|
Honlapunk: nemzeti-, keresztény szellemiséget képviselő baráti közösség irodalmi- és közéleti portálja. Szerkesztősége nincs
Uram, irgalmas szemmel nézz le Nemzetünkre, az eltávozottakra és az itt maradottakra, a hűséges kitartókra, emlékezőkre és nemzeti érzést hírből sem ismerőkre, a manipulálhatókra . Végtelen irgalmadra kérünk, könyörülj Édesanyád országán, hiszen a Te irgalmadnak nincsen határa!
Barát Erika:
Ima az úr Jézushoz....
Ha bánatod van, keresd Jézusodat,
borulj le előtte, sírd el bánatodat.
Ő majd bekötözi vérző sebeidet,
meggyógyítja bánatos szívedet.
Ha nagyon egyedül vagy, már senkid nincsen,
ne félj, mindig veled van az Úr Isten.
Ha nehéz a kereszted nem bírod viselni,
veled van az Úr Jézus, vállaira veszi.
Szegény a házad, mindenki elhagyott,
nézz rá a keresztre, megsegít Jézusod!
Rosszak az emberek, nagyon megbántottak,
gondolj Jézusra, Rá halált kiáltottak!
De mégse keseregj, töröld le könnyedet,
hajtsd Jézus vállára bánatos fejedet!
Ott nyugalmat találsz, békét szeretetet,
amit tőled soha, senki el nem vehet!
Bármit hozzon a sors, azt kell imádkoznod,
legyen meg Szent Atyám a Te akaratod!
Így végezd el imád, egész életedben,
elvezet Jézusod, Atyádhoz a mennybe.
Ámen!
*
A feltöltött tartalommal nem minden esetben értünk egyet, de a szólásszabadság jogát mindenkor tiszteletben tartjuk!
>Jogi nyilatkozat * > szerzői jogok*
* Elérhetőségünk: ktbk.adm.1(kukac)gmail.com
Minden jog fenntartva.
* Honlapunk egyes diszítőelemei: Boris Vanessza Galériájából és Caesar-tól
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
.
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
ember
Drága Gizusom! Ezek nem könnyű napok... Eddig csak a felmenőimet gyászoltam, akik közül már néhányan Isten szeretetét élvezik, de most olyan halottam is van, akivel a lelkem egy részét is eltemettem... Égnek a gyertyák, én pedig szinte folyamatosan sírdogálok miközben próbálom ellátni napi teendőimet. Nem könnyű, de Isten talán megsegít... Azt már tudom, hogy a következő években - ha még élhetek - ilyenkor feltétlenül a fiam emlékhelye körül kell lennem. Tudom, hogy "csak" a teste nyugszik ott, és halhatatlan lelke körülöttünk jár, de valahogy mégis szükségem van a közelségére. Önző vagyok? Igen. Egyetlen gyermekemet szólította magához az Úr, akinek döntését képtelen vagyok elfogadni, pedig muszáj... Egyúttal feladatot is kaptam, az unokákkal kell foglalkoznom, hogy az ő életük egyszerűbb és boldogabb legyen. Ami segítséget én adhatok nekik, azt megteszem. A legkisebb éppen olyan, mint az én kisfiam volt...