Mielőtt a történetet elbeszélem, helyezzük magunkat abba korba, és háborús helyzetbe. Magyarország 1944 március 19. óta német megszállás alatt állt, Veessenmayer Hitler teljhatalmú helytartója, élethalál ura volt a Gestapóval együtt. A német ellenes politikusokat már leváltották, vagy letartóztatták, hasonlóan a katonatiszteket is.

Horthy Kormányzó Úr a családjával valóságosan szobafogságban volt, a közhivatalok, a rendőrség, csendőrség, a honvédség felett Veessenmayer és a német hadvezetés  rendelkezett.

A Stern Samu vezette Zsidó Nagytanács leadta a listát a németeknek, akik a Vatikán védett házak lakóit a "gettót" ki akarták üríteni, hogy Németországba deportálják. Sternék félrevezették a hittársaikat, elterjesztve a hírt, hogy Németországban jobb ellátást kapnak, nagyobb a kenyérfejadag. Egyrészt igaz is volt, mert a munkatáborok kantinjaiban a tábori márkáért olyan cikkeket lehetett kapni, amiről a német lakosság csak álmodhatott.

Baky belügyminiszter a csendőröket német parancsra vidékről Budapestre rendelte.

A Kormányzó Úr ezidőtájt értesült, hogy a zsidókat nem munkára, hanem megsemmisítésre deportálják Németországba.

1981-ben a Magyar Királyi Csendőrség megalakulásának 1OO. évfordulójának megünneplésére gyülekeztek a csendőrök a Torontói Csendőrmúzeumba, a csendőrörsnek berendezett Szatmáry Károly lakásán. Erre az alkalomra készítettem a csendőr emlékérmet vitéz Tamáska Endre csendőrtiszt kisplasztikája alapján.

Emlékek, élménybeszámolók hangzottak el, ott hallottam a történetet:

A Kormányzó Úr motoros futárt küldött Tölgyessy Győző vezérőrnagyért, a csendőrség főintendánsáért.

A Kormányzó Úr parancsot adott át a várban, hogy a csendőröket vezényelje az állomáshelyükre!

Tölgyessy vezérőrnagy két parancs birtokában távozott. Baky belügyminiszter volt a közvetlen felettese. A parancs megtagadása az akkori háborús helyzetben főbelövéssel járt.

A Főhadúr parancsának a megtagadása szintén!

Közben vitéz Koszorús Ferenc páncélos ezredes is parancsot kapott közvetlenül a Kormányzó Úrtól,  hogy a kiugrás katonai biztosítására az Esztergom környékén eldugott páncélosait vezényelje a megfelelő kulcspozíciókra. Vitéz Koszorús felszólította Bakyt, hogy azonnal állítsa le a deportálást, mert különben lövet.

 Ez volt az egyetlen katonai szembefordulás Hitler parancsának, és erről Tom Lantos szenátor úr, felszólalásában a Kongresszusban megemlékezett, Ő maga is ennek köszönhetően maradt életben.  Felteszem a kérdést: kinek higgyünk Lantosnak, vagy Karsainak?

Tölgyessy a Kormányzó Úr parancsát követve a csendőröket az állomáshelyükre visszaküldte.

Tölgyessyt a Gestapo letartóztatta, és Sopronkőhidára szállította.

Másnap a felesége kereste az irodájában Tölgyessyt. A Gestapo embere:

-A kalapját és a kardját hazaviheti, és ne kérdezze hogy hol van, mert könnyen Ön is odakerül.

A csendőrpuccs egykori híresztelőjének feltettem a kérdést, hogy abban a helyzetben  melyik parancsot teljesítette volna?

A Horthyt gyalázó szájhőstől nem kaptam választ. Pedig itt Kanadában a döntése nem járt volna főbelövéssel.

Vinczer S. Péter  (qdb)