.

Őrségváltás   2O2O szeptember 2O

Nem az őszirózsás Tanács  köztársaságra gondolok, hanem az 1945-ös őrségváltásra a kultura terén.

Előszeretettel szoktuk nézni a harmincas, negyvenes években készült magyar filmeket, Páger, Szilassy, Jávor, Szörényi,  Karády ,  Szeleczky Zita, Simor Erzsi, akik 1945 után eltűntek a filmekből, a film forgatókönyv írókkal és producerekkel együtt.

 Akik váltották őket, a szocialista filmiparban, korábban a neveikkel még a statiszták között sem lehetett találkozni. Hol voltak addig? Honnan kerültek egyszerre a színházak élére, és a színészképzés központjába.

 Major Tamás 1931-ben diplomázott az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián.  Baloldaliként nem tartozott a foglalkoztatott ismert színészek közé. Ennél fogva viszont az új kommunista elvárásoknak nagyon megfelelt. A háború után a Nemzeti színház igazgatójaként meghatározó szerepe volt a szocialista embertipus kialakításában.  Arról tudunk, hogy Kádárt direktben hívhatta telefonon, feltehetően Rákosival is bensőséges kapcsolata lehetett.

Eltűntek a harmincas évek címszereplők, egy részük elmenekült, akik maradtak, azoknak meg kellett felelni a kommunista  feltételeknek.

Tehát valóságos őrségváltás következett be, a Magyar Királyi Színművészeti Akadémia is  új nevet kapott.

Honthy Hanna először egy Filmkabaréban tűnt fel 1931-ben, majd 1942-ben  a Régi nyárban a színésznőt alakította , a leányát pedig Simor Erzsi. Ezt azért említem, mert Simor Erzsi mellőzött lett a háború után, örülhetett, hogy Debrecenben  és Pécsett alkalmazták, majd később, haláláig a Madách Szjnház tagja volt Budapesten.  Állítólag Honthy kijelntette a Majornak, hogy ha beengedi Simort  a Nemzetibe, akkor visszaadja a Kossúth díját. Nem is rejtette váka alá az írigységét Simornak a szemébe megmondta, hogy nem hajlandó vele együtt szerepelni, mert jobb mint ő maga....Hasonló sorsa lett  Jávor Pálnak is amikor hazatért.

Felteszem a kérdést: mit szólnának a Színház és Filmművészet Egyetem vezetői, ha őket a rendszerváltáskor leváltották volna, úgy, mint ahogyan  a háború után a „ Pártunk és kormányunk” váltotta le az óvónőktől kezdve az egyetemi tanárokig , Hóman Bálintig -aki börtönben halt meg,- mindenkit, aki nem tartozott az „ellenállók” közé???!!!

Egy kis ízelítő kik betonozták be magukat a SzFE falai közé, és hiába kopogtattak olyanok az ajtaján, akik nem a  szocialista embertipus nevelésének az elkötelezettjei voltak.

Egy kis ízelítő:

“Székely Gábor még fiatal rendezőként, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatójaként nagy megtiszteltetésnek nevezte a felszólalási lehetőséget az MSZMP 1975-ös kongresszusán, és ott a népet ideológiailag nevelő, a kommunista embert megformáló, világnézetileg elkötelezett színház mellett érvelt „pártja” legfőbb vezetőinek és nemzetközi szövetségeseiknek. Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy aki korábban teljes mellszélességgel kiállt a kommunista színház mellett, annak most nem feltétlenül kellene erkölcsi feddhetetlenségről kioktatnia és nyílt levélben számon kérnie másokon az árnyalt gondolkodást meg az ideológiai semlegességet. A Székely Gábor védelmére kelt színészek ezzel tulajdonképpen nem is foglalkoztak, hanem a lényeget mellékesen érintő körülmények taglalásában merültek el.”

Világos, Major Tamás, Gobbi Hilda és társaik jó munkát végeztek.  Akik megpróbáltak eltérni a szocialista vonaltól, azt kiközösítették. Úgy tűnik a mostani növendékek is jól érzik magukat a nemzetietlen langyos pocsolyában, és az Egyetem foglalással, a Tanköztársaság kikiáltásával védik a kommunista tanáraik pozícióit.  Nem értik meg az idők szavát, hogy az eszme megbukott, és  magyar patriota színészekre van szüksége a magyarságnak, olyanokra mint volt Déryné, vagy Petőfi….

Nem tisztem a baloldali meghatározó tanítók/tanárok szakmai hozzáértését, és a szaktudásukat értékelni .Csupán annyi, hogy nem hívnám meg őket házitanítónak. Ez a hozzáállás vonatkozik az egyetemeken a katedrákat előszeretettel elfoglaló balos agymosókra is. Valamennyiüket a korábbi szockomcsi “pártunk és kormányunk” nevezte ki. Akkor szóba se juthatott a másként gondolkodók Isten bocsá’ nemzeti érzésű tanárok kinevezése.

Akkor felteszem a kérdést, most miért ellenzik a másként gondolkodók, a nemzeti, patriota érzelmű tanárok  befogadását, szóhoz jutását.

Az ellenzék leplezetlenül megcélozta az egyetemistákat, akik a szemkilövések idején gyerekek voltak, és nem élték át Gyurcsány vaskorlátjait, a vízágyúzást, a szemkilövéseket. A Recskről talán nem is hallottak, és nem rettennek meg egy fekete autó láttán. Talán el sem hiszik, ha esetleg hallanak róla, és nem veszik komolyan , hogy a baloldal ha hatalomra junta a régi módszereihez nyúlna.

Azt hiszem nincs értelme rohamot indítani az egyetem elfoglalásáért. Ott kell őket hagyni, egyék meg a főztjüket.

Elég, ha a mindenki által tisztelt é szeretett Gregor Jóska lányát, Gregor Bernadettet idézem:”Bóknak számított  ha a tanár megakart dugni. Még most is összerándul a gyomrom, ha elmegyek az egyetem előtt.” Egyre többen szólalnak meg hasonlóan. 

“ Gregor Bernadett a minap tette közzé, hogy a vizsgáján le kellett vetkőznie Karsai úrék előtt. Úgy biztos jobban kidomborodik egy vers mondanivalója…”

Ha ez nem megalázás, akkor semi sem az, és ne csodálkozzunk, ha a színpadon meztelenül szaladgál a színész király, és a meztelen évaság egyszerre két Ádámnak tartja markában azt amit valamikor fügefalevél fedett….

Ezeket a hatalmukkal visszaélőket miért nem vonják felelősségre?? Miért nincs feljelentés, és miért nincs független bizottsági kivizsgálás? A nagyon erkölcsös libernyákok a győri polgármestert lemondatták, pedig ő nem élt vissza a hatalmával, még csak nem is a beosztottjaival flörtölt, mig emezek az életre induló lányokat kényszerítettek arra amit nem akartak.  Harminc évet kaptak ajándékba a demokrácia jegyében, Ideje, hogy távozzanak, és az érintettek borítsák ki a bilit, ami nagyon tele lehet. Igaza volt annak, aki kijelentette, hogy a falak is bűzlenek a szennytől…

Ott kell hagyni!!!

Létesíteni kellene egy Nemzeti Színművészeti Filmművészeti Egyetemet, vagy főiskolát, ahova átpártolhatna az, aki tanulni akar, és nemzeti érzésű.

Vinczer S. Péter