Dilemma

           Legalacsonyabban tartott áraikat az üzletük polcain láthatóan nagy számjegyekkel tüntetik fel, hogy a vásárló azokat összehasonlíthassa, és könnyen választhasson, - kényszerű helyzet.

            Lelke mélyiben kellemetlen, - a Kárpáti Piroska tanítónő versét, amiért 1920-ban – ban felakasztották, - kinek küldje meg?

           „Lisztománia” kifejezéssel Heinrich Heine a zeneszerző 1841-42-es berlini koncertsorozatát jellemezte, majd a „szupersztárnak született” – olvasható Liszt napszemüveggel „sztárosított” fotója mellett Burgenland Lisztomania 2011. rendezvénysorozat falragaszán, - a két lehetőség közt sem gondmentes a választás.

           Lélegzetvételhez sem jutott Kurucz Tünde Rang és hatalom nélkül arisztokraták leszármazottai írásában felvetett gondolatra a közvélemény, miszerint a rendszerváltás után a legtöbbek félelemből nem tértek vissza a politikai életbe, sőt sokuknak még a kárpótlási jegyekkel együtt sem volt annyi pénze, hogy birtokaik legalább egy részét visszavásárolják, és a ma félig romos kastélyokat, kúriákat felújítsák. Néhányan még mindig félnek a meghurcolástól, ezért a nyilvánosságot is kerülik... Csak arra vágynak, hogy a magyar társadalom tartson meg valamit a múltjukból, és azokra is emlékezzen, akik annak idején „életüket és vérüket” adták az országért. A legtöbben ma is „rangrejtve” élnek, de a családi hagyományokat szívesen ápolják. A dilemma olyan következtetés, amelyben az első két föltevés bármelyikéből ugyanaz a következmény vonható le, de az egyik mellett csak dönteni kell.              

           Ugyanis Örken Aslan, a tudós vitéz Dr.Cey-Bert Róbert Gyula  2010-ben megjelent A Sólyom népe című könyvében így fogalmazza meg a nemzet dilemmát: „A kazak, az ujgur és a magyar nép csak akkor erősödhet meg, ha nem a napnyugta kialvó sugaraiból, hanem a napkelet újjászülető fényéből merít lelki energiát és hűségesen ápolja a hun ősök szellemével összekötő gyökereket.” Erre válaszol egy fantasztikus történet, amely visszavezet az ókori történelmi krónikák és hun-magyar legendák misztikus világába, ahol Bátor Tengrikút hun nagyfejedelem és Bata főtáltos mellett Tórul a kéksólyom, Kökbű a kékfarkas és Boga a gímszarvas a főszereplők, akiknek meg kell küzdeni a kínai császári udvar cselszövő fondorlataival és vesztükre törő ijesztő császári hadsereg félelmetes túlerejével. A kozkázat Hun Birodalom léte és jövője. „Az élet harc, a harc pedig élet, csak azon a népen van az  Ég Ura áldása, amely képes áldozatot hozni a nemzet jövőbeli fennmaradásáért” – tanította Bata Eskám, a hun főtáltos. vitéz Cey-Bert Róbert Gyula, a szerző a nyolcvanas, kilencvenes években komoly  őstörténeti kutatásokat végzett Belső Mongóliában, Ujgúriában és mindazon kínai tartományokban, amelyek hajdanán a Hun Birodalomhoz tartoztak. A következetes kutatások eredményei kiegészültek az ókori kínai krónikák (Suma Qian), történelmi források adataival és az ősi hun-magyar legendákat varázslatos képzelőerővel kezelő szerző fantáziájának színes, jelkép gazdag világával, ahol megszólalnak a sólymok, a farkasok, a szarvasok, és a lovak Bátor Tengrikut leghűségesebb szövetségesei.

           Csodálatos lélekerősítő történelmi regény, amely összeköti az ősi krónikákat, legendákat és meséket a magyar lélek több ezer évre visszanyúló ősképeivel és jelképes értékeivel. Hadd legyen kötelező olvasmány minden magyar számára, akit érdekel hun-magyar őstörténet regényesen megfogalmazott, misztériumokkal leli világa. – írja a Bátor Tengrikút a Hun Nagyfejedelem (Kr.e. 106 -56) csodálatos élettörténete - summázza Kassai Lajos, lovas íjász a Szent György Lovagrend, Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztjének kitüntetettje, aki a könyv előszavának írója is. Összefoglalva tanítását, szívesen idézzük szép tömör üzenetét: „Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek.”  

            Isten tudatja a gondviselés által, hogy a dilemma rejtély kulcsa a nemzeti küldetés felismerésében van. Vissza kell nyerni a szomszédos népek, nemzetek bizalmát, és a nemzetközi tekintélyt. Visszaszerezni a magyarság korábbi becsületét. Erkölcsi eszközökkel építeni és felvállalni a nemzetnevelői feladatot.

           Az nem jelentett senki számára dilemmát, hogy 2014. augusztus 20-án Magyarország államfője Dr. Áder János átadta a Magyar Szent István Rend kitüntetést és Kertész Imre ülve átvette a legfőbb magyar közjogi méltóságok jelenlétében. Így dilemmamentessé válik az is, hogy Sopronban, az Úr 2014. évben, május havának 3. napján a magyar Szent Korona érdekében végzett állhatatos és kitartó munkáért, valamint a Haza és a Nemzet iránt végzett példamutató szolgálatért a Magyar Királyi Szent István Rend által alapított 250. éves jubileumi emlékérmet átvettem - állva.(Semmi szerénység!)

            Az a helyzet, amelybe az emberiség saját szellemi teljesítményei révén önmagát hozta, egyetlen szóval kétségbeejtőnek mondható – véli Konrad Lorenz.

 Amíg ég a máglya!  Már Nagy Sándorról járja az a monda, hogy valahányszor egy-egy város ostrománál azon a ponton volt, hogy a város rövidesen a kezébe kerül, mindig máglyát szokott gyújtani, jelezvén, hogy míg a tűz ég, a város lakói megadhatják magukat és kegyelemre találnak, de a tűz elhamvadása után meg fog kezdődni a végső roham és akkor mindenkit kegyetlenül lemészárolnak. A kegyelmi idő lejár a dilemmának is!

           Pásztori Tibor Endre