.

              Zászló alatt

              La grande nation! I. Napoleon ( Bonaparte 1768-1821 ) 1797-ben kiáltványt intézett az olaszokhoz, amelyben a franciákat igy nevezte: a nagy nemzet! Nem kicsi!

              Lényeges szerepe többé nem ignorálható kiegészitő, hanem felségjelzés és  üzenet, jelvény és eszme, egy nemzet szemefénye: a zászló. A nemzet meghatározott színű textilanyagból készült és ábrával diszitett, rúdra rögzitett vagy árbócon kereszt- rudas nyélhez erősitett zászlóját: nemzeti zászlónak nevezzük. A magyar nemzeti színeket: piros /vörös/ szín az erőt, fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt mutatókat nemzeti színű zászlónak A megkülönböztető jelvényünket korszerű jelzéssel küldjük a világba: fény- és rádió-jelzéssal, elektrónikus azonosítással. A meggyöződésünknek tartozunk azzal, hogy higgadtan védjük – Füst Milán.

              Úgy őrzi a zászlót, mint a szemefényét  (Móz.V.32,l0) az igazság látszatával megtévesztő, ügyes ámítással, csalással, a figyelmet a lényegről, a valóságról elterelő megnyilvánulásssal szemben az önkéntesekből létrehozott 47..zászlóalj ( 2-4 gyalogos műszaki századból álló katonai alakulat). Ez a zászlóalj több mint tizenöt ütközetben vett részt, híven bizonyítva a hűséges vitézséget. Nagykanizsának a horvátoktól való visszafoglalása után végigharcolták a Dunántúl nyugati és északi részét, a Tiszántúlt, a Duna-Tisza közét, a Vág mentét, és Felső-Magyarországot. Kitüntették magukat a tavaszi hadjáratokban Nagysallónál, de legdicsőbb tettük: a  részvétel volt  Budavár visszavételében. Elsőként jutottak a vár fokára, és tűzték ki oda a nemzeti lobogót. Ennek láttán, nekik szólt Görgey tábornok elismerő felkiáltása: Ott lobog a trikolor! Éljen a honvéd!

              Ugyancsak így tett egy köveskáli asztalosmester, Kanczdán Lajos az 56. honvédzászlóalj tagjaként tizenhárom csatában harcolt Kanizsától Kápolnáig, mind Isaszegtől Komáromig, „sem tettben, sem lélekben nem hagyva cserben” a zászlót – jegyzi a jó ítélőképességű korabeli krónikás.

              Csodálatosak a magyar zászlóval kapcsolatos bejegyzések a Pallas Nagy Lexikonban. A bécsi Képes Krónikában több helyen a magyar sereg vörös  zászló alatt harcol, melyen sólyomféle fekete karvaly ( turul ) madár képe volt látható. De ugyancsak  a Képes Krónikában egy helyen vörös-fehér csíkos zászló fordul elő. Nagy Lajos fegyverzetén szintén a vörös-fehér szín fordul elő. II. Endrének egy 1222. (Aranybulla esztendeje) kelt okmányán a pecsét vörös-fehér-zöld selyemzsinóron függ. Ilyen színű zsinort még számos más hivatalos személyek által kiadott okmányon találunk, mind a vegyes, mind a Habsburg-házból származó királyok alatt.  Magyarország színei gyanánt; tehát a vörös-fehér-zőld szerepelt. Az 1848. XXI. T.-c. 1. pragrafusa pedig elrendelné, hogy „a nemzeti szín ősi jogaiba visszaállittatik, s a háromszínű rózsa  polgári jelképűl fölvétetik s minden középület s közintézetnél nyilvános ünnepek alkalmával s a magyar hajókon a magyar nemzeti lobogó és országos címer használtatik.”

               Ime, mi történik Kubában a forradalom idején?  Hogy a forradalomban való részvétellel vádoltak egy angol honpolgárt is. Hiábavaló volt minden diplomáciai közbenjárás, halálra itélték. Elkövetkezett a kivégzés napja. Felolvasták az ítéletet... Még  néhány pillanat s végre is hajtják az ítéletet. A vezénylő tiszt meg akarta adni a jelt a kivégzésre, amikor az elítélthez ugrott az angol konzul és ráterítette az angol lobogót, majd ugyanazt tette  az amerikai konzul is és így kiáltott: „Most lőhettek, de golyótok az angol és amerikai lobogót  fogja eltalálni.”              

             Így a zászló  védelme alatt vezették el az elitéltet.

                                                                                                 Pásztori Tibor Endre