2019.06.18. 01:56, Vinczer S.Péter
Tegnap a Hősök terén megjelent egy ellenzéki csoport, köztük ifj. Rajk László. Igen, az a Rajk László, akinek a névadó apja Kádár János volt, a végszomszéd, akivel az apja sűrűn sakkozni szokott.
Egy ilyen sakkozás alkalmával , a parti végén így szólt Kádár: Lacikám matt!!
Ekkor szólalt meg a csengő, valaki ajtót nyitott, az ávósok berontottak, és Rajkot elhurcolták.
A gyermek Lászlót elvették az anyjától és Kovács Lászlóként élt a fóti gyermekfaluban.
Mindez Kádár tudta nélkül nem történhetett meg.
A kirakatper a forgatókönyv szerint lett összeállítva, egy kevés tény, amire ráépítették a rágalmat.
Rajk László a dalmát tengerparton nyaralt, és a vád szerint Titóval akarta megdönteni a népi demokrata törvényes rendet.
Valami ilyesmi volt a vád.
Mi sem természetesebb, mint Kádár arra kérte Rajkot, hogy töredelmesen vállalja, és beismerő vallomást tegyen. Ha halálra ítélik az jót tesz a pártnak, hogy lám leszámol a saját árulóival is, de majd csak bejelentik a kivégzést, és utána kiviszik más néven Moszkvába.
Nem ez történt. Mint annyiszor, Kádár aljasan nem tartotta be az ígéretét. A börtön udvarra néző emeleti ablakából, Farkas Vladimir társaságában nézte végig az akasztást, és koccintottak.
Talán ez a jelenet is eszébe jutott Kádárnak élete utolsó napjaiban, és ez is besegített a megbolondulásába.
Hogy mennyire nem lehet kiirtani a kommunistákból akár a halál vállalását is a párt érdekében, az ifj. Rajk esetében tesz tanúbizonyságot.
Miután megtudta, hogy ki is ő valójában, csatlakozott az SZDSZ-hez. Ahhoz a párthoz, amely köpönyeget cserélt, akiknek az elődei az apját felakasztották!!!
Ma is ott érzi magát otthon, és talán el is hiszi, hogy az apját jogosan akasztották fel, mert elárulta a pártot.
Ez számomra észbontó!!!
Én megkerestem volna a vérbírót, és hazavágtam volna.
Érdekelne, hogy a többi 56'-os mártír leszármazottjai, akiket Kádár halálra ítéltetett, hol vannak, mit csinálnak, és legalább hátat fordítottak-e az MSZP-nek, az egykori MSZMP utódpártnak és holdudvarának.
Vinczer S. Péter (qdb)