Szepszis

                  Ludwig Endre elismert infektológus professzor eléggé drámai megfagalmazással a szepszist csendes gyilkosnak nevezte, minekutána e kórképnek az úgynevezett tudományos kommunikációja nagyon gyenge lábakon áll: sokan nem ismerik a szót, sem annak jelentését, - de a legtalálóbb helyettesítő kifejezés a „vérmérgezés” lenne.

                  Laikusok, nem szakképzettek körében egyet jelent a végtagi, és a szervezetet ért ártalommal, a seb a sérülés során, s így aztán a keletkező betegség és annak az elfertőződése, bomlasztó hatású. A már tapasztalt tünetekkel: erős inger okozta kellemetlen, kínzó testi érzés, fájdalom, gyulladásos eredetű duzzanat, a bőrön keletkező sejtburjánzó tünet, rosszindulatú daganat, bőrpír, mindjárt észlelhető a törzs felé haladó piros csíkon. Vérmérgezés alatt értjük a szervezetben a véráram, az idegen vér juttatása útján elterjedt általános fertőzést. A tudományos kutatások eredményenkénti meghatározás - bizonyítottan, a szükséges és elégséges feltételekből kiindulva - kimutatja annak valószínűségét, igaz voltát, hogy a fertőzéshez (az esetek 90% a-ban baktérium okozza! ) társuló, a szervezet egészét érintő tünetek a gyulladásos válaszreakcióhoz tartoznak. A  fertőzés  a  szervezeten  belül  bárhol ( egy felületes  sérülés elfertőződése, bármelyik belső szervben: szívben, tüdőben, májban, stb. ben, vagy  a  központi  idegrendszerben )  bekövetkezhet. Ha  a  betegség nem  kerül kellő időben felismerésre,  és  nem alkalmaznak a feltételezett kórokozók  ( gombák,  baktériumok )  ellen  hatásos  antibiotikumot,  a kórkép tovább súlyosbodik. Ennek fokozatai: szepszis – súlyos szepszis – szervműködési zavarok: vérnyomásesés, veseműködési zavar, vagy éppen aluszékonyság  ( - szepszis sokk ) tovább  súlyosbodó vérnyomásesés: 90 Hgmm alatti szisztolés – a szív összehúzódása – vérnyomás /  kettő  vagy  több  szerv  működésének  súlyos  zavarával majd működési elégtelenség  tünetegyüttes jelentkezésével. A súlyos formája okozza a magasabb (30-50%) intenzív osztályos halálozást: minden második, harmadik súlyos szepszissel intenzív osztályon kezelt beteg meghal. Innen a köztudatban és a médiában eddig alig megjelenő „gyilkos” jelző.

                  Úgyszólván eddig is a vérről, az emberi élet fenntartó erejéről beszéltünk, mely, mint akár más nép és nemzet esetében meghatározó oly értelemben, hogy megszemélyesedik, azaz személyiséggé, méltósággá is válik. A teljesség igénye nélkül, de nagy alázattal teszek szerény utalást arról a vérről, akiről szól a lét a létezésben, tudat a tudatban, és egy az összetartozásban. Aki ugyan bennem lakozik, de nem az enyém. Életem. Elődeink szóhasználatában: piros vér, a  hüllőknek fehér vérük van, aludt vér,(szój.) vért ontani, vérét ontotta honáért, vérben, fagyban hagyni vkit, hamis a véred, szopni a vérit, vérré vált mint barátban a lencse, /km / vér és  pénz  legdrágább, csöbörrel szúnyognak vérét  nem veheti, ugyancsak vérét vették az egyháznak / Horányi / 2. háború, öldöklés, vér, mindenütt vér! Bismarck  a vér és vas embere, 3. élet, véremet is oda adnám érte, 4. rokon, véremből  való vér, csontomból  való csont, saját  gyermekem, vér szerint való  rokonság / km / vér vízzé  nem válik, az ember mindi jobban szít  rokonához mint idegenhez, 5. család, nemzetség, / szój / teli vér,vagy királyi  vérből  származott,  nemes vegyületlen faj, fél vér, kitör belőle az oláh vér, jutton  jutnak eszembe  Nagyságod  dicsőséges elei, azoknak úri vére,  kék  vér , arisztokrata, / km. / nagyra szokott vágyni az igazi vagy nemes vér, 6. valamely egyén természete, jó vére van.

                 Csak az ember testében erekben keringő, a sejtek táplálását és anyagcseréjét végző piros nedv, amely a mai napig is a fejbe tódul, folyik vagy csörgedezik az ereiben. Valakinek a leszármazottja, jellem /vonásai kiütköznek rajta. Vérben forgat a szeme, dühödten nézhet bárkire, vérén hízik, ha valaki erejét kizsákmányolva gazdagodik. Gyilkosságban égre is kiált a vér. Ártatlan, kiontott vér elégtételt, bosszúvágyat forral. Vérével szerződik, életet és világot vált. Áldoz és megbocsát. 

                Ilyen óriási felelősséggel tartozunk mindannyian a vérünkért, annak tisztaságáért. Milyen felelősségteljes munka az orvos feladata.

                A vér hatása   

                Egy úrnak gyönyörű virágokkal teli kertje volt. A hű kertésze azonban sokat búsult miatta, hogy az ő ura a pompásnál is pompásabb virágokat egy tekintetre sem méltatta. Történt egyszer, hogy az úr súlyos beteg lett, az orvosok lemondtak róla. Újabb orvos érkezett a fővárosból, aki kijelentette, hogy vérátömlesztéssel meg lehetne menteni a beteget. Tiszta, egészséges vérre lenne szükség – mondotta az orvos.  A kertész jelentkezett. Vérét alkalmasnak találták.  Az átömlesztés megtörtént, a beteg napról-napra gyógyult. A nagy vérveszteségtől a kertész annyira legyengült, hogy hetekig feküdt ágyában. Minden nap megkérdeztette, hogy hogyan van ura, és boldogan hallotta, hogy vére árán megmentette a haláltól. Egy nap örömhír járta be az egész kastélyt: Ma szabad lesz az úrnak körülsétálni a kertben.  A kertész szívét öröm járta át, kivitette magát a nyugágyon a kertbe, látni akarta ő is a gazdáját, kit mindnyájan nagyon szerettek.  De mi történt? Amint az úr a kertbe lépett, felkiáltott: „Mily gyönyörűek a virágok!” – s odalépve az egyiket megsimogatta, a másikat megszagolta, majd néhányat leszakítva, nem tudott betelni a nézésével. A jelenlévő orvosnak figyelmeztetni kellett, hogy elég lesz a sétából.  Nehezen tudták kihívni a kertből.  A kertész szemét könnyek lepték el s boldogan susogta: „Az én vérem van benne.”  

                 Az Édesapám december huszonegyedikén azt mondta, hogy ma a nappal egy „kakaslépéssel” megnyúlik. Rövidebb lesz a sötétség!     

                 Pásztori Tibor Endre