Rehabilitáció otthon – Még egy esély

Minden előzmény nélkül érkezett. Szép eredményekkel, nyugodtan zártam a napot, köszöntem el a barátaimtól. Vacsora után elindultam a fürdőszobába. Alig tettem pár lépest, rosszul lettem. Szédültem, a szívem, mint vad pónik a prérin úgy vágtatott a mellkasomban. Ittam egy pohár vizet, pihentem. A szobába indultam, szívdiagnosztikai műszeremhez. Az eredmény lesújtó volt, 132/min ritmustalan. Ismételtem, egyre rosszabb lett. Negyedik mérésnél döntöttem, 148/min pulzusnál pitvarfibrillációt jelzett. Nem volt más lehetőség mentőt kellett hívni.

A mentő hamarosan megérkezett, a rohamkocsiban elhelyezett EKG  pitvarfibrillációt, pitvarlebegéssel igazolt. Szakszerű, gyors ellátásban részesülve érkeztünk az SBO-ra. Ugyanaz a doktor vett fel, mint a tüdőembóliámnál.

Monitorozott kezelés kezdődött. Haladt az idő, de a helyzet nem változott. Gyógyszeres –asszisztált infúziós- kezelés indult –volna-, ami 2 óráig egyenletesen jutotta volna a gyógyszert a keringésbe, amit azonban 5 perc után meg kellett szakítani, drasztikus vérnyomásesés miatt.  

Egész éjszaka nem aludtam, reggel 5 órakor kérdeztem a nővért utoljára, hány óra van. ezután nem tudom, mikor szundíthattam el, 7 körül felébredtem, 74/min egyenletes ritmusban vert a szívem.

Fellélegeztem, megmenekültem. Köszönöm szépen a mentősöknek, az SBO orvosának, nővéreknek.

Külön köszönöm családomnak, barátaimnak, akik elkísérnek a mezsgyén. Ferinek –életőrömnek-. hogy felkutatta nemem ezt a kis eszközt, ami most nem csak életet mentett, hanem megbízhatóságból is jól vizsgázott.

A helyre állt ritmussal haza engedtek.

Kedden további vizsgálatokra, megnyugtató terápia beállítására ismét kórházba megyek, hogy ne „rohammentő, SBO ellátás” legyen az egyetlen esélyem az életbe maradásomhoz.

Szeret engem az Isten, a harcomhoz kaptam családot, barátokat, földre szállt angyalokat, orvosokat, gyógyítókat, segítőket.

Folytatom