Amikor úgy érzed, hiábavaló az,
Hogy felvedd a harcod te, önmagad ellen,
Amikor nincsen már más csak egy üres szó,
Akkor kell egy érzést kicsikarni benned.

Amikor épp rájössz, hiába van minden,
Az idő már elmúlt, előtted a semmi,
Akkor kéne oda egy fohászt küldeni
Ahol megmondják majd, mit is kell most tenni,

Húsvétot ünneplünk, feltámadás napját,
Visszatért életbe az, ki értünk halt meg,
Ha neki sikerült ott az Olajfáknál,
Tőlem is ezt kéri, A hitem nem csal meg.

A kétségek átkok, nem szabadna hagyni,
Hogy az bennünk ilyen területet nyerjen.
Hinni kell a hitben, hinni minden szóban,
Melyet lelkünk kapott ebben az ünnepben.

Azt mondjuk egymásnak, áldott ünnepeket,
De nem csak mondani, érezni is kéne,
A kifelé mondott szavaknak értelmét
Saját lelkünkbe is befogadni végre.
 

(CsV)