2016.02.09. 20:37, Nagy Ervin
Apának lenni jó I. – Egyperces kiáltvány
Nagy Ervin·2016. február 8.
Hé, genderisták, feministák, melegjogi harcosok! Jó lenne végre abbahagyni. Minket, férfiakat és apákat békén hagyni. Mert ahogy nőnek, úgy férfinak sem könnyű sokszor megmaradni.
Pénzt keresni, döntéseket hozni, óvni és gondoskodni. Dolgozni, intézkedni, a közös jövőt építeni. Megszerelni, rendbe tenni, felemelni. Gyerekekkel foglalkozni, nevelni, tanítani, s még példát is mutatni. Nehéz teher ez. De higgyétek el, bár ti ezt sosem fogjátok megtapasztalni, édes e nyűg!
Mert nehéz, de jó érzés a gyermek előtt egyszerre szelídnek és szigorúnak lenni. Minden cselekedettel igazságosnak és részlehajlás nélkülinek maradni. A lánygyermeket szeretni és védeni, a fiút szeretni és felkészíteni. Mindkettejüknek egészséges férfiképet mutatni. De néha földöntúli erő kell türelmesnek maradni, ápolni, egyengetni, ha kell irányt mutatni, de sohasem kényszeríteni. Csak hagyni nőni, fejlődni, cseperedni, lélekben gazdagodni. Megmutatni neki mi a jó és a rossz. Bebizonyítani, hogy létezik még helyes és helytelen. Hogy vannak ártó és építő szándékok. A cselekvés pedig nem mindig hozza el a kívánt eredményt, nem mindig vezet sikerre. De egy férfinak, egy apának akkor is ki kell tartania, ha ez nem mindig diadalmenet. Meg kell maradnia embernek, férfinak, apának.
De nem kell szégyellni a gyengeséget sem. Tudni kell bocsánatot kérni, hibákat kijavítani. Sírni, szomorúnak lenni, ugyanakkor a jövőbe bizakodva nézni, sohasem feladni. Mert a férfi sosem adhatja fel. Ha mégis, hát elárulja önmagát, férfiasságát, apaságát, feleségét, gyermekeit és a családját. És akkor a genderistáknak, a feministáknak, a melegjogi harcosoknak lesz igazuk. Mert meghal az igazi férfi, elpusztul az igazi apa. Pusztul vele pedig az egész család. Marad a másság, a tébolyodott magány, a fertő és egy értékek nélküli mocsár, melyben elsüllyed a férfi és a nő egyaránt.
Férfiként, apaként, egy tiszteletteljes kérésem lenne csak hozzátok. Ha a feleségem, gyerekeim, családom, rokonaim, barátaim nem elégedetlenek, ti se legyetek azok velem. Ha pedig mégis, azt majd mi, a családi tűznél ülők megoldjuk.
Nyersebben szólva, takarodjatok el abnormális és gyűlölködő gondolataitokkal a családom szellemi szentségéből. Ne akarjátok megmondani, hogy mitől nő egy nő, s mitől nem férfi egy férfi. S végül arra sem vagyunk kíváncsiak, hogy szerintetek, miért középkori egy hetero férfi, ha családfőnek nevezi magát. Pedig, ha hiszitek, ha nem, ő is tanul pelenkázni, szeret babát fürdetni, nem hagy mindent a nőre; szokott az ovissal társasjátékozni, nem csak bekapcsolja neki a tévét; a nagyobbal pedig nem csupán birkózni, vagy focizni, hanem beszélgetni is szokott. És persze szereti, tiszteli és óvja szerelmét, a feleségét.
És mindezektől a férfi még csöppet sem gondolja különbnek, vagy többnek magát a nőnél. Csupán másnak: férfinak és apának. Amit ti, genderisták, feministák, melegjogi harcosok, sosem fogtok megérteni, mert az irántunk táplált gyűlöletetek elvakítja az amúgy is rövidlátó szemeiteket. Pedig ha nem kötözködnétek folyton, ha nem sutyorognátok ellenünk, s ha nem tartanátok minket legyőzendő lénynek – még boldogan is együtt élhetnétek velünk.
Első közlés: Polgár Portál
2016. február 8.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Ez nagyon tetszik Ervin! Igen, valahogy így működik egy család, ez a feladata egy apának! Bizony sokszor nehéz. De hát az ember azért van párban!