.

                         Leó

                         Leghírhedtebb gonosztevő Matuska Szilveszterről, a nagyarányú szerencsétlenség okozójáról regényt írt a vajdasági kiváló költő és prózaíró Bozsik Péter. A szerző, arra a kérdésre, hogy mi késztette tollfogásra, merész elbeszélő írás vállalására, - nem tudott hiteles magyarázatot adni. Különben a világhírű katasztrófa okozóját így minősítette: hencegő, hiú, beképzelt majom...

                        Ugyancsak erkölcsi felháborodást keltő, és az igazságérzetét bántó volt a Biatorbágyi merénylet szerzője a tárgyalás rendjén Matuska, a vádlott, aki azzal védekezett, hogy őt a tett elkövetésére „Leó” / akiről semmi közelebbi adatot nem tudott mondani, sem személyét nem tudta azonosítani / biztatta fel. Leó volt az aki mondotta az elkövetőnek, hogy ezt tegye, amazt tegye és így tovább... Ma a Leó jelentése: valakinek a rossz szelleme. Így van igaza André Gide nek, aki azt mondja, hogy higgy azoknak, akik az igazságot keresik, de légy óvatos azokkal, akik azt állítják, hogy meg is találták.

                        Családi kapcsolatrendszer bizonyítására, vagy összehasonlításra adott példa az a paradigmatikus társadalomtudományi figyelemre méltó minta, miszerint ha nem feltétlenül igaz az álli tás, nem feltétlenül érdemes benne kételkedni. A politikai és társadalmi síkon történő tényszerű vizsgálódás pedig megköveteli az elitkutatás fogalmával fémjelzett, és az igazság elferdítésének rejtélyét magában hordozó „Leó – tünetcsoport” tárgyában mind az ügyintézés demokratizmusát, mind a demokratikus ügyintézést. Szent Ágoston pedig jó ideje feszegeti, hogy „ha többé nem tisztelik az igazságot, vagy akár csak kicsit is csökken a becse, minden dolog kétségessé lesz.” Ez pedig időszerű!  - azóta is.

                        Illyés Gyula igazít el a mindenkori képviseletben, hogy „nacionalista az, aki jogokat sért, patrióta, aki jogokat véd.” Az én olvasatomban pedig az áll, hogy a Trianon elleni tiltakozást már a békeszerződés életbelépte előtt megalkották. Az angol békedelegáció gazdasági főszakértője Keynes John Maynard Cambridgei tanár (1883) 1919. május 7-én (most kilencvenhat éve!) Otthagyta a békekonferenciát, mert szerinte annak munkájából nem lesz örök béke, hanem ellenkezően: Az új háború magját hordozza magában. ( vitéz Nagy Iván  „ 8 Órai Újság” 1933. december 24-i számában.) könyve, télen lesz éppen 96. éve jelent meg: A békegazdasági következményei címmel, amelyben a következőket írja: „ A nagy beteg Európát a végleges gazdasági züllés útjáról  visszatéríteni csak egy mód van: revideálni kell a békeszerződést.” Ugyanitt irt Lord Boyce, Anglia egyik legkiválóbb jogásza, oxfordi egyetemi tanár, volt miniszter és nagykövet 1919 decemberében. Írásában felhívja az angol kormányt, hogy: „ A területi határozatok végleges meghozatala előtt pártatlan bizottságot küldjenek Erdélybe, mert ha igazságtalanul ítélnek, ebből  előbb vagy utóbb bajok lesznek.” Franciaországban 1922-ben jelent meg S,Jean-Desthieux „ La pax en’est pas faite” ( Nincs béke ) című könyve, amely szintén a békeszerződés revízióját követeli. Lord Rothermere ( 1868 ) háború alatt volt légügyi miniszter 1927. tavaszán néhány napot  Magyarországon töltött, hogy  a Trianon által létrehozott európai helyzettel megismerkedjen. Hazatérése után  lapjában, a Daily Mailban 1927. június 21-én hatalmas cikke jelent meg:  Hungary’s place in the Sun! Safety for Central Europa! Magyarország helye a Nap alatt! Közép-Európa megrontása! – címen.   A cikk így kezdődik: „Közép-Európát teleszórták Elzász-Lotharingiákkal...” Mi igazságainkban ne higgyen az ifjúság, ha nem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk. És őket is a keresők útjára kell vezetnünk.

                       Leó sugalmazta a Kárpát-medencei vonatkisiklást?

                      Voltaképpen igen!

                                   Pásztori Tibor Endre