UTÁNOZHATATLAN

Lehet színlelni a hitet, a szeretetet lehet utánozni, a reménységben lehet képmutatóskodni, de az egyszerűséget senki sem tudja színlelni. (Fritz Binde)

Legendás íze a megtévesztő szándékból adódik, híven előidézni jelenséget és kelteni az eredeti látszatát. Az önző, kétszínű szándék egész bizonyosan elárulja magát, hisz alig jelent meg Jézus a földön, a vérszomjas Heródes már halálra kereste. Minél egyszerűbbnek („hogy tisztességet tegyen”) mutatja magát, annál sokrétűbben mutatkozik meg a csalása. Majd Jézus megkísértése és kereszthalála is – emberileg véve – a legnagyobb kísértő az ördög műve volt. (Márk 12:13, Luk. 20:20.) És így tovább folytathatjuk, az első keresztyének üldözésétől kezdve el egészen korunkig; mindenütt az ördög átkos befolyásának nyomára akadunk (Csel. 5:1-33). Ő az Isten (legfőbb jó!)  útjainak és terveinek ellensége és ezért  ellensége az Isten teremtményeinek, az embereknek is, kik boldogságra, életre és örökéletre rendeltettek. A világtörténelem lapjai tele vannak háborúsággal és siralommal, mit a bűn hozott létre. Ki tudná megszámlálni annak a könnytengernek cseppjeit, mely az ördög cselekedete egyedül csak a Kárpát-medencei magyar népnek szeméből kisajtoltak a nemzeti létért, tiszta evangélium megmentéséért folytatott évszázados küzdelmekben? Bizony csoda, hogy nem írtattunk ki teljesen e földről. Ha az Úr nem őrködött volna fölöttünk, ellenségeink – a legújabbak is – már régen elevenen elnyeltek volna bennünket. Áldott legyen az Úr, ki nem adott minket prédára az ő fogaiknak!

Ugyan vannak emberek, kik fölényesen mosolyognak, ha az ördögről van szó, sőt sokan egyenesen tagadják is létezését. A bibliai Péternek már egészen más a meggyőződése. Ő, ki az utolsó vacsorán még véltig erősítette, hogy Mesterében meg nem botrákozik, ha meg kell halnia vele, ő, aki a főpap udvarán egy szolgáló gúnyolódására háromszor is megtagadta Mesterét, nagyon is jól tudta, ki az ördög, és hogy mily indokolt volt Jézus intelme a Getsemáné kertjében: „Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne jussatok; a lélek ugyan kész, de a test erőtelen”. Ott nézett szemébe Mesterének, látta egyszerű szemét, mely szelíd volt és mennyei fénye még sohasem világított csalfa szemből. Az egyszerű szem nyugodt, világos békességét sohasem tudja elsajátítani a meghasonlott ember. Az az igazi kemény merevség, mely a csökönyös ember tekintetében van:
•     a becsvágy szóró lángja,
•    a kapzsiság falánk mohósága,
•    a tisztátalanság tikkasztó heve,
•    a szenvedély emésztő égése,
•    a harag felcsapó tüze,
•    a rágalmazó ijedős, arcátlan félrenézése,
•    az öntudatos hömpölygő tekintete,
•    a megkínzottak nyugtalanul felizgatott nézése,
•    a betegek bágyadt tekintete,
•    a bálványozók epedő, sóvárgó pillantása,
•    az eltévelyedettek és a kétségbeesettek zavart és kapkodó nézése,
•    a megszállottak leplezett tekintete,
•    a keresők szomorú szeme,
•    a kételkedők állhatatlan tekintete, mind-mind elárulja, hogy az ilyenek távol vannak a szent egyszerűségtől.

Csak az egyszerű szemben ragyog Isten békeíve.  Akinek szeme belelátott Szabadítója egyszerűségébe, csak annak a szeméből néz vissza a Szabadító. Mert, amit az ember szemlél, azzá változik át: legyen az Isten, legyen az ördög. A Jézus szemébe nézett Péter már tudta, hogy az ördög a hazugság atyja, a gyilkos hogyan ejtette meg őt is. Saját magán tapasztalta, hogy az ördög tényleg létezik, és hogy milyen hatalma van. Ennek a Jézus-látásnak az eredménye, hogy szeretetteljesen, bensőséggel és komolyan tudott inteni józanságra, vigyázatra, alázatosságra. A sokféleség és minden tarka változata csak szomorító, terhelő ábránd, mint az ördög fintora, amely soha sem tud egyszerűséget szülni, bármit képzeljen be magának az ember – fogalmaz Binde.

Imádásra méltó, hogy ebben a törvényszerűségben Isten szentsége miként jelenik meg. Mert az ördögnek nemcsak létezése, de megdönthetetlen tény az átkos működése. Isten Igéje is kezdettől végig azt mondja róla, hogy:”az eleitől fogva vétkezik”, követőiről pedig, kik az ő nevében és ösztökélésére kárhozatos dolgokra vetemednek: „ki bűnt cselekszik, az ördögtől vagyon”.
Ma azonban az Utánozhatatlantól tudjuk, hogy a váltság örökszép igazsága, hogy azért jelent meg az Istennek fia, hogy az ördögnek cselekedeteit elrontsa. „Engedjetek azért Istennek, álljatok ellene az ördögnek és elfut tőletek!” ( Jak.4:7 )

A szöveg megállapítását végezte:

          Pásztori Tibor Endre