.

 

 SZERZETESEK SZEREPE A MENTÉSBEN

 

Klessheimben szóba sem kerülhetett az I. Hadsereg hazavitte, amiért főleg vállalta Horthy a látogatást. Hitler le karta tartóztatni, és csak Szombathelyi rábeszélésre állt el ettől. Hitler közölte, hogy a csapati már Magyarországon haladnak a kijelölt célpontjaikra. Veessenmayert nevezte ki teljhatalmú megbízottjának, valójában Horthy felettesévé. Horthy motorvonata hazug légiriadóktól hátráltatva alagutakban vesztegelve átlag 2O km sebességgel döcögve érkezett Budapestre. Ekkor már a németek elfoglaltak minden fontos pontot, és Veesenmayer hatalma alá vonta a köztisztviselőket, rendőrséget, a csendőrséget, és az országban lévő kevés számú honvédséget. A gyanús személyeket megkezdték letartóztatni, minden háború, és németellenes szó hazaárulásnak minősült. Hitler követelésének engedve, Horthy menesztette a Kállay kormányt és a sváb Sztójayt kellet a kormányzónak megbíznia kormányalakítással.

 

Mivel a püspökeink beadványaikkal, leveleikkel, sürgönyeikkel nem voltak képesek megakadályozni az embertelen deportálásokat, mentették a menthetőt. Az üldözöttek a kolostoroknál, zárdáknál kerestek menedéket, és találtak. Tudni kell, hogy zsidó bujtatásért, vagy értéktárgy rejtegetésért a tetteseket deportálták, de van rá példa hogy ki is végezték. Boldog Salkaházi Sára szociális nővért, és Berkovits Vilma hitoktatónőt is ezért végezték ki a nyilasok a bújtatottakkal együtt. Csak azt nem értem, hogy miért nem mindkettőjüket avatták boldoggá?

 

Ennek ellenére számos példáról olvashatunk az 521. oldalon:

 

"Ezekben a hónapokban Budapest nem-zsidó lakossága a felebaráti szeretet csodálatos példáit mutatta.  Ezrével bujtattak el üldözött zsidókat magánosok, intézmények és különösen az egyházak. A lazarista atyák lelkigyakorlatok ürügye alatt 3O férfit rejtegettek, akik mind megmenekültek. Az Irgalmas Nővérek anyaházában 15O gyermek és 5O felnőtt talált menedéket. A Sophianum 8O nőt, 4O gyermeket, és 1O férfit rejtegetett. A Bencés oblaták 1O politikai menekültet, és 82 faji üldözöttet mentettek meg. A sas hegyi Sion zárdában 11O-en rejtőztek. A ferences missziós nővérek 12O gyermeket, és 3O felnőttet fogadtak be. A szent Erzsébet apácarend korháza betegség címén 1OO zsidót rejtetett el. A Jézus Szíve Népleányok társasága mintegy 2, OOO zsidót juttatott hamis papírokhoz és lakáshoz. A Kollegium Marianumban 1OO zsidó származású lány kapott elhelyezést és ellátást. A Szent Anna  Kollégium 15O üldözöttet, jobbára vidékről menekülteket rejtegetett. A Kollegim Theresanumban 3O üldözött talált menedéket. A Marista tanitórend Champagnat intézete 1OO növendéket tartott bentlakóként, azonkívül a gyermekek szülei közül 5O felnőtt is náluk talált menedéket. Az Isteni Megváltó Leányai svábhegyi anyaházában 15O gyermek keresett menedéket. Az Angol Kisasszonyok 1OO gyermeknek és 4O felnőttnek nyújtottak két rendházban menedéket. A Központi Papnövelde gyermekeket rejtegetett, de a szemináriumban 15-2O bujdosó is menedéket talált. Az Óbudai Irgalomház 25 felnőttet és 15 gyermeket rejtegetett. A Jó Pásztor zárda 112 leányt bujtatott el. A jezsuita atyák rendházában15O gyermek rejtőzött. A rendház főnöke P. Raile Jakab volt a budapesti mentési akció lelke. Alakját valóságos legendák lengték körül. Később Rákosi Mátyás üldözése elől kénytelen volt Amerikába menekülni, ahol 1949-ben autó szerencsételenség áldozata lett" (Vajjon véletlenül vagy megrendezetten? Péter)

 

"A jezsuiták mentési akciója később annyira ismertté vélt, hogy a nyilasok nap-nap után razziáztak  házukban, géppisztollyal hajszolva maguk előtt az atyákat.

