Lehetne bosszankodni is néha a mindennapi kudarcainkon, de sokkal jobban járunk azzal, ha nevetünk inkább...

Elkezdtem a tartós aprósütemények készítését Karácsonyra, mert nemcsak magunknak sütök, hanem egy barátnőmnek és a menyeméknek is, hogy megkönnyítsem az ünnepi készülődést nekik. (Eszter barátnőm nem igazán tud sütni, Évike - ő az első menyem, két nagyobb unokám édesanya - rengeteget dolgozik, kevés az ideje).

Férjem az én "bevásárlóm" - aki viszont az én életemet teszi könnyebbé - így aztán körbejárta az üzleteket "Mézessütemény" fűszerkeverékért. A harmadik helyen kapott is, így diadalmasan hozta haza, én pedig azonnal megnéztem, hogy milyen hozzávalókra lesz szükségem a sütéshez. Vagy a szemüveg nem volt rajtam (amit nem hinnék), vagy az izgalomtól kevésbé jól láttam, minden esetre már a legfelső sor olvasásakor elkövettem egy hibát, amit csak később vettem észre. "Rizsliszt" - jelentettem ki, és szegény párom nyakába vette ismét a környék boltjait, és megvásárolt 3 db 400 g-os rizslisztet (annyi volt a boltban...)

Mielőtt összeállítottam volna a mézes tésztáját ismét elolvastam a hozzávalókat és meglepődtem, mert rozsliszt volt ott feltüntetve...

Alig mertem kinyitni a számat, de muszáj volt...

Szabadkoztam kicsit, hogy mennyire nagy hibát követtem el, de aztán mindketten elvigyorodtunk, a drágám pedig felkerekedett, és hamarosan megérkezett immár a rozsliszttel.

Semmi jóvátehetetlen nem történt, de most itt állok 1,2 kg rizsliszttel, amit eddig sohasem használtam. Vannak ötletek, hogy mit csináljak vele?