2014.07.22. 09:29, Turul
Éppen a szovjet emlékművel szemben áll 2011 óta Ronald Reagen volt amerikai elnök szobra, amelynek avatásán ott volt a magyar kormányfő is (és természetesen még sokan mások, szinte mindenki, aki számít a politikai életben).
2013. novemberében a Hazatérés Templomában református 
istentisztelettel egybekötve avatták fel Horthy Miklós kormányzó úr mellszobrát. A templom előtt jó néhányan példátlanul közönséges módon zavarták az ünnepséget, és „tiltakoztak” a szobor ellen. Miért? Horthy kormányzó úr tiszteletet érdemel(ne), hiszen a trianoni országvesztés után, a megtépázott országot képes volt felemelni, és becsülettel kormányozni. A tüntetők szerint ő tehet a világháborús veszteségekről… Ennyire kevés történelemtudással – szerintem – jobban tennék a kiabálók, hogyha vissza ülnének az iskolapadba és bepótolnák az elmulasztottakat…
A Bankcenter előtti „pénzszobor” érdekes módon nem zavarja a demonstrálók kényes ízlését… (pedig az a szoborcsoport számomra meglehetősen ellenszenves, és egyértelműen példázza a bankárok csavarintos észjárását, amelyet a mi rovásunkra alkalmaznak…)
A legnagyobb lárma persze a legutóbbi szobor körül zajlik, hiszen már az építési munkálatokat is folyamatosan zavarta az a kb. száz fős csoport, akik nem értettek egyet azzal, hogy a német megszállás áldozatainak egy emlékművel tisztelegjünk. Kiabáltak mindenfélét, irkáltak sok-sok ostobaságot a tábláikra, de a szobor elkészült és a helyére került. Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotása nagyon igényes és látványos munka. Központi alakja Gábriel arkangyal – Magyarország védőszentje – aki kezében tartja az országalmát, miközben a birodalmi sas felülfől lecsapni készül… Körülötte 13 oszlopból álló alakzat jelképezi a megtámadott országot…
A tiltakozók most azzal kiabálják tele a világot, hogy „suttyomban” éjszaka helyezték el a szobrot… Igaz, hogy éjszaka került helyére az alkotás, ennek csak egyik oka, hogy éjjel talán nyugodtabban lehet dolgozni, nincs akkora forgalom, és a tüntetők is otthon szundikálnak… Reggel aztán újult erővel és tojástartókkal felszerelve támadtak a szoborra, megdobálva azt, és elképesztő jelzőkkel illetve a művet. Úgy hírlett, hogy hétfőn 10 órakor lesz a szoboravatás, ahová én is szerettem volna elmenni, de valahogy túlságosan elhallgattak az avató ünnepségről, az el is maradt és Lázár János kijelentette, hogy nem is lesz szoboravatás.
Ez bizony nagyon rossz döntés, és tiszteletlenség a szobor alkotójával szemben. Azok a politikai szerencselovagok, akik önfényezésbe kezdtek a szobor körül, kijelentették, hogyha ők kerülnek hatalomra, akkor el fogják távolítani ezt az emlékművet. Nyilatkoztak aztán mindenféle ismeretlen figurák, hogy a héber szöveg hibás, mert az „áldozat” szónak nem a megfelelő alakját használták.
“A Zolirabbi blogon megjelent írás szerint vagy fordítóprogramot, vagy a nyelvet rosszul tudó személyt kértek meg arra, hogy segítsen a héber felirat elkészítésében. „Az áldozatok emlékére” feliratban ugyanis az „áldozat” szót „korbán”-ra fordították, ami önmagában használva állatáldozatot jelent. A mártíráldozatokra a héber nyelvben külön kifejezés van, például „chálálé hásoá”-ként jelölhetnék.”
Igen, valahol itt búvik meg az ördög a részletekben: azt sugallja ez a fordítási hibaként jelzett megjegyzés, hogy ők nem egyszerű áldozatok, hanem valahogy csak ők a tényleges áldozatok, az összes többi nem számít…
Így történhet meg, hogy ők megzavarhatják az istentiszteletet, bírálhatják az őshonos magyar nemzet múltját, jelenét, vezetőit, előírhatják, hogy mit tegyünk és mit nem, mit mondhatunk és mit tilos mondanunk.