 

A Ranolder Intézet fiktív hadiüzemet létesített, ahol 1OO zsidólányt alkalmazott. Az Isteni Szeretet Leányai 11O menekültet bujtattak. A Szociális Testvérek Női otthona 25 üldözöttet rejtegetett. A Szent Teréz Intézet nagyarányúan foglalkozott hamis iratok szétosztásával s a felszerelt magánosoknál rejtekhelyhez is juttatta. Az intézetben is 3O-an találtak menedéket. A Katolikus Ifjaknál 26-an bujdostak, de itt is több száz üldözött kapott menlevelet és iratokat. A Szatmári Irgalmas Nővérek Otthonában 2O zsidót rejtegettek. A Szent Szív zárdában 2OO nő és gyermek élte át az ostromot. A Charitas-központ kicsiny helyiségében 11 üldözöttet rejtettek el. A Jozefinum 6O gyermeket és 2 felnőttet bujtatott el sikerrel a nyilas fővezérség szomszédságában. Az Unio Eucharistica nővérek kis kórházában 2O üldözött kapott menedéket. A szalézi atyák 12 felnőttnek és 4O gyermeknek adott oltalmat. A Szent Benedek-rend légoltalmi pincéiben 8O üldözött rejtőzött. A Ciszterciták rendháza 15 üldözöttet rejtett el sikerrel. A karmelita nővéreknél 33O gyermek húzódott meg.

 

Mindez tehát nem szórványos jelenség vagy egyéni akció volt, hanem Krisztus Egyházának megnyilatkozása, ahogyan él és kőszálként emelkedik ki az ingatag  és bűnökbe került világ boltásai fölé. A mentési munka állandó életveszéllyel járt.  Amikor a nyilas karhatalom a Szociális testvérek Női Otthonában razziát tartott, 6 ott tartózkodó személy iratait nem találta rendben. Elhurcolták őket, de velők együtt Salkaházi Sarolta nővért és Berkovits Vilma hitoktatónőt is. Valamennyiüket kivégezték még azon a napon. "

 

"A protestán intézmények közül a Skót Misszió végzett igen szép zsidómentő munkát. A Budapesten akkreditált semleges diplomáciai képviseletek is kivették a részüket a mentés munkájából, élükön Msgr. Angelo Rotta nuncius vezetésével a Vatikán követsége. Mellette Raoul Wallenberg, a svéd követség titkára végzett nagy munkát. Az ostrom végén eltűnt."

 

"Kitűntek a svájci, portugál, spanyol, és el-salvadori követek is."

 

Itt megjegyezném, hogy Angelo Rotta fő segítője, és megbízottja a magyar kispap Baránsky Tibor volt. A Vatikán védelmében előbb 9,OO ezer, majd a német parancsra leredukálva 3,OOO személy élt a védelme alatt. Az elbocsájtott 6,OOO személynél meghagyta a menleveleket, és megszervezte a bujdosók élelmiszer, és gyógyszer ellátását. Életmentő munkájáért a Yad Vashim kitüntette, valamint magyar állami kitüntetésben is részesült. A MAZSIHISZ a felterjesztésemre még csak nem is válaszol.

 

"A deportáltakat kirabolták. Megalázó személyi motozásnak vetették őket alá, különösen a nőket és elszedték értéktárgyaikat. Ezért a zsidók már jóval a gettóba szállításuk előtt értékes ingóságaikat iparkodtak megőrzésre átadni a velük barátságos keresztény családoknak. Akiről a zsidó vagyon rejtegetése kiderült, azt internálták.  A zsidókat megkínozták, hogy értékeik felfedését kicsikarják belőlük. Az elrabolt vagyon többfelé folyt szét. Nagy részét a németek vitték el; sok minden tűnt el a motozó és deportálást végző közegek kezén. A maradékot összegyűjtve a Sztójay- kormány idején a pénzügyminisztérium őrizetére bízták. A Szálasi rezsim idején Toldy csendőrezredes vette át. 41 láda aranytárgy volt 18.5 métermázsa súlyban, 35 láda férfi és női karóra 2 métermázsa súlyban, 18 láda drágaköves ékszer 7 métermázsa súlyban, 9 láda briliáns, 114 kilógramm súlyban, 9 láda igazgyöngy 16O kilógramm súlyban, 2 nagy vaskazetta válogatott briliáns és gyöngy, 3 métermázsa vegyes aranypénz ás aranyrúd."  (522. oldal)

 

"Ezeket az u.n. "aranyvonatra" rakták fel, melyet előbb Bakonyban őriztek, majd Sopron mellett Brennbergen. Innen Toldy 1945. március 3O.-án Ausztriába ment vele. Három vagont magával vitt Insbruckba, a többit az előrenyomuló amerikai csapatok fogták el.

 

"A honvédelmi törvény értelmében a zsidónak tekintendő egyének nem katonai, hanem honvédelmi szolgálatot teljesítettek. A zsidó férfiakat munkásszázadokba hívták be, melyeknek egy részét kivitték az orosz frontra. Egyes parancsnokok, és az úgynevezett keretlegénység kegyetlen, főként megalázó bánásmódban részesítették a kényükre-kedvükre kiszolgáltatott zsidókat. Mégis - mivel ezeket csak ritkán vitték megsemmisítő táborokba, - a zsidóságnak aránylag nagy része éppen a munkaszolgálatosok közül maradt meg. Sokan közülük Szovjet-fogságba kerültek, ás ott az arra jelentkezőket terrorista kiképzésben részesítették. Ezek lettek 1945 után Magyarországon a bolsevista terror legkegyetlenebb végrehajtói."

