*KÉZIKÖNYVTÁR*

                                                                                                                                       

Isten hozott a Tárogató Hangján Baráti Közösség szellemi otthonába!

Alapítva: 2007 

(oldalunk 2006. 08. 2-án született)

 email: ktbk.adm.1(kukac)gmail.com

Honlapunk: keresztény szellemiséget képviselő zárt baráti közösség szellemi otthona. Elsősorban nemzeti irodalmat, közéletet közvetítünk, de számos más rovattal is rendelkezünk. Remek gasztronómia rovatunk is megtalálható, ahol évente megjelenő szakácskönyvünket ajánljuk.

Regisztrálni portálunra meghívással, - jogi nyilatkozat elfogadása után - lehet. Jelentkezéseddel elfogadod a szabályainkat.

Képeslapküldők:

*1. Tárogató család saját képeslapküldője**     2. Caesar képelapküldője*

KIEMELT  *  ajánlatunk:

 *       

  AJÁNDÉKUNK: ** A lélek csendje - egy gyógyulás igaz története*

Magunkról**Szerzőink**Magazin **Galéria* *Jogi-nyil.**Regisztrációs feltételek**  Találkozók***Szerzői jogok**

            

*FŐOLDAL

KIS CSALÁDI TÖRTÉNELEM (3. rész) Édesanyám visszaemlékezései

2017.02.04. 10:45, Tóth Dénes

KIS CSALÁDI TÖRTÉNELEM (3. rész) Édesanyám visszaemlékezései

Édesszülém menyecskének jött Izsára, egy tőlünk 25 kilométerre levő faluból, Perbetéről. Nagy eseménynek számított az ottani búcsú, amelyre minket, gyerekeket is el szoktak vinni. Arrafelé dombos volt a vidék, amik nekem akkor hatalmas hegyeknek tűntek. Útközben nézelődtünk a kocsiderékból, egyszer csak azt látom, hogy lent a mélyben egy kis ember kis teheneket hajt. Könyörögni kezdtem édesapámnak, hogy hozza oda nekem azt a kis emberkét és tehénkéit, mert szeretnék velük játszani. Nem értettem, hogy édesapám csak mosolygott a bajsza alatt.
Megérkezésünk után hamarosan eljött az ebéd ideje és mikor ezzel végeztünk, elmentünk a búcsúba. Nagyon sok ember volt az utcán, én végig Ilka kezét fogtam, hogy el ne vesszek. De azért jól éreztem magam, pláne, hogy ha egy hajasbabát is kaptam.
Késő délután aztán nagyapám meséit hallgattuk, aki olyan idős volt akkor már, hogy még emlékezett az 1848-as szabadságharcra. Az egyik emléke az volt, hogy egy magyar ember fűzte be a bakancsát, és ezt egy orosz katona nagyon erősen nézte. A magyar embert ez idegesíthette, hát rá akart ijeszteni az oroszra. Azt mondta hirtelen: kakk! Mire az orosz ráfogta puskáját: „Kakk még egyszer magyar!”
Édesapám is mondott egy-két történetet a régi időkből, amiket még szüleitől, nagyszüleitől hallott. Egyre még most is emlékszem. A szabadságharc bukása után már csak Komárom tartotta magát, de a várost ellenséges gyűrű vette körül. Ebbe sok izsai ember nem tudott belenyugodni, ezért kaszával, kapával fölfegyverkezve megindultak a város felé. Útközben a Duna töltésén lovas tisztekkel találkoztak, akik megszólították őket: – Hová mennek jóemberek? – Kiverjük a németet! –felelték. A tisztek erre kivont karddal förmedtek rájuk: – Mit gondolnak, most is úgy megy a háború? Takarodjanak azonnal haza!

