2016.01.11. 00:09, Pásztori Tibor Endre
EPIDEIKTIKA
Létokát az epideiktikus megnyilvánulás leírásának szándékában látjuk, hogy a 2004, december 5. és 2010. május 26 jó és rossz klasszikus párharcában, de miért is ne monanánk közérthetően: a világ teremtése óta, 2016.esztendő elején, végre: EGY A HAZA.
Létokát annak, hogy a Magyar Országgyűlés elfogadta a magyar állampolgárságról szóló törvénymódosító javaslatot, amely biztosítja a határon túli magyarok számára, hogy egyszerűbben és kedvezményesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot.
Úgy nemzetpolitikai áttörésként a Kárpát-medence egy országa nyilvánította ki saját akaratát, de ehhez szükség volt és lesz, a logikára ügyelő, helynek, időnek és alkalomnak megfelelő, változó, bővülő és célokhoz igazodni tudó egyéniségre, személyiségekre, aki a KELLŐT MONDJA HELYESEN! Nemzeti „arcteremtő karakterében” oldódik fel az epideiktikus / ünnepi, díszes, - nem retorikai szakkifejezés! / legerősebb szófordulat a könyörűlet érzésének kifejezésére: epidiktika. Könyörület egyedűl az Istentől, aki szerette – most már újból kezdi – igazán szeretni ezt a sokat szenvedett Nemzetet. Hírüladása annak, - a magyarsággal szembeni ellenséges politikai akaratnak, - hogy a kedvezőtlen kimenetelű magyar népszavazást követő MAGYAR TEGNAP eredménye lesz az is, hogy a Kárpát-medence magyarsága élni fog az EU biztosította elkülönüléshez való jogával is. Mocsári ciprus, ki gyökereddel lélegzel, szívem tőled mit tanulhat? Hogy te is így tégy: sohase feledd el – mert általa is élsz tovább – a múltat. (Devecseri Gábor) „Azért ne mondd a mondhatatlant, mondd a nehezen mondhatót.”
Csupán véletlen /?/ egybeesésre utalva, hadd idézzem Adamik Tamás témavezető professzor Fodor Krisztina, Nagy Konstantin alakja a Panegyrici Latini tükrében szakdolgozatából az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, a műfaj hagyományai bevezetőjében arra hívja fel a figyelmet, hogy a tartandó beszéd /írás/ szövegezésében magasztalni mindig a tárgynak megfelelő stílusban kell. Arisztoteles hármas felosztásában az epideiktikus beszéd ünnepi szónoklat, amelynek témája egy isten, egy ember, egy város dicsérete. A későbbi görög és latin rétorok elfogadták a definíciót az epideiktikus beszédről. Következésként, nem lesz könnyű dolgom illő módon méltatni ORBÁN VIKTORT.
Igaz, Isokrates úgy vélte, hogy „Helené magasztalása” csupán védelem és nem magasztalás. Erre igenis alkalmas volt kedvenc irodalmi formája az epideiktikus beszéd. „A múltakból tanulj, a jelenben pedig a jövőnek élj”- tanítja Nagy Iván. Ezért választottam ezt a műfajt! – és nem védelemre.
„Az ördög nem alszik” – inkább az ördögöt nevesíteném, mint, akire most utalok - erre is van, illetve ezekre is egy kifejezés: Lappália. Jelentése, semmiség, jelentéktelen dolog. A Magyar Etimológiai Nagy Szótár / Tótfalusi István / ezt írja: a német Lappália átvétele latinosított végződéssel, „törlőrongy”, származéka maga is tréfás latinos képzés a „personlia” / személyes dolgok / és hasonló szavak mintájára.
A pánhellén összefogást hirdető politika egyik vezető ideológusa volt, ezt tükrözi a Kr.e.380-ban megrendezett olimpiai ünnepségre irt felhívása, amelyben kijelenti, hogy célja a politikai tanácsadás volt / ti., hogy a görögök egyesüljenek, / de beszédének nagy részét Athén dicséretének szentelte - annak igazolására, - hogy e szövetségben nem Spártát, hanem Athént illeti meg a vezető szerep. Legcsiszoltabban ebben a művében jelentkezik jellegzetes prózastílusa, amelynek uralkodó értéke az egyenletlenség.
Nagy óvatossággal kerülte a kemény hangok kombinációját és csaknem teljesen kivédte a szavak közti hiátust néha elisióval vagy krasisszal, de többnyire inkább a szavak gondos megválasztásával és elhelyezésével úgy, hogy a magánhangzók nem kerültek egymás mellé. Gondolatmenete világos és érthető, nincs törés a beszéd szerkezetében. Emellett Isokrates nagy érdeme az is, hogy noha tradicionális témát dolgoz fel művében, azt saját korának speciális körülményeihez és gondolatvilágához igazítja.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által 2014. május 10-én tett kijelentést, hogy „a Kárpát-medencében élő magyarokat megilleti a kettős állampolgárság és az önigazgatási jog” széltében-hosszában kommentálja és értelmezi, magyarázza nemcsak az orosz és ukrán, de a szomszédos országok sajtó organuma is.
A portré retorikai jellege epideiktikus. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy a történelem mi vagyunk.
Pásztori Tibor Endre
Ez a nimbusz Önt is megilleti Esperes Úr! Olyan szépen magyarázza minden alkalommal az élet dolgait, olyan szép nyelvezeten, hogy öröm olvasni sorait. Köszönöm szépen.