A Szerzőt a Mária Rádió önkéntes riporteri képzésén részt vevők  csoportjában ismertem meg. Mindketten hallgatók  vagyunk.

Megtisztelt azzal, hogy tanulmányát megmutatta. Engedélyt adott oldalunkon a munka közzétételére.

Fogadjuk őt szeretettel.

Bodor Miklós L.

Annus Mirabilis

Csodálatos év

 

Dr. Horváth Bokor Rózsa

 

1. Tartalom

 

2.    1905 Einstein csodálatos éve.

3.    1666 Newton csodálatos éve.

 

 

2.1905 Einstein csodálatos éve

 

1905 és 2015 között 110 év telt el. Albert Einstein 5 munkát publikált 1905-ben, amelyek forradalmian megváltoztatták világképünket. Sok-sok játékfilmben hallottunk a téridőről. Ez a fogalom feje tetejére állította a térről és időről alkotott világképünket, és egybe kovácsolta őket össze. Ezt a jelenséget relativitáselmélet néven nevezték el. A másik forradalom pedig megváltoztatta az anyag és a sugárzás kapcsolatáról alkotott világképünket. így a részecskék hullámként viselkednek, illetve a hullámok részecskeként. Ezt a fogalmat "kvantumelméletnek" nevezték el.

 

Tudni kell, hogy világképünk addig csak 3 ilyen mélységű forradalmon esett át. Az első az ókori Görögországban zajlott le, az euklideszi geometria fogalmainak bevezetése, valamint a merev testek és a statisztikus szerkezetek vizsgálatának megalapozása révén. Nagyon fontossá vált a matematikai indoklás szerepe a természettudományban. A második sokkal-sokkal később játszódott le, ahol Galilei és Newton megtanította, hogyan érthetjük meg a makroszkopikus testek mozgását illetve a köztük ható erőket. A harmadik forradalom a XIX. században játszódott le, Faraday és Maxwell felismerte, hogy a részecskéket nem elegendő önállóan tárgyalni, szükséges a teret kitöltő folytonos mezőket is figyelembe vennünk. Ezt elektromágneses mezőnek nevezzük.

 

Einstein 1905-ben öt cikket tett közzé, sorrendben az első a molekulák méreteiről, a második a Brown-mozgás elemzése, a harmadik és a negyedik elindította a "relativitáselméleti forradalmat" (a harmadik eltörölte az abszolút idő fogalmát, a negyedik pedig Einstein híres egyenletét mutatja be: E=m*c^2). Az ötödiket sorrendben Einstein is forradalminak nevezte. Ez visszavezetett a Newton-féle elmélethez, hogy a fény részecskékből áll, pedig akkor már elterjedt a fogalom, hogy a fény tisztán elektromágneses hullámokból áll

 

Tudnunk kell, hogy bármilyen alapvetőek és forradalmiak voltak is, a forradalmat nem igazán ezek a cikkek indították el, másrészt az általuk kijelölt új területek is sokkal később nyerték el végleges formájukat.

 

A térről és időről írt cikkek csupán a speciális relativitáselméletet érintették, az általános relativitáselmélet teljes megalkotása, melyben a gravitációt a görbült téridő geometriájával írják le, még 10 évet váratott magára.

 

A kvantumelmélet kidolgozásához nem csak Einstein járult hozzá, hanem Bohr, Heisenberg, Schöringer, Dirac és Feynman nevét is ki kell emelnünk.

 

 

3.1666 Newton csodálatos éve

 

A kifejezést Csodálatos év először nem Newtonra vonatkozóan használták, hanem a kor neves költője, John Dryden Annus Mirabilis: The Year of Wonders, 1666 című terjedelmes versében ünnepelte az angol flotta Hollandia fölött aratott győzelmét és London megmenekülését a Nagy tűzvész elől.

 

Az angliai pestisjárvány nem sokkal az után érte el Cambridge-et, hogy Newton befejezte tanulmányait. Az egyetemet 1665-től csaknem két évre bezárták. Newton szülőfalujában folytatta munkáját. Felfedezte a binomiális tételt, a differenciálszámítást (amelyet fluxiószámításnak nevezett) és fordított műveletét, az integrálszámítást. Egy korábbi gondolatsorát „Of Colours” (A színekről) címmel dolgozattá érlelte. A tanulmány már tartalmazza azoknak az észrevételeknek a többségét, amelyeket később az Optikában dolgozott ki. Ebben az időben a körmozgás elemeit is vizsgálta. Elemzését kiterjesztette a bolygókra: megállapította, hogy a bolygókra ható sugárirányú erő a Naptól számított távolság négyzetével csökken.

 

A két óriás között párhuzamosság is vonható: mindketten a húszas évek közepén jártak, azt megelőzően egyikük sem volt túlságosan sikeres, majd mindketten rövid időn belül új utakat törtek. De volt ellentét is. Einstein 1900-ban befejezte a Svájci Műszaki Főiskolát, és az egyetemi körök elutasították a jelentkezését, 1905-ben Einstein házas ember és gyakorló apa, akinek egyetlen lehetősége volt, hogy elvállaljon egy teljes munkaidejű, felelősség teljes állást a Svájci Szabadalmi Hivatalban. Newton sosem házasodott meg, és 1666-ban posztgraduális hallgató volt.

 

Kettejük tudományos helyzete is különböző. Newton 1666 előtt szinte semmit sem publikált, addig Einsteinnek 1905-ig, ha nem is forradalmian új cikkei, de cikkei tekintélyes újságban jelentek meg. Ez az újság az Annelen der Physic. Newton nem akarta publikálni eredményeit, 1669-ben szinte a kézéből kellett kicibálni az eredményeit, addig Einstein vágyott az elismerésre, amely 1905-től meg is kezdődött, és 1909-ben Einsteint meghívták a Zürichi Egyetemre az elméleti fizika professzorának. Ezt az állást szinte neki hozták létre.

 

A kettejük közötti matematikai tehetség is különböző. Newton jó matematikai alapismeretekre tett szert, és a mechanikával és a gravitációval kapcsolatos elméletének megteremtette a matematikai alapokat, addig Einstein diákként és tudósként is ugyan jó volt matematikából, igazán kreatív sosem volt ebben a tárgyban. Az 1905-ös cikkekhez nem kellett több matematika Einstennek mint, amit az iskolában tanult.  Az általános relativitáselmélet kidolgozásához új matematikai módszerekre volt szüksége, használta a tenzorszámítást, amiből hiányzott a párhuzamos eltolás és affin összefüggés fogalma. Ezek megkönnyítették volna Einstein munkáját, de ő ezt nem tudta kibővíteni. Ez csak az általános relativitáselmélet befejezése után sikerült Levi-Civitának és Hermann Weylnek.

 

De ezek nem olyan hiányosságok, amelyek nem tették volna a közember számára lehetővé, hogy elfogadja Einstein elméleteit, így 1999-ben a Time folyóirat az „évszázad emberének” nevezte őt megérdemelten.

 

Bélyegkép: Admin fotó

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.