2019.06.25. 05:52, Vinczer S.Péter
Kölcsönöztem a címet Siflis Zoltántól, aki ezen a címen topojai videó fesztiválra készített filmet. Sok víz lefolyt azóta a Tiszán, azóta már régen meghalt Titó, szétesett Jugoszlávia, tehát könnyű rájönni, hogy akkor nagy bátorság volt előhozakodni a témával, ezért csak megfelelő csomagolásban lehetett létrehozni. Tehát a film a bevonuló magyar katonák -az okkupátorok- kegyetlenkedéseivel kezdődik, hogy indokolttá legyen a visszavágás 1944 őszén, telén.
Fontos azonban tudni a tényeket, hogy mi is történt 1941-ben.
A királyi Jugoszlávia paktumot kötött a Német Birodalommal. Erre a Jugoszláv Kommunista Párt tüntetést szervezett Belgrádban Bolje Tat nego pakt - Jobb a háboró mint a paktum. A Magyar Futár két oldalon hozta a képeket a következő felirattal: "Erre fegyverrel kell válaszolni". Hitler.
Megkezdődött Belgrád bombázása, és Jugoszlávia hét napon belül kapitulált. Draža Mihajlović generális nem ismerte el, mondván, hogy ilyen szó nincs a szerb nyelvben. Felsorakoztatta a katonáit Ravna Gorán ( a likai hegyekben), és felmentette őket az esküjük alól azzal, hogy önként csatlakozhatnak a királyhű csapatokhoz. Ezek lettek a csetnikek, a cseta négy őrsből áll.
Péter király elmenekült, a közigazgatás összeomlott. Ilyen körülmények miatt, mivel Jugoszlávia megszűnt, amellyel Teleki Pál külügyminiszter megnemtámadási szerződést írt alá, Horthy kormányzó úr kiadta a parancsot Délvidék visszafoglalására. Muraköz, Baranya és Bácska került vissza, sajnos a Bánságot a németek szállták meg.
Tehát sántít az, hogy Teleki azért lett öngyilkos, mert megszegték a megnemtámadási szerződést. Telekit hason fekve találták meg az irodájában... érdemes lenne megnézni a koponyáját, hogy a golyó előröl, oldaltról, vagy hátulról hatolt be. Teleki ellenezte a hadba lépést, ezzel a németek terveit keresztezte.
Tehát a magyar katonaság bevonult, hazatért, a magyarok virágesővel fogadták őket. Volt olyan eset is, hogy a szerb pap lánya virágcsokorban elhelyezett kézigránáttal üdvözölte a honvédeket, miközben az apja templom toronyból lövöldözött. Újvidéken is hasonló volt az eset, a padlásokból lövöldöztek a szerbek. Volt eset, hogy a szerbek mérgezett paprikással akarták megvendégelni a honvédeket, akik gyanút fogtak, és megetették a szerbekkel a főztjüket. Szabotázsok, diverziók és a járőr gyilkosságok váltották ki a sokat emlegetett razziát. A csendőrök az utakon igazoltattak, és átadták a gyanúsokat a folyamőröknek. A csendőrök csak akkor használtak fegyvert, ha ellenállásba ütköztek.
Ok nélkül a legjobb tudomásom szerint senkit sem végeztek ki, de a háborúban nem lehet finomkodni a diverzánsokkal, és az ellenállókkal.
A számlánkra írták a szerbek, hogy Csúrogon/Zsabján egy lakodalmas menetet küldtek a Dunába a csendőrök. Viszont a belgrádi felszabadítási múzeumban volt egy kép, amely lakodalmas menetnek álcázott partizán csapatot küldtek a Dunán vágott lékbe a csendőrök. A csendőrök feladata volt a civil ruhás partizánoktól megtisztítani a vidéket. A genfi egyezmény szerint, a civil ruhás partizánokat a helyszínem ki lehet végezni.
A Csendőrség megalakulásának 1OO. évfordulójára készítették velem a csendőr kitüntetést. Átadáskor találkoztam az ünnepségre érkező csendőrökkel, erről is hallottam az átélőktől.
