.

„… erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek…”        ApCsel 1,8

A tanítványok Jézus útmutatása szerint Galileából visszatértek Jeruzsálembe és ott várták a Szentlélek ajándékát. Húsvét után ötven nappal egy akarattal együtt voltak, napokon át imádkoztak és várták Jézus ígéretének beteljesedését. Mennyire nehéz lehetett ez a várakozás? Számtalan gyötrő kérdés lehetett a szívükben. Úgy érezhették teljesen magukra maradtak. Aztán egyszer csak valami különös zajra lettek figyelmesek. Talán rájöttek, hogy itt többről van szó, mint egy átlagos vihar közeledéséről.

Mennyei erő kerítette őket hatalmába. Kiáradt rájuk Isten Szentlelke, és új emberré lettek, többé már nem volt félelem a szívükben. A pünkösdi csoda  következményeként bátorsággal indultak, és mély hittel beszéltek a keresztre feszített és feltámadott Jézus Krisztusról. Isten Szentlelke munkálkodott, megváltoztatta az emberek életét.

Ő ma sem lankad, szükség is van erejére, vezetésére a szolgálatok és életünk minden területén. Kéjük ma Istent, hogy gyújtson világosságot a szívünkben, hogy meglássuk, felismerjük a pünkösd csodáját. Ezt élte át az a hetvenhárom év körüli férfi, aki miután elveszített feleségét értelmetlennek, reménytelennek látta az életét. Míg egy istentiszteleten meghallotta Isten üzenetét. Érezte, hogy arra a céltalansággal, mérhetetlen fájdalommal és a gyásszal teli szívébe felülről érkezik a gyógyítás. Egyre erősebben élte át, hogy Istennek terve van az ő életével.

Ez év pünkösdjén tizenegy gyermek és tízkét felnőtt társával együtt konfirmál. Jézusban ő is felismerte élete értelmét és célját. A konfirmáció alkalom arra, hogy ezt a felismerést elköteleződésével is megpecsételje. Ilyen elköteleződésre hív téged is Isten, mert Jézus Krisztus „a világ kezdetétől fogva a világ végezetéig az egész emberi nemzetségből Szentlelke és Igéje által magának az igaz hitben megegyező, örökéletre elválasztott sereget gyűjt, azt oltalmazza és megtartja;” olvashatjuk a Heidelbergi Káté 54. kérdés–feleltében.

Csodálatos, hogy Ő minden nemzedékben megtalálja azokat, akik felvállalják annak a felelősségét, hogy továbbadják az evangéliumot. Isten szava bíztat „… erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek… “. Soha ne add fel, ne veszítsd szem elől az örökkévaló célt. Ezt kell erősíteni embertársainkban, a családtagjainkban. A jövő a mi felelősségünk. Engednünk kell, hogy Isten Szentlelke használjon bennünket hitünk megtartásában, múltunk, hagyományaink megőrzésében. Így megváltó Urunk által elkészített szép, nemes és reményteljes jövendőt hagyunk örökségül az utánunk következő nemzedékre.

Istennek a te életeddel is terve van, számodra is elkészített egy feladatot. Pünkösdre készülve engedd, hogy a Szentlélek lángra lobbantsa a tüzet a szívedben, hogy tegyen alkalmas eszközévé a reménység evangéliumának terjesztésében.

Hella Ferenc lelkipásztor

forrás: http://nagykanizsa.reformatus.hu/