolni, a gyeplőt kezemben erősen tartani, hogy olyan prérire vezessen, ahol zöld a fű és napsugárgyerekek játszadoznak majd körülöttem.
No, de ehhez jól fel kell készülni, ismerni az írott és íratlan szabályokat, törvényeket, passzusát.
Először is egy fenékkel csak egy lovat lehet megülni, aki többel próbálkozik, kifutnak alóla a paripák és ott marad nyereggel a kezében egymagában.
Meg kell tanulni az egészséges lélekben nincs helye albérlőnek, társbérlőnek, minden hely foglalt, a szerettei számára.
Aztán itt van még a legmegbízhatóbb strázsa, kapuőr, az Őszinteség, rajta keresztül csak az Igazság juthat be, neki van kulcsa.
A hazugság, manipuláció, raffinéria hiába kopogtat, sőt még a késő bánat könnypatakja sem hatja meg, ezeket ajtón kívül tartja.
Minden embernek vannak tévedései, botlásai, bűnben született titkai, legyenek az egyéni-, csoportos vagy családi karmából eredendőek. Minden ember úgy van összerakva, hogy egyenlő feltételekkel születik le földi küldetésre, kiválasztva magának azt a szülőpárt, akivel leckéit megtanulhatja, bukásokkal, pótvizsgával, vagy éppen kitűnően „diplomázva”, befejezi, attól függően, hol tart a lélek fejlődésében. A tételek változatosak, változásokat, változtatásokat tartalmaznak. A vizsgáknak nagy áruk van, a felkészülés mindig függ a környezettől, az egymásra hatástól-, és utalástól.
Aki megjárta a poklot, megperzselődött, a meleget adó kandallótól is távolabb ül le, mint azok, akik nem ismerik a tűz veszélyes játékát.
Minden ember számtalan esélyt kap élete során, jóhoz-, rosszhoz egyaránt. Szadab-akarattal dönthet mikor, melyiket melyiket választja. Jól felépített terveinkhez, szándékainkhoz kapunk segítséget.
Van egy nehezebb és egy könnyebb út…
A nehezebbet magunk járjuk be, sokszor verejtékezve, térdre rogyva, felállva, és újra indulva. Ez nagyon sok lemondással, tagadással, ismételt csalódástól való félelemmel, de önmagunkban vetett hitünk megerősödésével jár.
A könnyebbet másokkal járatjuk be a saját érdekünkben, környezetünket megtévesztve, megvezetve-, örökös panaszunkkal, siralmainkkal, kihasználva a jóindulatot, hazugságokkal megspékelve találva, szánalmat keltve. Ez az út, a gyengék, gyávák útiterve, ami hamar véget ér, nem vezet sehova, zsákutca. Ahol megtörik a varázs, fogy a bizalom, a segítőszándék, a csalódás ébresztőt fúj, hátat fordít család, ismerős, jóbarát. Senki nem veheti fel saját keresztjére azt a poggyászt, amit mások felelőtlenül maguk mögött hagynak, másukra testálva. Ők örök vesztesek és magányosak lesznek.
Ezek az ember típusok magukat zárják ki manipulált szándékukkal, hazugságaikkal mások életéből.
Olyanok ők, mint a notórius hűtlen ember…
Gondoljunk bele, meddig lehet elnézni a megrögzött kujon csapongásait, aki minden reggel máshol ébred, és ezerfelé kell figyelni, ki követi titokban, mikor, kinek kell megfelelni…
Aki háremet tart maga körül annak számolni kell, hogy egyszer magára marad. Mert isteni szabály, hogy aki sokat szeret és kicsit, azt a boldogság messze elkerüli. A csoportos tánclejtéseknek sem lesz mindig csábos ereje, egyre jobban hiányzik egyetlen kéz, mely óvón-, védőn simogatja.
Egyet kell megtanulnunk, amikor egy ajtót bezárunk magunk mögött, olyat nyissunk ki helyette, ahol lelkünk is otthonra talál, mert a lakhatás más kategória, adhat éjszakai kvártélyt, asztalhoz is ültethet, de ha a léleknek sohasem lesz otthona.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