A csendőr járőrt rendszeresen megölték lesből. Hogy megállítsák, Zöldi százados szabad kezet adott a csendőreinek. Zöldi százados egy kommunista gyűlölő csendőr volt, akinek az apját a Szamuely Lenin fiúk a házuk előtt akasztották fel a család szeme láttára, és hogy látható legyen, felgyújtották a házukat...
Tito felakasztatta Zöldit. Szombathelyit állítólag karóba húzták a razziáért, pedig már Magyarországon életfogytiglant kapott... Horthyt is kikérték a szövetségesektől de nem kapták meg.
1944 őszén elérkezett a boldog három és fél év magyar idő után a megtorlás. Az egész Délvidéket a megszállókkal való kollaboránsoktól "tisztították" meg. Bánátban is a magyarokat szedték össze, pedig nekik semmi közük nem volt a német megszálláshoz.
A magyarok nem tanúsítottak ellenállást a bevonuló oroszoknak, és az őket követő partizánoknak, valamint az újdonsült "Néphatalomnak". Egyszerűen csak az volt a bűnük, hogy magyarok voltak. Érdemes felfigyelni egy újvidéki szerb hotel tulajdonos válaszára a kérdésre: Milos bácsi maga miért van itt?- Mert nekem is vannak ellenségeim.
Ha hitelesnek vesszük a Jogoszláv hatóságok állításait, hogy 3 5OO szerbet és zsidót végeztek ki a magyar hatóságok, akkor a szerbek több mint tízszeresen álltak bosszút ártatlan magyarokon, akik semmilyen ellenállást nem tanúsítottak, csak az volt a bűnük hogy magyarok voltak. Kollaboránsnak számított minden beszállító, hentes, a malmos, a földműves, vagy aki örült a magyaroknak 1941-ben...
A magyar áldozatok többsége még mindig jeltelen tömegsírokban nyugszanak, még mindig nincs nekik megadva a vallásos végtisztesség.
Van olyan tömegsír, amely a dögtemetőben van.
Mikor keresik meg a horgosi plébános földi maradványait, akit a Szabadka felé vezető nemzetközi út árkában hantoltak el? Mikor lehet az általam ismert három magyarkanizsai tömegsírból a csontokat összeszedni, és a nagy temetőben felállított síremlék kriptájába elhelyezni, ahol a nevek fel vannak tüntetve. Már az is hihetetlen eredmény volt, hogy ez létrejöhetett, hasonlóan a többi délvidéki városok, települések emlékműveihez.
Egyre többet hallom, hogy soha nem volt ilyen jó a kapcsolatunk Szerbiával. Nem elég hogy a két állam elnöke fejet hajtott, amikor még mindig léteznek jeltelen tömegsírok, és nem ismerik el a szerbek, hogy népirtást követtek el.
A "soha nem volt ilyen jó kapcsolatunk Szerbiával" jegyében Vucic elnök miért nem tudott megkegyelmezni a négy temerini fiúnak, akik 63 év börtönt kaptak, vagy a per újrafelvételt is előmozdíthatta volna, hiszen tudta, hogy választási kampány, kirakatper áldozatai. A korrupt bírónőt menesztették, de a döntése maradt.
Végül felteszem a kérdést, kik a megszállók: a magyarok vagy a szerbek? A történelmi Magyarország déli határa a Duna volt ezer évig. Szerbia határa soha sem volt a Duna felett, még Dusan cár idejében sem, amikor történelme folyamán a legnagyobb volt Szerbia. A Szerb-Horvát Szlovén királyság kapta meg a Délvidéket, és bitorolta az első háború után huszonnégy évig a Trianoni békediktátum szerint, majd a Párizsi békediktátum által újra.
A szerb menekülteket I. Lipót császár 169O-ben kiadott pátense alapján fogadta be Magyarország területére ideiglenesen addig, amíg a hazájuk felszabadul a török uralom alól. Arsenovic pátriárka vezetett, menekített 3OO szerb családot. Szentendrén alapítottak püspökséget, és elszóródva több településen telepedtek le. Az 1878-ban befejeződött orosz-török háború után a szultán elismerte Szerbia függetlenségét, tehát adott volt a visszatelepülés feltétele. Legyünk óvatosak a menekültek befogadásával, mert magukénak követelik a belakott területeinket.
Vinczer S. Péter (qdb)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
