.

"ÉDESANYÁK, AZ ISTEN ALKOTÓKEZEI VAGYTOK..." Kozma Imre.

Kozma atyától vettem az idézetet, amelyet egy sok évvel ezelőtti szentbeszédében mondott Szent-jobbon az anyák napi szentmisén, mint a Tempfli József főapát és megyéspüspök vendége.

Az anyaság lényegét ennél tömörebben, és pontosabban szinte lehetetlen megfogalmazni.

Az élet valódi értelme akkor kezdődik egy asszony életében, amikor a szíve alatt egy új élet kezdődik. Amikor nem teherbe, hanem áldott állapotba kerül. Ez bizony felelősséggel jár, mert a születendő gyermeket fel is kell nevelni, tehát ezután minden megváltozik. És itt van az első nagy kérdés: Mit vállaljon az asszony az anyasággal az életet, vagy az abortusszal a halált. Életet ad-e a gyermekének, vagy a halált. Erre a kérdésre egy asszony azt válaszolta, hogy keresztény asszony nem hord a szíve alatt koporsót! 

A napokban olvastam arról, hogy az örökbeadók milyen gondokkal küzdenek. Egy anya aki a negyedik gyerekét adta örökbe, állandóan figyelemmel követi a gyermekét, és lelkifurdalása van. De legalább követheti, él a gyermek, és boldoggá tett egy olyan házaspárt, akiknek nem lehet biológiai gyermeke.

A nagyanyámtól nagyon kérte  egy nagybirtokos a a negyedik gyermekét az édesapámat. A nagy diftéria járványban az Ilonka, Mariska, és a Dezsőke meghaltak, Édesapám maradt meg...

Van egy régi mondás: egy gyerek az nem gyerek, két gyerek az fél gyerek, három gyerek az egy gyerek. Másként: három a magyar igazság! Mi így gondoltunk, három fiút neveltünk, és sajnálom, hogy nem többet.

Engedjék meg nekem, hogy anyák napján szóljak az anyósokról is. Hiszen ők is édesanyák, ők neveltek férjet valaki lányának, vagy feleséget a valaki fiának. Irritálnak engem a durva anyósviccek, mert valakinek az édesanyja, és őt ez bánthatja. Szeretni kell az anyósokat, mert ők neveltek számunkra feleséget, vagy férjet. 

Az édesanya megbocsájtó szívéről hallottam egy prédikációt nagyon régen még gyermekkoromban:

Egy gazdag legény beleszeretett egy szegény leányba, faképnél hagyta a neki kiszemelt gazdag leányt és feleségül vette a szerelmét. A gazadag leány bosszút forralt, ármánykodással, rágalmakkal szétszedte  boldog családot. Összeházasodtak a korábbi elképzelés szerint. Ám az újdonsült menyecske meddő lett. Elkövetelte a fiút, hogy neki is legyen gyereke. A mostoha szeretett volna megbizonyosodni, hogy a fiú szereti őt. A fiú minden kívánságát  teljesített, végül a mostoha azt kérte, hogy hozza el az édesanyja szívét. A fiú megölte az édesanyját, kitépte a szívét, és szaladt, vitte az édesanyja szívét a mostohához. Ám egy kőben megbotlott, elesett, és az édesanyja szíve megszólalt: Édes fiam megütötted magad?

Boldog anyák napját kívánok sok-sok szeretettel! Az  édesanyáknak, az anyósoknak, és a jószívű nevelőanyáknak is!

Vinczer S. Péter

Fotó: Boris László