Nyílt levél a bíróságnak

Tisztelt bíróság!

Nagy megnyugvásomra szolgált, a múlt év, júliusában hozott ítéletük, plakát rongálás ügyében.

Ezzel, a legnagyobb örömömre precedenst teremtettek az ilyen és hasonló ügyekben.

Ugyanis, arra készültem, hogy a balliberálisok plakátjait és más transzparenseit többedmagammal leszedjem, mert nekem nem tetszik.
Igen csak le akartak róla beszélni, miszerint, ezzel bűncselekményt követek el, és nagy büntetést fogok kapni.

Ezáltal kissé frusztrált lettem, mert nem gyakorolhattam a szólásszabadsághoz való jogomat, de a jelen esetben, ahogy önök fogalmaztak, idézem: „ „A véleménynyilvánítás mindenkit megillető önkifejezésünk szabadságát biztosító alapvető jogomat”

Hát, mit ne mondjak, ezt nagyon szépen megfogalmazták, amin nem is csodálkozok, hisz Önök, tanult emberek.

Ezek szerint, a legnagyobb megkönnyebbülésemre, szabad a „vásár”, rongálhatunk, romba dönthetünk bármit, ha nekünk az nem tetszik, hisz ehhez alkotmányos jogunk van.

Hogy mi lesz ebből, azt a Tisztelt Bíróság képzelő erejére bízom!
Na, már most, ezek szerint bízhatom abban, ha bármi ehhez hasonló tettre vetemednék, nem lehetne megbüntetni, felelősségre vonni..
Kár, hogy ezt előbb nem tudtam, mert akkor a Kossuth téren lévő sátor, nem hogy hónapokig, de egy napig sem lett volna ott.
Nagy valószínűséggel lebontottam volna, így fejezve ki, nem tetszésemet, alkotmányos jogomra való tekintettel.

Viszont, még mindig van egy dilemmám, mégpedig az, hogy mikor számítok antiszemitának.

Ugye, van a Szabadság téren, oly sokak által vitatott szobor, a német megszállás áldozatainak emlékműve.
Ha, teszem azt, és úgy gondolom, hogy a szobor köré összehordott mocskot, szemetet összeszedem és eltávolítom, akkor én bűnt követek-e el, vagy csak a nem tetszésemmel, alkotmányos jogomat gyakorolom.
Esetleg antiszemitának kiáltanak-e ki, vagy ezért sem járna büntetés, épp úgy, mint a plakátrongálásért.

Annál is inkább, mivel én nem rongálni akarok, csak beállnék szemetet gyűjteni.

De most meg egy olyan ítéletet hoztak véleménynyilvánítás ügyben, hogy újfent megijedtem.
Nevezetesen, holokauszt tagadás bűntett vétségében marasztalták el Juhos Norbertet, egy egyszerű állampolgárt, mert élt, „A véleménynyilvánítás mindenkit megillető önkifejezésünk szabadságát biztosító alapvető jogaival”

Most aztán tényleg nem tudom eldönteni, hogy mit szabad és mit nem.
Mikor olyan véleményeket olvasok, hogy Magyarország Miniszterelnökét kötéllel fenyegetik, vagy épp a Dunába szeretnék pöccinteni.
De a mocskolódás ezer műfaját okádják a kormányra, vagy ugye a kormány által kihelyezett plakátokat rongálják, szobrot öntenek le vörös festékkel.

Tagadják a kommunizmusban elkövetett vétkeket, amitől még most sem mentes az, az oldal és büntetlenül, sőt, mi több, még hazaárulásért sem lehet feljelenteni őket, mert az nem megalapozott, de az is lehet, hogy ilyen kitétel nem szerepel a törvénykönyvben, amit én nagyon tisztelek.
De fel lehetne ezek szerint jelenteni a román államot Trianon és Székelyföld tagadásért, 
Ezt vajon miért nem tesszük?

Mondom, most újfent megijedtem, mert nem tudom eldönteni, hogy vajon mi az, amiben elmarasztalnak, bezárnak, vagy súlyos pénzbírsággal sújtanak.
Kérem, oszlassák el erről a homályt, hogy tudjam, meddig mehetek el, az alkotmányos jog gyakorlásában.

Nyugtassanak meg, hogy ez mindenkire vonatkozik, és nem tesznek különbséget, kormánypárti, ellenzéki, vagy bármely más nációval szimpatizálók, esetleg nem szimpatizálók között.

Tisztelettel kérem Önöket, hogy küldjék el számomra az ide vonatkozó jogszabályt, paragrafust, mert arra az esetre szükségem lesz rá, ha ilyen és ehhez hasonló tettekre vetemednék, vagy ne adj Isten, némely gondolatomat megfogalmaznék!.

Ne állíthassanak le a nem tetszésnyilvánításom közben, mert újfent frusztrált leszek, és az senkinek sem jó.

Szabadon gyakorolhassam:
„A véleménynyilvánítás mindenkit megillető önkifejezésünk szabadságát biztosító alapvető jogomat”

Azt az alkotmányos jogomat, minden olyan tettemben, gondolatomban, ami a nem tetszésemet nyilvánítja ki.

Maradok Tisztelettel:

Sándor Kinga

2016. január 17.