Rehabilitáció otthon – üzenetek a létező másik világból

1985. második születésem éve. Élő kapcsolatom a szellemvilággal világgal ekkor kezdődött. Mellékvese-velő daganat műtétem alatt 3 perc 17 mp-ig bepillanthattam a létező másik világba. Ezt követően egyre gyakrabban jelentek meg álló-, majd mozgóképek a szemeim előtt, és színesedtek az álmaim. Akkor még „fogadóként” szembesültem a nem minden napi jelenséggel, pedig szinte azonnal betudtam helyettesíteni az „üzeneteket” a jelenbe, az aktuális körülménybe, vagy visszagombolyítani általuk a fonalat a múltba.

Sokáig nem beszéltem róla senkinek, megfigyelőként vettem részt a lélek-kommunikációs csatornában. Ebben az időben egyáltalán nem érdeklődtem az ezoterikus-, és spirituális tanok iránt.

Új életem nagy változásokat hozott. Felcserélődtek a fontossági sorrendek, ettől fogva a testre, mint anyagra tekintettem, a lélek lett az elsődleges számomra, mint MAG. Az embereket soha nem státuszuk, múltjuk szerint osztályoztam, cselekedeteik szerint soroltam be az általam létre hozott kis csoportokba. Egyik nap furcsa álmom volt, azt vettem észre, amint beszélgettem valakivel,  nem a hangjára, hanem a szemére figyelek, és a szeme válaszolt minden feltett kérdésemre, mire az szóban, elhangzott, már tudtam a választ.

 Való világomban hallásom ettől fogva egyre jobban romlott. Ma már „halló-készülékes” a beszédértésem. Évek óta ezért nem nézek tévét, viszont másik fülemmel rengeteg zenét hallgatok, szinte mindenevő vagyok ebben a műfajban, kivéve egy hangszert, ami taszít, bármilyen muzsikát játszanak rajta.

Bal fülemre szinte teljesen süket lettem. Szájról elég jól olvasok, de a szemekkel jól megértem magam. Bajban azokkal az emberekkel vagyok, akik távolról szólítanak meg, vagy lesütik a szemüket, amikor velem beszélnek.

Amig, „messziről jött ember, azt mond, amit akar”, a száj, -igen-, de a szemek soha nem hazudnak.

Újraélesztésem követően, két évtizeddel később elindultam a spirituális úton, évekig működött a Városi Könyvtárban az általam alapított ÉLET-MÓD klub, ahol vezetőségi tag volt Szabadi Tibor író, fordító, Allan Kardec -a spiritizmus filozófiája atyjának- a műveinek fordítója, a Nemzetközi Spiritiszta Tanács magyar vezetőségi tagja.  Nála-, tőle tanultuk a spiritizmus filozófiáját, magát a spiritizmust. Az a megtiszteltetés ért, én mutathattam be Tibor egyik könyvét:

https://archivum.kanizsaujsag.hu/kereses/index.php?m=200&ckid=1293

Kapcsolatom a szellemvilággal azóta egyre szélesebben kiterjedt, megismertem a létező másik világ szigorú törvényeit, betartom azokat, mert csak így lehetek méltó csatorna e nagy megtiszteltetésre, hogy befogadtak „közéjük”.

Ma már álmaimban kapom a legtöbb üzenetet, figyelmeztetést. Tévednek azok. akik azt hiszik, kíváncsi kérdéseinkre válaszolnak, vagy olyan üzenetet közvetítenek, amik nem ránk tartoznak. azonban minden veszélyre felhívják a figyelmünket. Álmainkban, vagy képekben megmutatják mit kell tennünk, mi a legközelebbi, -halasztást nem tűrő lépés. Példának hozom fel az aktuális esetemet, utóbbi álmomat.

Régi ismerős lakásban a konyhaszekrény előtti asztalon megsárgult levélpapírt, kopertát és tollat találtam.

- Írd meg a levelet, most azonnal, -szóltak fentről-, vidd el a közjegyzőnek, vagy add át egy ügyvédnek. Ebben a levélben legyen minden adata -eredeti nevével- itt a képe. - egy képet tettek elém…

Hitetlenkedve néztem, aztán megértettem, ők nem csapnak be soha, meg kell fogadni a tanácsukat…

- Az életedre akar tőrni. ez a régi lakcím… itt írd meg a leveled...  

Rémálomnak tűnne másoknak, számomra azonban üzenetértéke van.

Még az este megírtam a levelet, -nem természetes halálom esetén, felbontandó-. megjegyzéssel. Két példányban, egyik példányt húgomnak juttattam el, a másikat ügyvédi letétbe helyeztem. Biztos, ami biztos alapon. Mindig komolyan veszem a nekem címzett üzeneteket. 

Ilyen egyszerű ez a kommunikáció, a mi világunkban a mezsgyén.

Csak igazi hívő ember lehet a létező másik világ ismerője, aki tudja az ember „miből van teremtve” és azt is tudja a lélek nem elme… és nem illúzió, az üzenetre pedig figyelni kell.

Higgyétek el nekem a mezsgye valóban más világ, sokkal érzékenyebb, mert közelebb van a létező másik világhoz, mint azt bárki is gondolná.

Nem vagyok egyedül ezen az úton, családommal- szeretteimmel, barátokkal minden nap együtt indulunk a harcmezőre, épp úgy, mint reggelenként az imahidra lépve Teremtő Atyánk elé, a létező másik világba…

Nagy tisztelettel ajánlom Allan Kardec – szellemek könyvét videón letölthető formában, aki elolvassa megérti a létező másik világ titkait, törvényeit:

https://www.youtube.com/watch?v=ogD0cPxJPs4

Folytatom