Egy éve lesz 2015. október 20-án, hogy elment Szentmihályi Szabó Péter.
Szentmihályi Szabó Péter, igaz, magyar ember, a valaha keresztény Európa hív vissza, legalább eszméiddel legyél örökké velünk! Nem felejtünk!
Kedves, irónikus egyénisége, mosolya mellett gazdag életművét is megidézzük most: gonadolatébresztő prózai írásait, gondolatgazdag verseit és közéleti tiszta kiállását egyaránt. Ahogy Köszönöm című versében írta, mi is köszönjük hogy itt lehetett a végtelen egyetlen röpke pillanatában, hogy testvér-emberként testvér-könyveket írt, hogy valóban szebb legyen a Szép új világ és ne olyan, amit Huxley-től fordított.
Nemcsak közvetlen szeretteinek hiányzik – Ilonának, lelki-szellemi-testi társának, de hiányzik közéleti, keresztény kiállása, lényeglátó, tiszta elméje itt és most, az arab tavasz után az európai tél közeledésével. Valljuk be nyíltan itt Európa közepén: főleg annyit értünk az egészből, hogy a tavaszi vetésből nemhogy valami rendes aratás következett volna, hanem háborúk, zavargások, káosz, zűrzavar van.
Talán valamely sci-fi regénye csillagából bátorít bennünket: ne feledjük, s ne hagyjuk gondolatait, műveit elmúlni a röpke pillanattal!
Harcos volt, tévedéseiben is az igazság harcosa! Ma legalább annyival tartozunk a közéleti szereplőnek is, mint az irodalom avatott mesterének. Magyarország és Európa… A keresztény Európa sorskérdései, Nostradamus és Róma… És Mohács és Tomori Pál és Trianon… A politikától nem tudott szabadulni akkor sem, ha már vérig sértették ellenlábasai, s ha tettleg is bántalmazták – mert megtették vele ezt is a Másság felkent bajnokai – amit persze nem ismernek el –, mert ahhoz is gyávák. Nem félt kimondani a legmélyebben elhallgatott – és elhallgattatott igazságokat, s ma, amikor a Másság Európára tör, idézzük meg Tomori Pál, Mohács hősének krónikását! Mit mondana
ma Szentmihályi Szabó Péter a valaha keresztény Európa önsorsrontó, álhumanista káoszáról? Amit Trianonról, csak most Európa nagyságrenddel nagyobb léptékében:
„Trianon sebeit az idő bekötözte,
de a vér átüt még mindig a sebeken. Idegenek özönlöttek be a földre, ki fegyverrel érkezett, ki fegyvertelen. Aki fegyverrel jött, azt fogta a fegyver, aki fegyvertelenül, azt befogadtuk, fedéllel, földdel, szeretettel, nem néztük, ki volt az anyjuk, az apjuk.
…
Mint gazda, kit ősi házából kivetettek, s megjelennek a rablók, fosztogatók, gyorsan leverik a címert s a keresztet, s a magyarnak bottal osztanak útravalót,…”
Mert ezt is megmondta előre …
Emlékére 2015. október 18-án 17.15 órakor a Szervita téri Szent Anna templomban szentmise lesz.
K. Patakfalvy
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
ember
Olvasgatom a kis kézikönyvét. MICSODA LÉNYEGLÁTÁS! Az életünk szinte minden részére figyelni tudott Péter!