KÁRPÓTLÁS

Csak kapkodom a fejem a bedőlt brókerek, és csalók milliárdos sikkasztásain.

Emlékszek, amikor Tocsik Márta valami 8OO ezer forintot kaszált be, milyen hatalmas összegként látta a közvélemény, aztán, Kulcsár, és ki tudja már megjegyezni hány sikkasztó futott az emberek vagy az állam pénzével.

Ma már a milliókat sikkasztók, közönséges pipa tolvajoknak tűnnek, vagy egyszerű tyúktolvajoknak. Bocsánat, ha nem jól látom, vagy rossz nevekre emlékszem.

Két kérdés vetődik fel bennem: az egyik, honnan van ennyi milliárd forint a befektetőknél, amikor állandóan arról harsog az ellenzék, hogy négy millió ember él Magyarországon mélyszegénységben.

A másik, hogy ha a sikkasztást évtizedekig elhúzódó perekkel lehet kijátszani, nem csoda, hogy ide jut a társadalom.

Végül is, ha igaz, hogy az anyag nem veszik el, talán a pénzre is vonatkozhat. Hova tüntetik el a határt nem ismerő harácsolók. Hol vannak a híres adóellenőrök, akik a kis fuvarost leállítják az úton, és ha van adóhátraléka, elkobozzák az árút!  Úgy tűnik, a gazdaság fehérítésében a kisember küzdésére letudnak csapni, de a milliárdos, csalók sikkasztók futnak, és kifizetődik még akkor is ha végül házi őrizetbe kerülnek, vagy egyszerűen bujkálnak a törvény szövevényeiben.

Csoda, ha a választók kiábrándulnak a kormányból, és otthon maradnak a választások alkalmával?  Eb vagy kutya gondolják. A kormány meg siet kárpótolni az adófizetők pénzéből.

Régi kínai mondás: ne tartsd az összes tojásodat egy kosárban. Ez vonatkozik az állam által garantált bankokra is.

 A befektetés már egészen más eset. A bróker meg szokta mondani, hogy esetleg elveszhet a befektetés. Tehát, aki befektet, az vessen magára, éppen úgy, mint a ló versenyző. Én nem kárpótolnám az adófizetők pénzéből a vesztes befektetőket. Ez is további csalódást okozhat a kormánypárti szavazók körében.

 Ha valakinek van pénze befektetni, az jól gondolja meg, mire adja a pénzét.  

Ha magas a hozam nagy a rizikó. Az állami kötvények a leg megbízhatóbbak.

Tapolcán is vesztett a Fidesz. Miért? Ha jól hallottam, a jelölt szakszervezetis volt a vörös iszap katasztrófát előidéző cégnél. Ha igaz, én sem szavaztam volna rá már csak ezért sem.

A másik probléma a rendelkezések rossz csomagolása. Kezdődött a dohányboltokkal, ami magában véve butaság egy üzletet láthatatlanná tenni. Én félnék benne a rablóktól. Kanadában minden benzinkúton árulnak cigarettát, de minden felirat tilos, és a polcok zártak.

Az internet adó néven elhíresült botrányt meg lehetett volna előzni, ha azt előre megindokolják, és kimutatják, hogy a külföldi cégek mennyi pénzt talicskáznak ki az országból.  tehát a hasznot kell megadóztatni, és jobb szolgáltatásra kötelezni a közvetítőket.

Az útadó is érzékenyen érinti az utak használóit. A helyi használókat nem lenne szabad külön díjakkal sújtani. Az éves matricában megfizeti az útadót. Az elkerülő utakra meg az áthaladó forgalmat kellene kötelezni, és a nagy teherautókat kitiltani a városból csak a célhoz haladást kivéve.  Ebben a kérdésben is kommunikációs hiba volt, mert mindenki panaszkodik a rossz utakra, de senki sem akar a jó útért fizetni.

Nálunk van fizető autóút, és ha rátérek, elektronikusan regisztrál a rendszer, és kiküldik a számlát. Aki nem fizeti ki a számláját, az évi regisztráción felakad. 

A vasárnapi zárva tartás sem volt kellőképpen előadva. A plázák, amelyek a behozatali silány élelmiszereket árulják, jobb, ha be vannak zárva, és ezzel helyzetbe hozzák az őstermelőket, a piacokat, a magyar kisüzleteket. Már az engedélynél kellett volna, hogy kötelező legyen a magyar beszállítók elsősége, és az áruik fő helyen tartása.

Remélem a vásárcsarnokok a piacok vasárnap is nyitva vannak. De próbáljon valaki Milánóban, vagy más olasz városban reggel 8, vagy 9 órakor tejet vagy szalámit venni esetleg zsemlyét... ezek az üzletek ekkorra bezárnak, a terekről a piacok kiürülnek, és a turista számára marad a resztaurámban való étkezés, ami nem olcsó. Reggel hatkor viszont olcsón be lehet vásárolni az élelmet.

Akárhogy is nézzük, a kormánynak mérlegelnie kell, hogy bizonyos intézkedésével hány szavazatot veszít, vagy nyer,  és a nem népszerű intézkedést jól kell csomagolni, mert állítólag a szemetet is el lehet adni szép csomagolásban.

A tapasztalatot le kell vonni, nem elég jól kormányozni, a választók hajlamosak az ígéretekre felülni, és nem a megvalósítókra szavazni.

Az ellenzék meg szajkózza a hazugságokat, büntetlenül. A külföldi ellenségeink is kénytelenek elismerni a kormány sikeres gazdálkodását, a szavazóink meg otthon maradnak, és veszítenek.  Így nem lehet megtartani a kormányzást a következő választáson.

Végső pillanat, hogy felébredjenek a kormánypártok, és jobb tanácsadókat alkalmazzanak.

Vinczer S, Péter