Április 28-án, kedden reggel a Szent Márta-házban tartott szentmise homíliájában a pápa az Apostolok cselekedetei alapján arról beszélt, hogy az egyház a Szentlélek vezetésével bátran rátalál az új útra – tudósít a Vatikáni Rádió.

A tanítványok Antióchiában nemcsak a zsidóknak, hanem a görögöknek, a pogányoknak is hirdették az evangéliumot, és sokan hitre jutottak. Többeket nyugtalanság fogott el a pogányok előtti nyitás miatt, de amikor Barnabás Antióchiába érkezett, boldogan látta, hogy a görögök megtérése az Isten műve.

Ferenc pápa utalt azokra az ószövetségi próféciákra, melyek az Úr eljöveteléről szóltak, aki minden nép megváltására érkezik. Erről tanúskodik Izajás próféta könyvének 60. fejezete, de sokan nem értették ezeket a szavakat. „Nem értették, nem értették Istent, az újdonságok Istenét, aki azt mondja nekünk: »Íme, én újjáalkotok mindent.« A Szentlélek éppen azért jött, hogy megújítson minket, és továbbra is folytatja a megújításnak ezt a munkáját. Ez pedig egy kissé félelmet kelt. Az egyház történetében kezdettől fogva egészen napjainkig láthatjuk ezt a félelmet a Szentlélek újdonságaitól” – mondta a pápa.

Igaz – figyelmeztetett a pápa –, valójában kétféle újdonság van. Vannak olyanok, melyek az Isten újdonságai, mások nem. Hogyan tudom őket egymástól megkülönböztetni? – tette fel a kérdést. – Barnabásról és Péterről azt tartották, hogy a Szentlélek emberei. Mindkettőben a Lélek lakott, aki megláttatja az igazságot. Mi magunktól erre képtelenek vagyunk. Értelmünkkel nem tudjuk meglátni. Tanulmányozhatjuk az üdvösség történetét és a teológiát, ám a Szentlélek nélkül nem értjük meg. Mert éppen a Lélek az, aki – Jézus szavával élve – segít, hogy megértsük az igazságot, felismerjük Jézus hangját: „Juhaim hallgatnak a hangomra, én ismerem őket, és ők követnek engem.”

„Az egyház előrehaladása a Szentlélek műve, aki segít, hogy meghalljuk az Úr hangját – szögezte le a pápa. – De hogyan lehetek biztos abban, hogy az a hang, amit hallok, valóban Jézus hangja, ahogy a Lélek által felismerem? – tette fel a kérdést. Úgy, hogy imádkozom. Mert imádság nélkül nincs hely a Szentlélek számára. Kérjük az Úrtól ezt az adományt, hogy minden időben meg tudjuk különböztetni, mit is kell csinálnunk. Mert amit tennünk kell, az nem mindig ugyanaz. Az üzenet ugyanaz, az egyház azonban halad előre, ezekkel a meglepetésekkel, a Szentlélek újdonságaival. Különbséget kell tudni tenni, a megkülönböztetéshez pedig imádság szükséges.

Kérjük hát ezt a kegyelmet. Barnabás a Lélekkel volt eltelve, és rögtön megértette. Péter látta, és szólt: »De ki vagyok én, hogy megtagadjam a keresztséget tőlük?« Ő az, a Lélek, aki nem engedi, hogy hibázzunk. Ellenvetést lehet tenni: »De hát miért keveredjünk bele ebbe a sok problémába? Tegyük továbbra is úgy a dolgokat, ahogyan eddig, akkor biztonságban leszünk!« De úgy folytatni a dolgokat, ahogy eddig is tettük – figyelmeztetett a pápa –, az a halálhoz vezető alternatíva. Éppen ezért kockáztatni kell, imádsággal és alázattal, elfogadni, amit a Szentlélek kér tőlünk. Azt kéri, hogy változtassunk: ez az utunk.”

„Az Úr azt ígérte nekünk – mondta végül a pápa –, hogy ha esszük az ő testét és iszunk az ő véréből, akkor életünk lesz. Most folytassuk a misét ezekkel a szavakkal: Uram, te itt vagy velünk az Eucharisztiában. Te, aki bennünk leszel, add nekünk a Szentlélek kegyelmét. Add nekünk a kegyelmedet, hogy ne féljünk, amikor a Lélek bizonyossággal mondja nekünk, hogy tegyünk egy lépést előre. Kérjük ezt a bátorságot, apostoli bátorságot, hogy vigyük előre az életet, és ne csináljunk a keresztény életünkből emlékmúzeumot!” – zárta kedd reggeli homíliáját Ferenc pápa.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

Magyar Kurír