Locomocion

Legyen és lett: jobb, balszárny és konzervatív, liberális oldal, - törvényesség által szavatolt erőteljességgel, a Kárpát-medencei magyarság önkormányzatai: civil és egyházi  szervezetei, a társadalmi közélet új tetterős funkció működtetése által, a már megkezdett folyamatba illeszkedő módon az intelligencia algoritmusa lehet az egységteremtés locomocionja.

Locomocion módszertanában azt vizsgáljuk meg, hogy a rendelkezésünkre álló logikai következtetések segítségével a problémamegoldás tervét biztos, hiteles ismeretekre helyezzük, ami az ismeretszerzés főbb módszere szerint is a dedukció, az indukció (teljes és nem teljes) és a redukció. A dedukció olyan következtetési mód, amelyben az általánosból az egyesre, az egészből a részre következtetünk Az ilyen és ehhez hasonló következtetéseket, amelyekben az általánosból a kevésbé általános irányba haladunk, latin eredetű szóval  ( deducere: levezetni ) deduktiv  következtetésnek nevezzük. Az indukció olyan következtetési mód, amelyben az egyesből az általánosra, a részlegesből az egészre következtetünk. Szigorú logikai értelemben ez a következtetés nem igazolt, mert az egyesből nem helyénvaló, azaz nem szabad az általánosra következtetni. Kellő körültekintéssel mégis használható. Különös figyelmet kell itt fordítani arra a szabályra, hogy a következménynek nem szabad tágabb körűnek lennie az előzményeknél. Az egyes, részleges esetekből az általánosra való következtetést latin eredetű szóval  ( inducere: ráhúzni valamire, bevezetni ) induktiv következtetésnek nevezzük. A hétköznapi és a tudományos megismerésben többnyire nem teljes indukcióval dolgozunk. Ez még különösebb odafigyelést igényel közösségi vonatkozásban.

Ugyan az algoritmus több, esetleg végtelen sok azonos jellegű, egymástól is csak kiindulópontban különböző feladatok megoldására alkalmas eljárás,  amelyek során utasításszerűen előre meghatározott lépéseket kell adott sorrendbe elvégezni, a kilátásba helyezett hosszú út első lépése az egymásra ható folyamatok eredménye - az egy pártrendszer struktúrájában gondolkodók ellenében – a magunk „gyártotta” labirintusból való kijutás okozhat nagyobb gondot. Mert nem valószínű, hogy a tudás és önfejlesztés társadalmát élve az újabb párt létrehozása a leghatékonyabb megoldás a nemzeti összefogás érdekében. A diszharmónia fogalma alapjában ki is meríti azt a nézeteltérést, amely egyéni ambíciót vagy divergens megnyilvánulást is rejtegethet magában. A közismert dominó-effektus arra figyelmeztessen, hogy, ami elromolhat, az általában el is romlik, - ez a kapcsolatrendszerre különösen érvényes.

Csuka Zoltán  Az idő mérlegén című verses kötetének előszavában olvasható Czine Mihály írásából: „Vidékre”, falunak számító helyre költözött, de országos tervekkel: az „elcserélt tájban” is folytatni akarta irodalomszervező munkáját: az egész magyar szellemi életet segíteni kívánta a tájékozódásban.”  Csak a kígyó képes a bőrét vértelen levedleni. Ehhez hasonlatosan az ember nem tud korábbi meggyőződésével szakítani.(Ancsel Éva) Az Úr is annyit mondott a Legyen és lett után: „Imé igen jó.” Közösségépítő jó szándék és válasz a megfertőzött Európa locomocionja, hogy merd kimondani a mondatot: otthonunk Magyarország! – mert úgy érezzük.

         Indokolt lenne, az egységes intézkedés, hogy a veszélyes, fertőző betegségek elkerüljék házunk táját. Hallottam egy orvosi előadást, mely a fertőző betegségről szólt. Hogy mennyi ellensége van testünknek, azt csak akkor látjuk, ha szakember előadása bepillantást enged abba a világba, amit mi szabad szemmel nem láthatunk. Abban a pohár tejben, mit jóízűen fogyasztasz, lehet, hogy a tuberkulózis bacillusai hemzsegnek. A felkavart utcai porban, ki tudná megmondani, hogy miféle miazma ezrei szállonganak és kerülnek belőle szervezetedbe? Mennyi veszélynek vagyunk kitéve csak naponta! Valósággal megdöbben az ember mindezek hallatára. Hányan vagyunk, kiknek csak a testre van gondunk. Ezt őrizzük, bálványozzuk, féltjük a fertőzéstől, - arról azonban elfeledkezünk, hogy tulajdonképpen az fertőztet meg igazán, ami szájunkon kijön. Te, aki mosdatlan kézzel nem eszel, ugyanakkor talán mosdatlan szájjal szólsz, gonosz beszédek hagyják el ajkadat, és Isten szent nevét hiába felveszed... Hányszor ömölnek kártevő lelki bacillusok trágár élceket mondó szájból! Sokszor gyermeki füleknek kell hallaniok – talán éppen szülői házban lelket mételyező beszédeket! Pedig az a gyermek, ki fertőző testi betegségekkel szemben olyan fogékony, a bűnnel szemben még fogékonyabb! Nehogy te légy, szülőtársam, nemzettársam eszköze a kísértőnek! A szánkból kijövő beszéd sokkal inkább gyógyulást vigyen, mint fertőzést, gyermekeink, unokáink lelkébe.

         A gondolkodásunk szerkezete következtében, - ha valamely kérdésben nem látunk világosan - nem megoldás a „közös tévedés", amelyet mindenki elfogad, mert az aspektusi sokféleségében is van, igenis van: egység.

           Pásztori Tibor Endre