 

Önkéntelenül is arra kell gondolnom, hogy a szerzetesrendek mentései kapcsán az is kiderül, hogy a feloszlatásukkal milyen tömérdek ingatlan került a kommunisták birtokába. A szerzetesek, és apácák az utcára kerülve munkát sem kaptak, jobb esetben fizikai munkát találtak, de ehhez is egy jobb érzésű állami munkaadó kellett, aki nem kis rizikó mellett elhallgatta az illető múltját.

 

Kérdezhetnénk, hogy e sok megmentett – (3O rendházban-intézményben 284O személy. Péter)- közül akadt-e, aki felemelte a szavát, a megmentője védelmében, amikor a háború után kommunista zsidó uralom lett. A zsidó szervezetek, a rabiátus nem érezték szükségességét annak, hogy védelmükbe helyezzék megmentőiket, a szerzetesrendeket? Hiszen az újdonsült hatalom Rákosi belügyminiszterrel az élen kevés kivétellel mind zsidó volt... Kíváncsi vagyok, hogy kormánybuktató ellenzékiek felmenőit melyik szerzetesrend bujtatta, hogyan élték túl a német megszállást, a vészkorszakot?

 

A nemrég elhunyt nyugalmazott főrabbi a parlamenti felszólalásában kijelentette, hogy minden erejével azon fog dolgozni, hogy népével ártson a magyarságnak. Csoda, ha vannak emberek, akik azt mondják, hogy kárvolt menteni, íme ez a köszönet.

 

Mindent összevetve, a keresztények megtették emberi kötelességüket, az üldözöttek pedig bosszúhadjáratba kezdtek a hatalom birtokában.

 

Végül idézek a 9. oldalról:

 

"A 19. század végétől kezdve egy új felforgató tényező jelent meg: a nemzetellenes radikalizmus. Ez kigúnyolt mindent, ami nemzet volt és magyar." "A külföldön Magyarország ellen ekkor megindult rágalomhadjárat részére lelkesen szállította az anyagot, és vezetői minden megnyilatkozásukban elárulták, hogy gyűlölik azt az országot, amelyben élnek és - szemben a népesség túlnyomó többségével - kitűnően boldogulnak."

 

Ugye kísértetiesen illik ez a mai állapotokra is!

 

Hogy mennyire igaz a fenti idézet megállapítása, idézek egy levelet, mely 1953. március 7.-én a New Yorkban megjelenő Ember hetilapban jelent meg. " A cikkben Réti Lilla, egy Magyarországról emigrált zsidó hölgy írja le a gyöngyösi Grüssner család történetét. A trianoni kor harmadik tizedében elfoglalt helyzetüket ekként festi le, irását a családnak egy Kanadába menekült tagjához Idézve:

 

"A ti családotok volt a leggazdagabb Gyöngyösön. Nemcsak Gyöngyösön, egész Heves megyében. Kezetekben volt fél Heves megye, a ti szőlőtők érett Markazon, Szücsiben, Abasáron, Detken. a ti borotok forrott Visontán, Domoszlón; a keleti Mátra minden erdőkerülője a ti alkalmazottatok volt, minden fája nektek volt megjelölve. És még tiétek volt néhány részvénytársaság, mint a Westphalen Ausperg Szőlőuradalom és tiétek volt néhány bank, mint a Gyöngyösi Bank és tiétek volt nem utolsó sorban, Kecskemét határában Helvécia, az 5OO holdas homokon termett szőlő mintagazdaság; ez mind a tiétek volt."

 

Ez csak egyetlen példa mely tükrözi a sokak által gyűlölt Horthy rendszert, azt az embert, aki lehetővé tette, megengedte, hogy ekkora vagyonra tegyenek szert egyes zsidó családok.

 

Ez az ember manapság a hangadó zsidóságtól csak megvetést, és gyűlöletet kap. Tudjuk, hogy nem volt hibátlan a kormányzása, de amíg nem nehezedett rá a német kényszer, megvédte még a Magyarországra menekült sok ezer zsidóságot is. Az adott helyzetben messze emberségesebb volt, mint a szomszédjaink önkéntes zsidóirtói élükön Antoneskuval, akinek ma köztéri szobra áll Romániában.

 

Azt kérték tőlünk, hogy nézzünk szembe magunkkal, rendben van, mi megtettük,  - a Köztársasági Elnök Úr megkövette a zsidóságot, de mikor követik meg a zsidók a magyarságot?- de akkor a zsidók is nézzenek szembe a maguk mulasztásaival. Amíg őszintén, és nyíltan nem beszélhetünk a múltról, és nem tárják fel a történészeink az igazságot, addig a gyűlölet, de legalább a tartózkodás parazsa ott lappang a hamu alatt. Más az építőjellegű kritika, és más a gyűlölet hajtotta kormányellenesség.

 

Vinczer S. Péter

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.