"TAPSREND"

Az ECHO TV műsorai között böngészve néztem meg a Tapsrendet, mely a 1OO éves Csárdáskirálynő nagy operettről tájékoztat. Kíváncsi lettem, hogy ugyan milyen modernizálás lesz rajta megerőszakolva, mint történt a János Vitézzel is a levitézlett Nemzeti rendező "jóvoltából".

Távol áll tőlem a gondolat, hogy színházi kritikát írjak, mert erre nincs képesítésem, de azon is sokszor elgondolkodtam, hogy vajon a kritikusoknak van-e?

Régi színházi mondás, : ha baj van, a színházaddal tűzd a műsorra a Csárdáskirálynőt.

A Csárdáskirálynő ős bemutatója idején a legjavában dúlt a háború. Gondolom, hogy egyfajta menekülést is jelentett a valóságtól Kálmán Imre zenéje, és a történet. Szylvia egy román táncosnő... nem meglepő, hogy a magyar operettben egy román primadonna kapja a címszerepet? Hasonlóan a Marica grófnőben is van szlovák szereplő… tehát a Monarchiában Kálmánnak ilyen szereposztás természetes volt. Érdemes megemlíteni, hogy  amikor 1914-ben kitört a háború, Kálmán leállt a komponálással, mondván, hogy amikor az emberek ölik egymást Ő nem tud komponálni, és csak Lehár kérésére fogott hozzá újra, és fejezte be az operettet. 

Az ostrom után, Vorosilov megparancsolta, hogy az Operettszínház induljon a Csárdáskirálynővel. A rendező szinte megrémült, hogy hogyan adhatnak elő egy arisztokrata szereplőkkel teli darabot, de az oroszok szeretik az operettet, és Vorosilov parancsát teljesíteni kellett.

1954-ben Békeffi István, és Kellér Dezső átírták a darabot.

Anhilt-ből Cecilia lett Honthy Hanna alakításával. Feleki Kamilnak Miska személyében adtak kibővített szerepet. Rátonyi Róbert Bónija ....Baksai Árpád Edvinje, és Németh Marika Szylviája feledhetetlen... Az internet jóvoltából, megnéztük az  1963- as színházi közvetítést. Németh Marika, és Baksai Árpád főszerepében, ebben az átírásban Honty Hanna, és Feleki Kamilnak személyre szabott szerep jutott.  Ráronyi Bónija ...  A pazar ruhák....nekünk ez a variáció jobban  tetszik... Hogy miért? Talán azért mert akkor, 26 évesek voltunk...

Kíváncsiak lettünk a 2OO9-es felújításra, így azt is megnéztük. Ez az eredeti librettó szerint volt előadva. Meglepett, hogy néhány dalt más szöveggel adtak elő.  Nem tudom, hogy melyik szöveg az eredeti Kálmán? A”Túl az Óperencián”, és a “Jajj cica..” szövegeire gondolok.

A Tapsrendben ízelítőt kaphattunk a felújításból. Az eredeti librettó szerint készülnek. Őszintén, enyhén szólva nem vagyunk elragadtatva.  Szylvia és Stázi ruhája, és főleg a cicák “szerelése” nem közelíti meg a mi ízléseinket. Persze ez csak a mi véleményünk, és hangsúlyozom mint nézők  véleményezünk, és nem mint kritikus. Tisztelet a rendezőnek, de azért nem ártana Sylviára legalább a belépőben Csárdáskirálynőhöz jobban illő korhű ruhát adni.

Megjegyezném, hogy a Csárdáskirálynő-t már gyerekkoromban megismertem.  Valamikor a negyvenes évek végén. Magyarkanizsán Dr. Losoncz Edéné szervezett össze egy kiváló amatőr társulatot, és megrendezte a Csárdáskirálynőt. Nagydolog volt az, mert abban az időben jegyre ment minden, a kosztümökhöz az anyagokat beszerezni… mégis meglett, a Gramag kereskedelmi vállalat biztosította. Hogy honnan, nem tudni. Dukai Ancsa néni varrodája-szalonja varrta a ruhákat. Tóth Éva alakiította a Szilviát, profi színésznő lett Szabadkán. A Bóni szerepét a Kriska Tóni játszotta kitűnően, még élt Bóni lett a neve a finom kenyeret sütő péknek. Abban az időben minden cigánybanda  Csárdáskirálynő részleteket, “slágerokat” muzsikált.  Fellélegzés volt ez a háború után,  a sok  sebből vérző délvidéki magyarság számára.

Bizonyos vagyok benne, hogy a jubíleumi előadás sorozat nagy élmény lesz azoknak, akik elmennek az operettek operettjének az előadásra.  Jó szórakozást kívánok.

Isten éltesse még sokáig a mindig fiatal századik születésnapját ünneplő CSÁRDÁSKIRÁLYNŐT.

Vinczer S. Péter