2022.06.02. 09:51, Lélek Sándorné Gizella - Ekpafat
Szeretem a reggeleket. Amióta a mezsgyén élek, minden nap új reménnyel ébredek.
A redőny résein belopódzó napsugárgyerekek, arany csíkokat festenek az ágyam melletti falra. Nincs két egyforma nap, szín, és forma, ahogyan hangulata sem, amikor szemem végig pásztázza a mesterművet. A tegnap egyszerűsége, természetessége felértékelődött, a ma ajándéka, a holnap reménye lett belőle. Lehet másoknak félelem, ami számomra örömforrás lett, leltár, számadás, elcsendesedés, készülődés az útra, és maradás. Sokat pihenek, kicsit fent vagyok, téblábolok, majd visszafekszek. Gondolatpókjaim ilyenkor szorgalmasan szövik hálójukat, egyre erősebbet, szebbet, ezüstben csillogót, olyat, ami kívül tart minden fondorlatot, ármányt, bántást. Nincs bennem düh, harag, a türelmetlenség is elpihen.
Emlékezni igen, gyűlölni soha nem tudtam, bosszút nem forraltam. Különös természetem közönnyé formálta mindazt, amit lelkemben sorsom vitorláját megtépázta. Ahol bántottak, megaláztak, megtagadtak onnan elmentem, menekültem, csak az emlékeimben éltek tisztán a képek, és a cipőmben maradtak kavicsok. Az évek-, évtizedek ezt is megoldották, kicsi méretű lábam változott, megérett a cipőcserére. Nem volt fontos a tűsarok eleganciája, lábaim formájának kiemelése, kényelmes, nyugodt járást biztosító trottőr sarkúra váltottam, ami biztonságot nyújt azokon az utakon is, ahol bokabicsaklós, nyaktörő terepen kell járnom, ilyenen, mint a mezsgye.
Mit jelent nekem a szoba fogsága? Kérdezhetné bárki. Sokat, szinte mindent, amire nem volt időm soha, most pótolhatom. Aki ismer, tudja, évek óta nem nézek tévét, sokat olvasok, zenét hallgatok. Mindeközben sorsom rokkája szüntelen pörög, fonalat fon, a holnap szövetének. Minden pillanat értékes idő. Nincsenek pótcselekvések, sem ingerszegény semmit tevések. Szeretteimmel, minden reggel együtt indulunk az imahídon, Teremtő Atyánk mennyei házához, bocsánatot kérni, megköszönni ajándékát. Földi életünk legnehezebb, még is legnemesebb, legszebb házi feladatát. Soha nem gondoltam, képes az egészséges lélek ép elmével skizoid módon, mennyei életet földi síkon megélni. Higgyétek el nekem, „nálam” minden rendben van, „papírom” van róla a zárójelentésemben, szó szerint betűbe szedve „Pszichésen: éber, orientált, rendezett”.
Nem voltam depressziós alkat. Ismertem a „lent” fájdalmát, amiben megedződtem. Az elmúlt ötvenegynéhány évben nem nyúltam nyugtatóhoz, altatóhoz, nem ismerem az antidepresszáns hatóanyagokat, alkoholt nem fogyasztok, 40 éve nem dohányzok. Bevallom azonban pótcselekvések sorozatát éltem meg, betegségeket vonzottam be, és tanultam-tanultam, mindent, ami belefért az érdeklődési körömbe, elmúltam 60 éves amikor 18 hónapos Pszichológia-, önismeretet kurzust végeztem, 90 százalék fölötti teszteredménnyel. Ez nem csak az én érdemem, Jucus barátnőmé ugyan úgy, aki profi a témában, és minden leckémben segített, kijavított, ha hibáztam.
Problémáimat igyekeztem magam megoldani, túl függetlenné váltam ahhoz, hogy bárki beleszólhatott volna az életembe. Mindig megteremtettem a saját anyagi biztonságom, szerettem a hivatásomat, mindig mindent elvállaltam, a kórház lett az elsődleges otthonom. bármikor lehetett rám számítani. Táppénzen csak a műteteimet követő legrövidebb időt töltöttem. Még szivárgott az egyik varratom az egyik nagy műtétem után, amikor egyik betegem figyelmeztetett: „nővérke véres a köpenye, valaminek, vagy valakinek neki tetszett dőlni…”
Apámtól örököltem a szorgalmat, a munka szeretetét.
Tőle tanultam, a munkát nem szerető ember értéktelen, olyan, mint képkeret a falon, kép nélkül.
A másokhoz való hozzáálláshoz, sok segítséget kaptam a bolygóimtól. Rák jegyem Hold uralkodója a lelkemet mindenben támogatja. Születési napom is Hold védelme alatt áll. Aszcendensemet szintén a Hold felügyeli, vigyázza.
Hold maga a lélek, a gondoskodó, cselekvő szeretet, -az anyatigris védelem- mindazokra kiterjed, akiket családként tisztelünk, szeretünk, nem kötve vérszerinti kötődéshez. Sokszor vagyok sok –sokk-, azok számára, akik hozzám tartoznak, agyon nyomom őket, az aggódásaimmal, szeretetemmel, mindenáron segíteni akarásommal. de még a hozzájuk tartozókra-, és az őket szeretőkre is kiterjed a figyelmem, mert elképzelni sem tudom, hogy nekik ne legyen jó. Bármi áron kiharcolom, hogy legjobbat kapják mindenből.
Aztán itt van az életeken átívelő Kyron – az életeken átívelő- karmikus gyógyulás biztos jele a Skorpióban. –A mély lélektan és halál jegyében-, utalva a családi karma folytatására…
Következik a munka-, szolgálat Szűz jegye, ahol a háromszoros Holdam foglal helyet.
Teremtő Atyám, legszebb, legnemesebb feladatát jelölte ki számomra.
A betegemberek szolgálatát, az elesettek, szükséget szenvedők segítését.
Kell ennél nagyobb kegyelem, lelki gazdaság földi síkon megélve? A Szűz Holddal rendelkező ember, Kyron Skorpióban –lélekember-. Egy lélekmber mindenét felajánlja, magából ad, magát adja a másiknak úgy elfogadva őt, ahogyan Isten megteremtette. Megbánthatják, szíjat hasíthathatnak a hátán, azok, akiknek lelkében otthont ad. Olykor még ők kérnek bocsánatot. Miért, mert a lélekember lélekpárját így tudja szeretni, soha nem hagyja el.
Tévedések elkerülése végett, senki nem születik annak, kiválasztottként fejlődik azzá, avval a segítővel, akit hozzá rendelnek az égiek.
Szeretek így szeretni, szeretve lenni, milliónyi hibáimmal együtt élni, mert így szeret engem Isten. Miért ismétlem önmagam, és honnan tudom?
Mert mindent, időben megkapok, pont akkor, amikor kiérdemeltem, és mindig azt, amire szükségem van. Életeken átívelő karmát, lenyomatokkal, jelenben megélve, Családokat, barátokat, segítőket, földi angyalokat.
A mezsgyét földi életem legszebb, legnehezebb tételét…
Folytatom