Nálunk október utolsó vasárnapján volt a búcsú. Libát csak akkor vágtunk, méghozzá hármat is egyszerre, mert sok vendég jött. Ilyenkor hal is került az asztalra, mert a perbetei rokonok szerették, de csak ritkán juthattak hozzá. Ha vizet kértek rá, édesapám így tréfált velük:
– Azt hiszi a hal, hogy a kutya ette meg, ha vizet isznak rá.
– Dehogyis! – válaszolták. – A hal is a vízben szeret lenni.
Aztán mikor jól elborozgattak, nóta is kerekedett. Édesapám nagyon szépen tudott énekelni, a többiek csak kísérték.

Jaj de magas a Becsali-csárda
Furulyaszó, muzsikaszó járja.
Jó bor mellett, cigány mellett
Betyárokkal énekelget
Így mulat a legény a csárdában..

(A Becsali-csárda Komáromhoz közel, az izsai és érsekújvári országút találkozásánál volt.) Néha mi is kedvet kaptunk a nótázásra:
Húzd rá cigány azt a nótát, túrót ettem ma.
Ángyom asszony kiskertjében három almafa.
Do dróc, madra mót,
Munder, munder muc, muc muc.

Édesapámnak mindig az volt a kívánsága, hogy egyedül lakjon családjával egy udvarban. Ehhez hozzásegítette, hogy 1908-ban leégett a fél falu, közte ami házunk is .S mert abban az időben a biztosító nagyon jól fizetett, az emberek nem is igen bánták, hogy házuk a tűz martaléka lett, mert a biztosításból különbet tudtak építeni. Az a mendemonda járta, hogy a városi ácsok gyújtogatnak, mert nincs elég munkájuk. Az igazság persze inkább az, hogy sokan maguk gyújtották meg fejük felett a zsúpfedelet, miután értékeiket biztos helyre menekítették.
Mivel árvízre nálunk a Duna közelsége miatt mindig számítani lehetett, édesapám jól megnézte, hogy hova épít. Volt egy darab földünk a Dani-telepen. Azelőtt majdnem minden évben kijött a víz, hogy csak csónakkal lehetett közlekedni arrafelé, de azt a helyet, ahol a mi telkünk volt, sohasem árasztotta el. Ezért határozott úgy, hogy oda építkezik.
Először is hozatott lóvontatású hajóval egy nagy rakás követ. Ebből 60 cm mély és ugyanolyan magas fundamentumot csinált. A falazáshoz vagy harminc kocsi hordta a földet. Ezt az utcán megöntözték, töreket szórtak rá, majd lovakkal jól meggyúratták. (Amit még egyszer megismételtek, hogy a sár tapadós legyen.) Utána a sárt talicskával betolták és vasvillával rakták a falat. Egyszerre csak olyan magasat, hogy le ne dőljön Zsalufélét nálunk nem használtak, hanem a másnapra megkötött (megkeményedett) sárt ásókkal egyenesre faragták.
Háromszori nekigyűrkőzésre így is felrakták a falat és minden sarokra kitűzték a zöld ágat. Tetőnek valót meg a hegyekből hozatott, ezt tutajon ereztették le a Vág-Dunán. Otthon aztán rokoni segítséggel megfaragták. Örültek is az asszonyok, hogy egy ideig nincs gondjuk a tűzrevalóra, mert nálunk nagy szeme volt a fának. A falu határában ugyanis nem volt erdő, ezért az emberek télidőben jó messzire, Lándorpusztára jártak famunkázni. A járandóságon felül minden este hozhattak haza a hónuk alatt annyi tűzrevalót, ami másnapra elég volt.
Mikor aztán a tető is felkerült a házra, a tapasztáson volt a sor. Ez már asszonymunka volt. Eljöttek a perbetei asszonyrokonok is, ott voltak pár napig. Mikor Margit néném meglátta a falat, elszörnyülködve mondta édesapámnak:
– Ajaj sógor, de görbe falat csinált! Mennyi sár kell erre?
Még mi, kislányok is hordtuk, gyúrtuk a sárt részükre. Ebbe nem törek, hanem finom árpapolyva került, hogy jól tapadjon és hogy szebben mutasson. Olyan ügyesen dolgoztak ezek az asszonyok, hogy szinte öröm volt nézni. Az ablakok köré még díszt is mintáztak, amit mindenki megcsodált.
A konyhába a kemencét, meg a nyitott kéményt édesapám egyedül csinálta. A maradék földdel pedig az udvart töltötte föl, ami jó is volt, mert az 1920-as árvíz a fél utcát elvitte, de mihozzánk. nem jött fel,

 

 

2 hozzászólás
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
Utolsó hozzászólásokÚjabbak 1 KorábbiakLegelső hozzászólások
2017.02.05. 18:06
qdb

Kedves Dénes!

