.

Mikulás   2o21 december 1

Bizony régen volt, az a Mikulás ajándékosztó ünnepség, amelyre még ma is pontosan emlékszek. Akkor, 1943-ban hat éves voltam, most 84... múlik az idő!

Tehát Édesapám kézen fogott, és vele lépést kellett tartanom, mert aki katona ruhába van öltözve, azzal illik lépésben menni.

Az ünnepség a mozi teremben volt, talán még van magyarkanizsai, aki emlékszik az épületre amely eredetileg a Nagykocsma bál terme volt.

Lampionokkal és színes szalagokkal volt a gyerekekkel "telt ház" feldíszítve.  A vetítő vászon előtt volt a Mikulás, fehér aranyos ruhában, és püspöksüveggel a fején, a kezében püspök bottal.   Volt egy segítője is mégpedig a krampusz, aki a virgáccsal  a név szerint szólított gyereknek a fenekére legyintett, ha a Mikulás úgy tudta, hogy ezt a "delikvens" kiérdemelte. Mert ugyebár, a Mikulás mindenről tud, a csintalanságról, és az elhanyagolt házi feladatokról is.....

A gyerekek nagy celofánzacskókban csomagolt cukorkákkal teli  csomagokat ölelgettek, de én valahogyan kimaradtam, mert valójában mi csak benéztünk a rendezvényre.... Édesapám indult kifelé, erre nálam eltörött a mécses hogy én miért nem kaptam csomagot?

-Menj, és keresd meg a Mikulás bácsit, tegyél panaszt, hogy nem kaptál csomagot.

Két tűz közé szorultam, mert egyfelől nagyon szerettem volna csomagot kapni, másfelől féltem. és szégyelltem kérni...  Azonban a vágy, hogy kapjak csomagot erősebb lett,  elindultam abba az irányban, emerre távozott a Mikulás a krampusszal. A páholyba vezető lépcső első fordulójánál éppen mosdott a krampusz, vetette le a sötét arcát.  Hozzá fordultam:

-pedig én jó voltam, és nem kaptam csomagot.

-Menjél csak feljebb ott a Mikulás bácsi.

A Mikulás bácsinak már nem kellett semmit mondanom, mert lám, Ő ezt is tudta, és a kezembe nyomott egy csomagot, közben megsimogatta a buksimat.

Erre már elszállott a bánat, szaladtam boldogan Édesapámhoz, mutatva az áhított csomagot.

A következő évben már nem érkezett a Mikulás, helyébe vörös csillagos sebtében felcsapott szerb partizánok szedték össze a magyarokat.....

1945-ben már  Télapó érkezett, hivatalosan.... nemhivatalosan továbbra is létezett a Szent Miklós püspök, aki titokban láthatatlanul vitte a gyerekeknek az édességeket, és berakta a cipőkbe, de volt akinek virgács is jutott.

Ettől függetlenül, minden rendes keresztény családnál a gyerekek buzgón kifényesítették  a cipőiket, és tették az ablakba december 5-én.

1973 december 3-án érkeztünk Kanadába. Meglepetésünkre, a Mikulás nem püspökruhában, és püspök bottal osztogatta az ajándékot, hanem egy piros ruhás, fehér szakállas bohóc  HO HO HO-zott....

Mint megtudtam, a Coca Cola rendelte a piros ruhást a Coca Cola reklámozásához, hogy midenféle gyereknek megfeleljen,  a hitére, nemzetiségére tekintet nélkül.

Valójában a karácsonyi vásár megnyitójaként rendezik meg a Santa Claus megérkezését, nagy csindarattával, díszes felvonulással, felejtetve az ünnep vallásos eredetét.

Próbálták már korábban, évekkel ezelőtt az USA-ban, és Kanadában betiltani Karácsonyt a karácsonyfákat de akkoriban még a keresztényeknek volt hangja, és csendesen elhallgattak az újítók. Azóta létezik a Szezon köszöntése, hogy bárkinek megfeleljen, mert ugyebár a Boldog karácsoyi ünnepeket köszöntés sérti a nem keresztényeket....

Érdekes, hogy pontosan azok voltak/vannak a karácsony ellen, akik a karácsonyi szezonban csinálják meg az évi forgalmuknak a nagy részét.

Hasonló vallás ellenes támadás az október végi  halovén szellem idézés, a halottakra való megemlékezés. Rengeteg ízléstelen giccsel dekorálják a házakat, és fogadják a jelmezes gyermek látogatókat, akiknek édességet illik adni.

Ne majmoljuk az ateista amerikai szokásokat, van nekünk a locsolkodás húsvét másnapján, amikor a gyerekek a piros tojás mellett csokit, vagy édességet szoktak kapni...

Véleményem szerint, mi maradjunk a meg a Mindenszentek, és a Halottak napja ünnepén a halottainkra való megemlékezésen, Szentmisén-Istentiszteleten való részvételen, vagy otthon a kis házi oltárnál a gyertya gyújtásnál, a püspök süveges Szent Miklósnál, aki a legenda szerint az elszegényedett család ablakába egy zacskó aranyat tett, hogy a férjhez menő leányoknak legyen hozománya....

Végül, a két csókolódzó norvég vénembert meg hagyjuk azoknak, akik kitalálták őket, mert távol vannak az eredeti vallásos, és jótékonykodó Szent Miklós püspök világától.

Vinczer S. Péter