KETTŐS MÉRCE ROMÁN MÓDRA!

Az ukrajnai események nagyon sok kérdőjelt felvetnek, felvetettek, és aminek már hangot adtam több rendben. A háttér ismert, a cél tudott, de ott van hála Istennek az ismeretlen, mely jelentkezett, és amitől az aljas háttér retteg! Nem lesz ukrán tavasz az biztos!
Ezen túl azonban felvezetett egy olyan problémát is melynek nyomán biza el kell gondolkozni.
Történt, hogy az új ukrán bábhatalom első intézkedése az ukrán nyelvtörvény megszüntetése volt. Annak a nyelvtörvénynek, mely az ottani kisebbségeknek,-köztük a magyarnak is- anyanyelv használati jogot adott Kárpátalja térségében! Most meg vissza Miatyánk. A magyarázatok szerint ez nem más, mint ,,egy új és jobb nyelvtörvény megalkotásának a kezdete" idézve az ukrán bábvezetést. Azonban a korom nem fog egyes országokon.
Románia is a külügyminiszterén keresztül tiltakozott és nyíltan síkraszállt az ott élő románok jogaiért. Oroszország katonasággal is képes ezt megtenni, ha kell. Magyarország, csak aggódik. Igen és ennyi. Ismerős, már Martonyi külügyminiszter úrtól. Pedig ...
Románia azonban kiált és kiáll, mint ahogy teszi a szerbiai csatlakozás esetén, az a románok esetében akik részére nem mást akar, mint egyenesen területi önrendelkezést. Különben megvétózza a csatlakozási szerződést.
Ukrajna esetében is ez a helyzet. Teszi ezt bátran, olyan területeken élőkért, amelyeknek csak egy töredéke vallja magát románnak. Továbbá lemásolta a magyar honosítási törvényt és alkalmazza. Pont ugyan olyan szavazati jogot biztosítva, mint az anyaország teszi velünk szembe. A különbség, hogy érdekes módon Romániába senki nem tiltakozik, nem üzenget, mint nekünk az elvetemült magyarellenes, kisebbségiek, akik egy kanál vízbe belefojtanának, ha tudnának, ha mernének. Mert itt egy sem merné ezt egy nyílt gyűlésen megmondani, nem másért, csak a testi épségéért, életéért!
A román politikai elit, bár mennyire legyen egymással szemben álló, amikor ez a kérdés előkerül, egyetértenek, együtt lépnek fel. Ott is ahol semmi közük, mert nem volt és nem lesz! Nem a történelem szakította el őket az anyaországtól, hanem egyéb körülmények miatt kerültek oda. Csernovic környékére, a betelepülés alkalmából, míg az a rész a két világháború alatt Romániához volt csatolva, meg az Osztrák monarchia idején. A szerbek helyzetében, pedig  ...ők onnan jöttek északra.
Magyarország azonban a külügyminiszterén keresztül úgy tesz mind eddig. Hiába van nemzeti kormányunk, de annak is vannak gyenge láncszemei, akik remélem kicserélődnek az új Fidesz-KDNP kormányban április 6 után!
Itt most megint folyik az összefolyás a román kommunista hatalommal. A magyar tulipánhagyma megint földet fogott.  A szavak, amik elhangzottak, mert így többet kitudnak, harcolni üresek már helyből, ahogy ma hallgattam Dragnea vádlott miniszterelnök helyettest. Határozottan kijelentette, szó sincs önrendelkezésről, vagy a székelyzászló használata elleni támadások visszavonásáról. Tehát... nyílt átverés a megszokott módra. Egy kis húsos fazék a tulipános elvtársaknak egy nagy nesze semmi fogd meg jól az erdélyi magyaroknak, székelyeknek, csángóknak.
Magyarország hallgat, tisztelet a kivételnek. Sajnos Orbán miniszterelnök úr egy van, de légy ott sok.
Ideje megérni a változásra, egy határozottabb, magyarabb külügyminiszterre. Egy olyanra, akinek a diplomatái nem vesznek részt bécsi Szent Korona gyalázásban, aki maga lándzsát tör az elszakadt területeken maradt magyarokért. Aki nem tűr magyar gyalázást, aki nyíltan magyar a világ minden pontján. Addig is egy lecke a román politikától. Rajta jó tanulást!