Örömmel olvastam az írását.

Az édesszülém perbetei , a háború után betelepítették át Tolnába... ott születtem.

A fivérem kutatási adatai alapján sok perbetei rokont, ismerőst azonosítottunk.

Privát keresésre adatokat küldhetek.

Üdv: Béla

 

qdb@freemail.hu

2017.02.04. 20:42
lenhardt

Tetszik a régies nyelvezet, és persze a kedves történet is.

Utolsó hozzászólásokÚjabbak 1 KorábbiakLegelső hozzászólások
 
BELÉPÉS // REGISZTRÁCIÓ > jogi nyilatkozat elfogadása mellett, csak meghívással!
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
KÖZÉLET
 
Kiemelt rovataink

https://www.facebook.com/1157259004299669/videos/274935163592163/?t=0

 
Legújabb
Friss bejegyzések
2021.04.12. 05:04
2021.04.04. 04:47
2021.04.03. 02:40
2021.04.02. 18:08
2021.03.28. 01:02
2021.03.26. 01:59
2021.02.27. 21:10
2021.02.27. 13:15
2021.02.26. 07:20
2021.01.30. 16:12
Friss hozzászólások
 
ITTHONRÓL és a NAGYVILÁGBÓL

  FIGYELŐ KANADÁBÓL: Vinczer S. Péter

Rovatvezető

*

Szerencses János versei

***

 Erdélyből:

vitéz lovag Pásztori Tibor Endre

 nyug. református lelkész-esperes

******

https://www.artisjus.hu/szerzoi-jogrol/jogszabalyok/

SZERZŐI JOGSZABÁLYOK

IRODALOM

Csobai Vera

*

 Igaz történelem

*

Lovas István 

Bayer Zsolt blogja

*

 Családi legendárium: őseink, hőseink

*

https://www.youtube.com/watch?v=4KfgddL7tiE&fbclid=IwAR20RmXG5yK4jQnb1F

_-ITc0MWKNvwyqjOqp0TwxSarLJbVOlZXZVX4tSmY

Rólam: Kanizsa újság

archivum

*

/EncodeDecode/HexDecod...

https://drive.google.com/file/d/1SbaY1kZxugLYl9tXTCbI-dKmFvdnX_sj/view?usp=sharing

 

 

 
Ajánljuk**

.

https://www.asvanycenter.hu/kulonlegessegek/egeszsegkarkoto

*

LOVAS ISTVÁN blogja

 
 
*MŰVEINKET ajánljuk

Szerzőink:*****..

TÁROGATÓ család nagy szakácskönyve 2016

*

Nemes Kiss Kata:

A szeretet könyve

A könnyek útja

Hegyről lefelé

*

A. Tné Jilon

Cserepek

*

Tárogató válogatás 2015

Csobai Vera:

Gyöngyszemei -válogatás-

*

Lélek Sné Ekpafat:

A lélek kulcsa

A lélek útja

A lélek húrja

A lélek csendje-csodás gyógyulás története

Mezsgyén

*

Sándor Kinga

Tárogató válogatás 2015.

*

Nagy Menyhértné Vica

Tárogató válogatás 2015.

*

Stodoláné Erky Zita

*

Tárogató válogatás 2015.

Apáti Kovács Béla meséi

*

Tárogató válogatás 2015.

*

Tárogató család karácsonyfája 2014.

*

Angyali üdvözlet -Titkos tanok-

 

 

 

 


Könyveink jogvédelem alatt állnak, TILOS engedélyünk nélkül más oldalakon publikálni!

 
 
LÉLEK-PATIKA - Tiszta forrás

vissza > főoldal

 

 

Imádság minden napra...

