Több, mint egy hónapja - éppen ma öt hete - lelkesen pakolásztunk a férjemmel, hogy a festés előtt rend legyen, a festők normálisan tudjanak dolgozni. A bútorok tologatását elvállalták, hiszen ismerős a főnökük, de a könyvszekrény tartalmát kipakoltuk, hiszen másként meg sem lehetne mozdítani. A tálalószekrényből a törékeny holmikat már korábban kipakoltam, becsomagoltam, dobozokba pakoltam, így azok már nem voltak útban. Néhány összekötözött könyvcsomag várt ránk, így vasárnap ebéd előtt...

Férjem az aluminium létrán, én pedig adogattam a csomagokat... Egyiket túl nehéznek éreztem, ezért javasoltam, hogy az alsó polcra tegye. Ő persze a magasabb polcot választotta, és ebből lett a baj. Megbillent és létrástól, könyvestől febdőlt, és rám zuhant...

Megijedtem, hogy valami baja történt, mert nem mozdult, aztán a kezemre néztem, ami megsérült, mégpedig nagyon csúnyán. Jeleztem, hogy baj van, hívni kell a mentőket. Erre azonnal magához tért szegénykém és máris telefonált. Közben a vérem rendesen folyt, ezért a mosogatóhoz mentem, hogy ne kenjek mindent össze, majd kértem, hívja át a szomszédasszonyomat. Jött azonnal, mert hallotta a hatalmas robajt... Kértem, hogy valahogy szirítsa el a kezemet, ne vérezzen annyira. Szegény egy tiszta konyharuhával tekerte be a kezemet. Szédültem, ezért bementem a szobába, leültem egy foletbe és a kezemet a fejemre raktam... Fél óra alatt értek ki amentők, addigra a konyharuha teljesen átvérzett...Ők a helyszínen bekötözték, majd kikísértek a mentőautóhoz, ahol még egy kötést kellett feltenni, mert a korábbi kevésnek bizonyult.

Baleseti kórház, elég sok várakozó, de hamar rám került a sor. Röntgen: spirális ujtörés, műtő, előtte fájdalomcsillapítás, infúzió...

A műtőben a jobb vállamra valamit feltettek, az pedig mintha felfújódott volna. (Sajnos nem láttam, mert eltakarták a műtét helyét). A monitor sarkát azért mégis láttam, nyilván azon is nézték, hogy az ujjam spró csontocskái helxükre kerültek-e... Az orromra kaptam egy maszkot, ezen finom levegő érkezett, de biztos volt benne némi bódító anyag is, mert eléggé elzsibbadtam.

Másfél órán át tartott az operáció, amelyből annyit éreztem, hogy nagyon szorít a vállamnál sz s felfújt valami... (Később tudtam meg, hogy az szorította le az ereket, hogy ne vérezzen műtét közben a kezem...)

Este lett mire felvittek az osztályra, ahol a nővérke egy párnát hozott a karom alá, és egy-egy pohár vizet is elém tett, ahányszor arra járt.

Nem volt könnyű helyzetben, mert két kórteremnyi frissen műtött betegnek viselte gondját, mégis mindenkihez türelmes, kedves volt.

Aludtam volna, de egy idős néni folyamatosan rikácsolt, hogy melege van, nyissanak ablakot (persze az ablak nyitva volt), aztán folyamatosan sorolta panaszait, hogy folyik a homlokán a verejték, stb. Fájdalmai nem voltak, mert bizonyára azt sem hallgatta volna el... A nővér néhányszor megkérte, hogy maradjon csendben, mer mások aludnának, de a nénike kitartott egész éjjel a mantrázásával. Reggel aztán, amikor mindenki ébren volt, ő édesdeden elaludt...

Az osztályos orvos keddre ígérte, hogy hazamehetek, így elhatárztam, hogy este én kérek altatót, mert napokig képtelensé alvás nélül lenni...

Megérkezett az operáló orvosom, átkötötte a kezemet, és - látva, hogy nagyon mehetnékem van - megírta a zárójelentést és szerdára visszarendelt...Mehettem haza! Otthon elkezdődött a festés...Én pedig alhattam volna, de már a tennivalók lelkesítettek. Kedden eljött a menyem (akit én kislányomnak tekintek) és segített visszapakolni könyveket, poharakat, stb. (Nem raktunk mindent vissza, van amiket szándékosan dobozban hagytam, ne legyen zsúfoltság. 

Pár nap múlva jött az igazi felmentő sereg, két takarító fiú személyében, így a félretett kisebb bútorok is helyükre kerültek, képek a falra, stb... És poszívózás, felmosás, szőnyegek a helyükre...

Teltek a napok, én pedig megtanultam balkézzel porszívózni, felmisni, írni, főzni (bár az aprítás nem megy, abban segítségre szorulok). Főtt tojást és héjában főtt krumplt símán megtisztítom...

Alig várom, hogy eljöjjön szept. 8. amikor végre esélyem lesz arra, hogy a megdrótozott ujjamból eltávolítsák a drótot...

Nehéz időszakon vagyok túl. de a szoba fala szép, fehér. Megérte...