Az elsők között vagyok, aki tudja azt, hogy a történelem nem ismeri a „ha” és a „volna” fogalmait, de még én is megesem és eljátszadozom a gondolattal, hogy „ha” az Ázsiában maradt déli- hunok főkirálya, Helian Bobo az V. század elején szövetséget köt az európai hunok nagykirályával, Rugával, akkor, hogyan alakult volna a dolgok folyása a Kárpát-medencétől egészen Ordoszig? Azt gondolom, hogy egyetlen névvel illethették volna:
Sohasem látott nagyságú világbirodalomnak!
Bendegúzról, Rugáról, Budáról vagy Atilláról talán többet is tudunk a kevésnél, de a Sárga-folyó nagy kanyarulatának uráról, Helian (Liu) Bobóról a kevésnél is kevesebbet hallottunk, pedig az ő életének története is megérne egyszer egy csendes misét…
„Szép a domb, közvetlenül tágas síkság van előtte, körülötte tó és tiszta víz áramlik. Sok helyen jártam, de még nem láttam olyan vidéket, amely ehhez hasonló szépségű lenne”- mondotta Bobo és 413-419 között felépíttette a déli-hunok új fővárosát, Tongwanchenget (Fehérvárt) s alapította meg a nagy és neves Hszia-dinasztiát.
A gondolat szárnyán szállva érdekes históriai párhuzam veszi be fejembe konokul magát. Vajon ha jó Kun László királyunk a XIII. században –mai divatos szóval élve- koalícióra kerül a mamelukok kun származású szultánjával, Bajbarsz al-Dundukdári-val, vagyis Borssal, akkor kunok vezette világbirodalom születhetett volna…
A képzelet világa itt viszont véget ér, hiszen a bölcsek már jóval előttünk megmondták: „Az álmodozás az élet megrontója.” Ám álmodozni olyan jó!
No, de miket is mondok…
Nem beszélhetek én neked mindenről, mert nem is értek mindenhez. Nincs is hozzá elég bátorságom, magam is nap s nap után tanulok.
Nem is bizonygatok és nem is vitatkozom. Én már csak azoknak írok, azokat tanítom, akik megértenek. Mára csak az egyszerű emberekben hiszek. Nem nagy szavak, gondolatok kellenek, hanem tettek és tisztára mosott magyar történelem.
Nagy feladat, nagy a tét!- mormolom magam elé, miközben nagyapám fényképét nézem s ő visszanéz. Talán büszke rám!
Nehéz szívvel, de elmosolyodom: A magyarság, hunként, kunként, jászként-oly színes a genetikai-lánc- élni akar!
Van hite s ereje hozzá.
Tudom!
„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában:
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!
Ámen."
-zcsf
Kedves Ferenc, álmodozni tényleg jó, és, hogy mennyire az élet megrontója, azt ki tudhazja biztosan. Néha lehet, és kell is álmodozni, mert anélkül a világ csak egy helyben topogna!