Én már magyar akarok maradni...
Én már magyar akarok maradni,
Belém vésődött, rég, nagyon hamar,
Igazából csak annak ez hazája,
Aki őszintén, szívében magyar, .
Engem senki se terelgethessen
Mesterségesen bezárt akolban,
Nekem adott a sors szülőföldet,
Ez a hazám, s marad jóban, rosszban.
Még az állatok is fajtájukkal élnek,
A tigris sem él gazellákkal együtt,
Mindegyikük megkapta a sorstól,
Mi történjék, hogyan legyen velük.
Nekünk nincs szükségünk Nagy Testvérre,
Ki maga döntsön milliók felett,
Akár ember, akár dollármilliókkal.
Összemosott nyugat és kelet.
Nekünk rég van szép nevünk és célunk.
Ezer évünk is megmutatta már.
Ezért ne a föld másik végéről,
Döntsék el, hogy minekünk mi jár.
Azt ígérik, hogy a közös lónak,
Közösen lesz haszna, eredménye,
De mit tudjuk, hogy a közös lónak,
Túrós hátán kívül nincs semmi esélye.
Itt az idő, most kell összefogni,
Amíg még nem késő, amíg még lehet.
Nem várni a csodákra, a szóra,
Tettekkel kell mutatni a jelet.
Vannak már, kik kéz a kézben lépnek,
Közös úton harcolnak tovább.
Legyen áldás minden lépésükön,
Kövessék a nemzetek szavát.
Ha elsöpörjük, ki a pénzt imádva
Még hazáját is árúvá teszi,
Nemzetünk él, mindazokkal együtt,
Kik a szabadságot élik és hiszik.
(CsV)
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
ember
Vera kedves, megindítóan őszinte és szívfájdítóan igaz amit írtál.. Gratulálok, és kívánom, hogy sose fogyjon el a szó belőled.