Nem értem, hogyha velünk élnek, állítólag magyarként, akkor miért próbálnak mindenáron a fejünkre nőni…
AJÁNLOM AZ OLDALT
Ott van mindjárt a szovjet „hősi” emlékmű az Ereklyés Országzászló helyén. Már tudjuk, hogy nincsenek oda temetve katonák, és bebizonyosodott az is, hogy az un. Vörös hadsereg micsoda embertelen pusztítást végzett Magyarországon, de az emlékmű ott éktelenkedik háborítatlanul, sőt hogyha egy-egy magyar ember megpróbálja leszedni róla az önkényuralmi jelképnek számító csillagot, hát ő kerül bajba…
Súgó
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
EDMUND VEESENMAYER MAGYARORSZÁG TELJHATALMÚ NÉMET MEGBÍZOTTJÁVÁ TÖRTÉNŐ KINEVEZÉSE
Szigorúan titkos!
1. A birodalom érdekeit Magyarországon ezentúl a Nagynémet Birodalom teljhatalmú megbízottja oltalmazza, aki egyidejűleg a követ megnevezést is viseli.
2. A birodalom teljhatamú megbízottja felelős minden politikai fejleményért Magyarországon, és utasításait a birodalmi külügyminiszter útján kapja. Különleges megbízatása, hogy egyengesse az utat új nemzeti kormány alakításához, amely el van szánva arra, hogy lojálisan és egészen a végső győzelemig teljesíti a háromhatalmi egyezményből kifolyólag reá háruló kötelezettségeket. A birodalom teljhatalmú megbízottja ezt a kormányt minden fontos ügyben tanáccsal látja el, és mindig a birodalom érdekeit képviseli.
3. A birodalom teljhatalmú megbízottjának biztosítania kell, hogy az ország teljes igazgatását mindaddig, amíg német csapatok vannak ott, az új nemzeti kormány az ő irányítása alatt végezze minden területen, és azzal a céllal, hogy a legteljesebben kihasználja mindazokat az erőforrásokat, amelyek az országban kínálkoznak, főként a gazdasági lehetőségeket a háború közös viselése érdekében.
4. Német polgári hivatalok, melyeknek Magyarországon kell működniük, bármilyen természetűek legyenek is, csak a birodalom teljhatalmú megbízottjának hozzájárulásával jöhetnek létre; neki vannak alárendelve, és utasításainak megfelelően tevékenykednek.
Az SS és a rendőrség feladatainak, melyeket magyaroszági német szervek hajtanak végre, és főleg a zsidókérdéssel kapcsolatos rendőri teendőknek a végrehajtására a birodalom teljhatalmú megbízottjának törzskarához magasabb rangú SS- és katonai vezetőt neveznek ki, aki az ő politikai utasításainak megfelelően jár el.
5. Mindaddig, amíg német katonai csapatok maradnak Magyarországon, a katonai szuverenitást ezeknek a csapatoknak a parancsnoka gyakorolja. A parancsnok alá van rendelve a haderőfőparancsnokságának, és utasításait attól kapja. A csapatok parancsnoka felelős az ország belső katonai biztonságáért és külső fenyegetésekkel szembeni védelméért. Támogatja a birodalom teljhatalmú megbízottját katonai és igazgatási teendőiben, és tudomására hozza a haderő összes igényeit, különös tekintettel az országnak a német csapatok ellátása érdekében való felhasználására. A haderő igényeinek, amennyiben azok a polgári ügyek területére tartoznak, a birodalom teljhatalmú megbízottja eleget tesz. Közvetlen veszély esetén a német csapatok parancsnokának joga van polgári ügyek esetén is elrendelni oly intézkedéseket, amelyek a katonai feladatok végrahajtásához szükségesek. Ezzel kapcsolatban, amilyen hamar csak lehet, állapodjék meg a birodalom teljhatalmú megbízottjával. A birodalom teljhatalmú megbízottjának és a német csapatok parancsnokának a lehető legszorosabban együtt kell működniük mindenütt, ahol tevékenységük köre fedi egymást, és meg kell egyezniük minden intézkedésben.