Akkoriban a "szórakoztató iparág dolgozói" két évre szóló útlevelet kaptak, ha volt jó összeköttetésük.
Az én első aranyműves műhelyem is a Blooron volt, a város észak-déli felezővonalától a Yong Szt. -től nyugatra induló 3O Bloor St W-en.
A Magyar rádióban, a Magyar Élet, és a Kanadai Magyarság hetilapokban hirdettem, így a cigányzenészek könnyen megtaláltak.
Meglepett a kérésük, hogy készítsek nekik 18 kt súlyos karkötőket , és nyakéket. Mint ahogyan kiderült a megtakarított gázsit aranyban vihették haza, és jobban jártak így mint a dollárt váltani a NB-ban. Kezdetben fejenként egy kiló ékszert vihettek, ezt később fél kilóra csökkentette a magyar vámhivatal.
A Csárdában visszatérő trió volt a Horváth Jóska prímással, Radduly Árpád csellóssal, és a Zsidó cimbalmossal. Németh János...
-Józsikám, mért nevezitek magatok között a Jani bácsit Zsidónak?
- Mert olyan zsidósosan játszik....
Ki ért ezt? Engem szerettek, a Józsi nem is hitte el, hogy nem vagyok cigány, mert a cigányzenészek nyelvén tudtam velük beszélni. Ez a nyelvtudás Magyarkanizsán az asztalosok között terjedt el, mert Édesapám volt a környék cigányainak a hangszer doktora, és velük így lehetett beszélni.
Szerettem nekik dolgozni, amit megbeszéltünk, kezet rá, semmi aláírás nem kellett átadták feldolgozásra a színaranyat, amit együtt vettünk meg. Két vagy három alakalommal tértek vissza, és a bizományiba adták be eladásra az ékszereiket. Egy két nap alatt el is keltek, mert súlyosak voltak, és szebbek, mint amit a többiek a frankfurti átszállás közben megvettek.
Aztán ennek is vége lett, a Fereczy Tibor meghalt a Csárda megszűnt, a Budapest Restoran,és a Hungarian Castel is bezárt, a Pártia, a Hungarian Vilage, a Wooden Plate, mind a múlté. Újak nyitottak
Évekkel ezelőtt, a Déki Lakatos Sándor és zenekara a régi Magyar Házban fellépett. A szünetben CD-ket árultak, dedikáltattam a prímással, és megkérdeztem: Mi van a Zsidóval, hogy van?
-Sajnos őt agyonverték, ahogy ment haza éjszaka az üzletből, bőrfejűek rátámadtak, és belehalt a sérüléseibe....
Szörnyű... Mit ártott ez az öreg combalmos? Nem ő tehetett arról, hogy az olájcigányok -ahogy ők nevezték a lóvári nyelvet beszélőket, akik valaha bádogosok, kovácsok teknőfaragók voltak- a "megélhetési bűnözők" fosztogattak, és verték a magyarokat.
Sajnálom, a háború alatt a keleti fronton a katona kórházakban muzsikált mint önkéntes, a felesége meg ápolónőnek jelentkezett a hadi kórházba... nem voltak munkaszolgálatosok.
Amikor a Mariska néni meghalt, a Jani bácsi sikertelen öngyilkosságot hajtott végre....a bőrfejűek beteljesítették.
Sajnálom a cigányzenészeket, akik elveszítették a munkájukat. Valamikor állítólag 15O zenés kávéház volt Budapesten. A nagy szabadság és üzleti haszon értelmében a banda helyére betesznek két asztalt, és bekapcsolják a CD-s gépzenét..
A magyar, és a külföldi vendégek, akik vacsorázni mennek egy hangulatos vendéglőbe, azok csalódhatnak, mert a gépzene nem helyettesíti az élő zenei hangulatot.
Gazdasági vetületben, a cigány zenekar 3-5-7-9 tagú, ha átlagban vesszük,hogy egy zenekarból legalább öt család élt, az 7-8 száz család megélhetése volt.
A zenész cigányokkal, akiknek a többsége Zeneakadémiát végzett, nem hiszem, hogy baj van, ők megtalálják a helyüket.
Szerintem azok a cigányok akiket az építő iparba kényszerített a komcsi hatalom segédmunkásoknak, ők az építőipar gépesítésével elveszítették a munkájukat. Könnyű volt rászokni az otthon maradásra, a munkanélküli segély mellett a „megélhetési bűnözésre „ amit Kunzce belügyminiszter biztosított.
Vinczer S. Péter
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
