Állandó téma a migránsok integrálódása. Mellébeszélés folyik, mert nem nevezik meg a gyermeket.
Először is figyelembe kell venni a tényt, hogy a befogadó, illetve a célországok keresztény gyökerű, vagy a keresztény erkölcsre, a római jogra épült kultúrával rendelkező országok.
Ha egy ilyen országba költözik valaki, akkor elengedhetetlennek kellene lenni, hogy felvegye és elismerje annak a hitét, törvényeit és erkölcsi felfogását. Ha ezeknek eleget tesz, akkor integrálódott.
A gyakorlat viszont mást mutat. A muzulmánoknak eszük ágában nincs ilyen formában integrálódni. Ők inkább első lépésként párhuzamos társadalmat alakítanak ki, és amikor megerősödnek, többségbe kerülnek bizonyos városrészekben, akkor ott már bevezetik a saját járőreiket és a saria törvényeket.
Ezekben a gettókban már a saját üzleteik működnek, a presszótól a zöldségárusig, a vásárlók ott költik el az államtól kapott szociális és család segélyeket. Engedélyezett a többnejűség, ennél fogva rengeteg a gyermek és utánuk annyi a potya pénz, hogy bolondok lennének dolgozni. Tehát eleve téves a felfogás, hogy a munkaerőhiányt velük megoldják.
El sem tudom képzelni, hogy egy autógyárban, ahol szalagokon történik a gyártás, hogyan oldják meg a napi ötszöri imádkozást. Leállítják a szallagot a gépsor mellett kiterítik az imaszőnyegeiket és Mekka felé fordulva imádkoznak, aztán elindítják a szalagot....
Szerintük a befogadók térjenek az igaz hithez, ilyen az iszlám integrálódás.
A felvilágosult nyugat elhagyta, nem gyakorolja a keresztény hitét, nem nevel gyerekeket, a templomaik jobb esetben koncert termekké váltak, de van már belőlük garázs, és nem ritkán mecset.
Angliában van rá példa, hogy a mecsetté vált bazilkát azok az anglikán hívők, akik mint anglikánok nem jártak Istentiszteletre/szentmisére, a mecsetté alakított templomukba a muzulmán vallásra térve szorgalmasan mennek imádkozni.
Ennyivel okosabbak az imámok a papjainktól? Mi a magyarázata ennek? Mi a magyarázata annak, hogy Horthy Miklós unokája áttért az iszlámra, és naponta ötször imádkozik?
Mint református is imádkozhatott volna reggeli imát, a déli harangszó hallatán az úrangyalát és az esti harangszónál az esti imát. Mindenre van imánk, az utazásra, az indulásra, a hazaérkezésre, a hálaadásra... de még rózsafüzérünk is van.
A héttoronyban raboskodó magyarok nem tértek át a muzulmán hitre, pedig egyikének a budai basaságot ajánlotta fel a szultán. Hol vagyunk már a tartásban ettől?
Európa megosztott. Egyik része bevándorláspárti, gyermektelen vezetőkkel és gyermektelen, vagy egykéket nevelő lakossággal.
A másik része aV4-ek, Orbán Viktor eszmeiségével a kereszténydemokrata elveken nyugvó politikával a lakosság nem akar muzulmánokkal élni.
Ne beszéljünk mellé és hiába fognak rasszista bélyeggel ellátni, a fekete muzulmánok befogadása az európai kultúra halálát okozza.
Mondhatnánk azt is, hogy kötélhúzás folyik a két tábor között.
Az egyik oldalon Makron és a Merkel vezette migráns befogadók, a másik oldalon Orbán, Salvini, a V4-ek, a horvátok, szerbek, szlovének, osztrákok, makedónok, montenegróiak,bulgárok, és jönni fognak a görögök is előbb utóbb. A románok haszonélvezők, majd akkor csatlakoznak, amikor már győzni kell.
Végül, de nem utolsó sorban nem kerülhetjük el Oroszországot, amely lerázta a kommunista láncait és visszatért a keresztény hitéhez, melyet a népe el sem hagyott.
Tudom, hogy a balti államoknak, a lengyeleknek nem könnyű elfelejteni a Szovjetunió által elszenvedett diktatúrát. Nekünk is van mit siratnunk. De ne feledjük, a legtöbbet a vörös diktatúrától az orosz nép szenvedett. Nem hiszem, hogy van ott olyan család, amelyiknek nincs kit siratni. Becslések szerint Sztálin több mint hatvan millió polgárát végeztetett ki.
Szükség lenne egy keresztény országok szövetségére. A Balti országoktól az Adriáig és a Földközi tengerig. Ez lenne a Keresztény Közép-kelet Európa, ahova az iszlám nem juthatna be és megkerülhetetlen lenne.
Vinczer S. Péter