A medál imájának régi magyar formája

"A Szent Kereszt legyen fényem,
ne az ördög a vezérem!
Gonosz szellem, hordd el magad,
ne tukmáld rám hívságodat!
Elém ne tedd étkedet,
magad idd meg mérgedet!"

Amen!

*

Szentháromság egy Isten,

alázattal kérlek, hogy Szűz Mária,

Szent Mihály Arkangyal,

az összes angyalok

és szentek közbenjárására

add meg azt a nagy kegyelmet,

hogy a sötétség erőit legyőzhessük

Magyarországon,

Lengyelországban,

és az egész világon,

a mi Urunk

Jézus Krisztus Keresztútja érdemeiért,

Drága, Szent Vérének kiontásáért érettünk,

Szent Sebeiért,

a kereszten való szenvedéseiért

és minden szenvedéséért

melyet Passiója és egész földi élete folyamán

a mi Urunk és Megváltónk elszenvedett.

1.*TISZTA FORRÁS*

.

*LÉLEK PATIKA*

Titkos tanok...

Angyali üdvözlet -titkos tanok*

KIEMELT VIDEÓK!

Ásványok hatásai**

*ÁSVÁNYLEXIKON

 **GYÓGYÍTÓ KÖVEK

*Természetgyógyászat*

 ** KARMA ASZTROLÓGIA**

***

***Angyali számok ***

***

***ZSOZIRISZ***

 

Kiemelt ajánlat

Czeizel Ilona
1954.01.05

 

**

 
TISZTA FORRÁS HÍRLEVÉL
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Bannereink és kiemelt ajánlásunk

.

***

http://nagykanizsa.reformatus.hu/

**

Meseország

 

 
LÁTOGATÓINK
Indulás: 2007-10-22
 
Ajánljuk****

.

Caesar-képeslapküldő

https://www.youtube.com/watch?v=9Btf2FEg_10

 
Lábléc

Honlapunk: nemzeti-, keresztény szellemiséget képviselő baráti közösségünk, irodalmi- és közéleti portálja. Szerkesztősége nincs

Makainé Polgár Anna:

Uram, irgalmas szemmel nézz le Nemzetünkre, az eltávozottakra és az itt maradottakra, a hűséges kitartókra, emlékezőkre és nemzeti érzést hírből sem ismerőkre, a manipulálhatókra . Végtelen irgalmadra kérünk, könyörülj Édesanyád országán, hiszen a Te irgalmadnak nincsen határa!

Barát Erika:

Ima az úr Jézushoz....
Ha bánatod van, keresd Jézusodat,
borulj le előtte, sírd el bánatodat.
Ő majd bekötözi vérző sebeidet,
meggyógyítja bánatos szívedet.
Ha nagyon egyedül vagy, már senkid nincsen,
ne félj, mindig veled van az Úr Isten.
Ha nehéz a kereszted nem bírod viselni,
veled van az Úr Jézus, vállaira veszi.
Szegény a házad, mindenki elhagyott,
nézz rá a keresztre, megsegít Jézusod!
Rosszak az emberek, nagyon megbántottak,
gondolj Jézusra, Rá halált kiáltottak!
De mégse keseregj, töröld le könnyedet,
hajtsd Jézus vállára bánatos fejedet!
Ott nyugalmat találsz, békét szeretetet,
amit tőled soha, senki el nem vehet!
Bármit hozzon a sors, azt kell imádkoznod,
legyen meg Szent Atyám a Te akaratod!
Így végezd el imád, egész életedben,
elvezet Jézusod, Atyádhoz a mennybe.

Ámen!

A feltöltött tartalommal nem minden esetben értünk egyet, de a szólásszabadság jogát mindenkor tiszteletben tartjuk!   

>Jogi nyilatkozat * > szerzői jogok*

* Elérhetőségünk: ktbk.adm.1(kukac)gmail.com 

Minden jog fenntartva.

 Honlapunk egyes diszítőelemei: Boris Vanessza Galériájából  és  Caesar-tól